EP-választások: forró téma - migráció és menekültügy

Az Új migrációs és menekültügyi paktummal kampányolhatnak majd a pártcsaládok, amely egy kiszámítható, átfogó reform. Kollektív szabályokat érvényesít a menedékkérők befogadásának és áthelyezésének kezelésére. A tervezetet – a tagállamok között évekig tartó pathelyzet után – márciusban hagyta jóvá az Európai Parlament.

A blokk számára a következő mandátum egyik fő prioritása lesz a még kipróbálatlan reformból a lehető legtöbbet kihozni. Különösen azt követően, hogy a menedékkérelmek száma 2023-ban elérte az 1,14 milliót, ami hétéves csúcsot jelent.

A helyekért versengő pártoknak azonban többféle elképzelésük is van e forró témával kapcsolatban – a teljes tengeri blokádtól kezdve az LMBTQ+ menekültek nagyobb védelméig.

Összegyűjtöttük, mit ígérnek az egyes pártprogramok a migráció és a menekültügy megoldására.

Néppárt: a Frontex szerepének erősítése

“Migrációs politikánk vezérelvei; az emberség és a rend. Az ellenőrizetlen migráció megállítására törekszünk” – áll a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a Parlament legnagyobb, és az előrejelzések szerint az is maradó formációja kiáltványában.

A párt a külső határok megerősítése mellett kardoskodik, és minden illegálisan érkező ember “szigorú” átvilágítását és “átfogó” elektronikus ellenőrzését akarja minden belépési ponton. Ha a külső határok nem elég biztonságosak, az EPP “nem zárja ki” a belső határokon történő ellenőrzés bevezetését, amit egyes országok már alkalmaznak.

Az EPP emellett a Frontex, a blokk határ- és parti őrsége szerepének és költségvetésének megerősítését irányozza elő, 30 ezer fős személyzettel, ami a háromszorosa a 2027-re tervezett 10 ezer fős létszámhoz képest.

A dokumentum legszembetűnőbb javaslata azonban az a kezdeményezés, hogy a menedékkérőket “biztonságos” országokba szállítsák, és így a blokkon kívül dolgozzák fel a kérelmüket. “Pozitív eredmény esetén a biztonságos harmadik ország a helyszínen védelmet nyújt a kérelmezőnek” – áll a  programban.

A konkrétan meg nem határozott rendszer párhuzamot von a vitatott “Ruanda-tervvel”, amelyet az Egyesült Királyság évek óta próbált létrehozni a migránsok afrikai országba történő elszállítására, és amely a végső jóváhagyás felé vezető úton többszörös jogi kihívásokba ütközött.

A vezető jelöltek első vitáján arra a kérdésre, hogy egy ilyen javaslat tiszteletben tartaná-e az emberi jogokat, a néppárti Ursula von der Leyen azt mondta, hogy bármilyen jövőbeli megállapodásnak összeegyeztethetőnek kell lennie az Emberi Jogok Európai Egyezményével (EJEE), amelyet London többször is megtagadott.

Von der Leyen megvédte azokat a többmilliós megállapodásokat is, amelyeket az általa vezetett Európai Bizottság a szomszédos országokkal – például Tunéziával, Mauritániával és Egyiptommal – kötött annak érdekében, hogy fellendítsék nemzeti gazdaságaikat és csökkentsék az illegálisan bevándorlók számát.

A néppárti kiáltvány e stratégia folytatására szólít fel, valamint arra, hogy a kereskedelmi, fejlesztési és vízumpolitikát használjuk fel nyomásgyakorlásként, és hogy a származási országokat rákényszerítsük a területüket elhagyó migránsok visszafogadására. Emellett egy “európai beruházási tervet is lebegtet Afrika számára a migráció kiváltó okainak hatékonyabb kezelése érdekében”.

Szocialisták: igazságos, humánus megközelítés

Az Európai Szocialisták Pártja (PES) meglehetősen tömören fogalmaz a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatban: azt akarja, hogy az új paktumot “tisztességes, biztonságos és kiszámítható” módon, az emberi jogok és “az emberek méltóságának” teljes tiszteletben tartásával alkalmazzák.

Ez számukra “emberséges és tisztességes” befogadási feltételeket, a kérelmezőknek nyújtott jogi segítséget, a gyermekek különleges védelmét és az emberkereskedők elleni küzdelmet jelenti.

Az EPP-hez hasonlóan a PES is a blokk külső határainak megerősítését és a származási és tranzitországokkal való együttműködést szorgalmazza, de azzal különbséggel, hogy kifejezetten elutasítja “az uniós külső határok ‘merevítésének’ minden formáját”.

“Soha nem fogjuk kriminalizálni a humanitárius segítségnyújtást, és támogatjuk az európai kutató- és mentőmissziót a Földközi-tengeren” – teszik hozzá. (2014 óta több mint 28 000 ember tűnt el a tengeren).

A PES emellett olyan inkluzív politikát kíván előmozdítani, amely segíti a menekültek beilleszkedését az európai munkaerőpiacon, és támogatja a helyi hatóságok munkáját.

Liberálisok: egyértelműség és stabilitás

A liberálisok közös, Renew Europe Now (Újítsuk meg Európát most) elnevezésű platformja 10 prioritás tömör összefoglalóján alapul.

A csoport szerint a migráció és a menekültügy témájának két ellensége van: a populisták, akik “szítják a rasszizmus lángját”, és az embercsempészek hálózatai, akik “a nyomor vagy a háború elől menekülő emberek reményeivel és életével játszanak”.

Mindkettő elleni küzdelemhez “egyértelműségre és stabilitásra” van szükség; egyrészt az Európába érkezők jogi garanciáinak növelése érdekében, valamint több lehetőségre a migránsok számára hazájukban.

A liberálisok hangsúlyozzák, hogy “legális gazdasági utakra” van szükség az üres álláshelyek betöltéséhez. “Mivel a munkaerőhiány valóság, integrálnunk kell a szükséges tehetségeket” – tartja a csoport.

Zöldek: nemet a piszkos alkukra

“A menedékjog nem képezi alku tárgyát” – szögezik le a Zöldek, mielőtt a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos javaslatok egész sorát ismertetnék.

A csoport “kötelező áthelyezési mechanizmust” szorgalmaz, hogy mind a 27 tagállam vállalja a felelősséget, a “klímavízumok” bevezetését a természeti katasztrófák áldozatai számára a blokkon kívül, és külön figyelmet kell fordítani az LMBTQIA+ menedékkérőkre, akiket annak ellenére üldöztetés érhet, hogy olyan országból érkeznek, amely papíron “biztonságos”.

A Zöldek, a PES-hez hasonlóan, követelik egy EU által vezetett kereső-mentő misszió létrehozását a Földközi-tengeren, és hozzáteszik, hogy a Frontexnek meg kellene erősítenie “humanitárius mandátumát” és a parlamentek előtti elszámoltathatóságát. Követelik továbbá a határon történő visszaszorítások, valamint a nem kormányzati szervezetek “kriminalizálásának” megszüntetését.

“Az emberek nem kerülhetnek börtönbe pusztán azért, mert menedékjogot kérnek” – mondják.

A Zöldek határozottan ellenzik a “diktátorokkal kötött piszkos üzleteket”, utalva a Tunéziával és Egyiptommal született megállapodásokra (amelyeket a konzervatívok teljes szívvel támogatnak), és azt állítják, hogy a fejlesztési segélyek és a migráció kezelése “etikátlan”.

“Nem fogadhatjuk el, hogy a menekülteket és a migránsokat geopolitikai haszonszerzés céljából kihasználják. Az emberkereskedelem soha nem lehet a hibrid hadviselés fegyvere” – mondják.

A munkahelyek tekintetében a csoport új migrációs kódexet javasol a vízumhoz való hozzáférés bővítésére, több lehetőséget a külföldi diákok számára, hogy munkavállalókká válhassanak, valamint “átfogó kampányt” a blokkban, papírok nélkül élő migránsok (“sans-papiers”) helyzetének rendezésére.

ECR: minden a kiszervezésről szól

Nem meglepő, hogy a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatban a legradikálisabb javaslatokat a kemény jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) párt fogalmazta meg, amely olyan erőket tömörít, mint a Fratelli d’Italia (Olaszország), a Jog és Igazságosság (Lengyelország), a Vox (Spanyolország) és az Új Flamand Szövetség (Belgium).

A párt kiáltványában azt mondja, hogy a tagállamok nem kényszeríthetik “polgáraikat arra, hogy beleegyezésük nélkül fogadjanak be illegális bevándorlókat”, és ez a nyers kijelentés támadja az Új Paktumban szereplő “kötelező szolidaritás” rendszerét. (A rendszer három lehetőséget kínál az országoknak, az egyik az áttelepítés.)

Az ECR olyan stratégiát javasol, amely “minden lehetséges – légi, szárazföldi, tengeri -belépési pont” ellenőrzésére irányul, és amely “megerősített” határinfrastruktúrán, a Frontex és az Europol megerősített szerepén, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemre, a hazatelepítések fokozására és – ami döntő fontosságú – “a harmadik országokkal való együttműködésen alapul a migrációkezelés kiszervezése terén”.

“Célunk annak biztosítása, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek többségét közvetlenül az EU-n kívül bírálják el” – írják.

Ez visszhangozza azt a normaszegő jegyzőkönyvet, amelyet tavaly írt alá Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az ECR legjelentősebb politikusa, hogy évente akár 36 ezer menedékkérelmet is feldolgoznak két vadonatúj, Albániában épülő központban.

Meloni egy másik ötlete, egy uniós haditengerészeti misszió, amelynek célja az “illegális távozás megakadályozása” lenne, nem pedig a bajba jutott migránsok megmentése – ami szintén szerepel a kiáltványban. (A nemzetközi jog szerint a tengeri blokádok háborús cselekménynek minősülnek.)

“A menekültügyi rendszerrel való visszaélések megakadályozása érdekében ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy csak valódi menekülteknek adjunk menedékjogot” – áll a képviselőcsoport programjában, anélkül, hogy megmagyaráznák, mi az a “valódi menekült”.

Baloldal: felmondani az Új Paktumot, feloszlatni a Frontexet

A baloldal ahelyett, hogy külön fejezetet szentelne a migrációnak és a menekültügynek, egy szélesebb fejezetben foglalkozik a témával, amelynek címe: “Társfejlesztés, nem gyarmati uralom és hegemónia”.

A csoport “szakítást sürget az Európa Erőddel”, elutasítja a migrációs politika “vérszomjas rezsimek finanszírozásán” alapuló kiszervezését, és “kötelező szolidaritást” követel valamennyi tagállam között.

“Ha az EU csökkenteni akarja a menekültek és migránsok számát, akkor a Közel-Keleten, a szubszaharai Afrikában és Dél-Ázsiában a békét, a stabilitást és a fenntartható fejlődést kell előmozdítania ahelyett, hogy katonai beavatkozásokban vesz részt, polgárháborúkat szít és természeti erőforrásokat aknáz ki” – olvasható a kiáltványban.

A baloldal dacosan azt mondja, hogy az Új Paktumot “fel kell mondani”, mert szerintük az a menedékkérőket őrizetbe vételre és kitoloncolásra ítéli. Ugyanilyen figyelemre méltó a Frontex “feloszlatására” tett egyértelmű javaslatuk.

Identitás és demokrácia (ID): nincs cselekvési terv

A szélsőjobboldali csoport, amely olyan formációkat foglal magában, mint az Alternative für Deutschland (Németország), a Rassemblement National (Franciaország) és a Lega (Olaszország), nem tett közzé közös kiáltványt a júniusi választások előtt – legalábbis eddig nem.

A 2022-ben elfogadott elvi nyilatkozatban az ID elutasította, hogy “az Európai Unió tovább mossa el Európa határait, és a kontinens földrajzi határai helyett a migrációs jogok irányításával foglalkozik, ahol saját európai polgárait őrzi és védi”.