A szakértők szerint nem felhőetetés okozta Dubajban az extrém időjárást

Április közepén az Egyesült Arab Emírségeket hatalmas esőzések és erős szél sújtotta, más Öböl-menti országokkal egyetemben. Az extrém időjárás a régióban áradásokat és jelentős fennakadásokat okozott, valamint több mint 20 emberéletet követelt. Ezzel összefüggésben az interneten téves információk terjedtek el arról, hogy a kaotikus helyzet mögött időjárás-manipuláció állhatott. Közismert, hogy az Egyesült Arab Emírségek alkalmazza a  cloud seeding-nek (magyarul felhőetetést vagy felhőmagvasítás) nevezett eljárást. Ez egy olyan technika, amely növelheti a felhők esőtermelő képességét. Szakértők szerint azonban a felhőetetésnek nem lehet ilyen nagy volumenű hatása, és az extrém időjárási esemény “nagy valószínűséggel” a klímaváltozásnak tudható be. A vihar előtt az Egyesült Arab Emírségek hatósága és időjárás-előrejelző szolgálatai heves esőzésekre figyelmeztettek, és az ország meteorológiai központja az AFP-nek tagadta, hogy “bármilyen felhőetetési műveletet alkalmaztak volna ezalatt az időszak alatt”. 

2024. április 16-án az országban eddig feljegyzett leghevesebb esőzések utakat, házakat és bevásárlóközpontokat árasztottak el az Egyesült Arab Emírségekben. Az iskolákat országszerte bezárták. A világ egyik legforgalmasabb légikikötője, a Dubaji Nemzetközi Repülőtér rövid időre leállította működését, és még több napig jelentős fennakadások voltak – ahogyan arról az AFP is beszámolt.

Az extrém időjárás miatt négy ember vesztette életét az Emírségekben, miután lecsapott a vihar az országra, ahogy Bahreinre és Katar egyes területeire is. A vihar korábban áthaladt Ománon is, ahol legalább további 22 ember halt meg.

Az interneten még aznap elkezdtek olyan állítások terjedni, hogy az extrém időjárási eseményt közvetlenül emberi tevékenység okozta.  A Blikk bulvárlap például az AP-re hivatkozva vetette fel annak a lehetőségét, hogy cloud seeding, avagy felhőetetés okozta az időjárási eseményt, annak ellenére, hogy az idézett AP cikk kifejezetten arról írt, hogy a szakértők szerint nem ez a helyzet.

Szarvas Szilveszter a Megafon kormánypárti influencercsapat tagja egy rövid videót szentelt a témának, amiben azt állította, hogy a cloud seeding volt a felelős az áradásokért. A videó 47 ezer megtekintést és 372 megosztást ért el. Szarvas Szilveszter egyébként egy olyan videót is felhasznált, amiről az AFP itt megírta, hogy nem valódi, hanem számítógépes technikával készült, valamint egy másikat, ami pedig évekkel korábban készült.

A félrevezető állítás más nyelveken, például angolul, franciául, spanyolul, görögül, koreaiul és hollandul is megjelent.

Bár az Egyesült Arab Emírségek már 2002 óta használja a felhőetetést, az ország hivatalos meteorológiai központja tagadja, hogy ezúttal is alkalmazták volna az eljárást. Az időjárás-előrejelzés szerint is egy ekkora méretű viharra lehetett számítani, és tudósok az AFP-nek elmondták, hogy a felhőetetés nem képes ilyen mennyiségű esőt produkálni.

Ellentmondó nyilatkozatok és tudósítások

A Bloomberg április 16-i cikkében, amelynek címe “Megállt az élet Dubajban a felhőetetés révén kialakult árvíz miatt”, Ahmed Habibot, a Nemzeti Meteorológiai Központ (NCM) – az Egyesült Arab Emírségek meteorológiai intézete – szakértőjét idézte, aki azt mondta, hogy hétfőn és kedden (április 15-16-án, amikor az esőzések történtek) felhőetetést végeztek annak érdekében, hogy kihasználják a felhőképződést. Egy nappal később, április 17-én a Gulf News idézte Habibot, de ott ennek ellenkezőjét állította, miszerint “egyetlen felhőetető repülést sem végeztek abban az időszakban, amikor az instabil időjárási helyzet uralkodott az országban”.

Az AFP megkereste Ahmed Habibot, hogy kommentálja az ellentmondásokat, de a Habib a cikkünk megjelenéséig nem reagált.

Az NCM április 17-én helyesbítette az információt, és a CNBC-nek azt mondta, hogy “nem küldött pilótákat felhőetetési műveletekre az Egyesült Arab Emírségekre kedden lecsapó vihar előtt vagy alatt”, és hogy “a repülőgépek vasárnap és hétfőn felszálltak, de nem végeztek felhőetetést”.

A Bloomberg április 18-án helyesbítette a cikkét, és tisztázta, hogy “[…] nincs bizonyíték arra, hogy a felhőetetés jelentős hatással lett volna az árvizekre”. A lap április 17-én egy véleménycikket is közölt, amelyben a cikkíró kifejtette, hogy a súlyos viharokat az éghajlatváltozás okozta, nem pedig a felhőetetés.

Az NCM az AFP-nek április 22-én küldött nyilatkozatában azt írta, hogy “nem végeztek semmilyen felhőetetési műveletet az extrém vihar során”. A Meteorológiai Központ azt is közölte, hogy a közelgő vihar előtti napokban repülőgépeket küldött a levegőbe, de csak kutatási céllal. Az AFP-nek küldött közleményükben kifejtették, hogy “a kutatás során méréseket végeztek és felhőmintákat vettek, hogy jobban megértsük a felhőkben dúló erőket és a mikrofizikai folyamatokat”.

Az időjárás-előrejelzésben jelezték a vihart

Az időjárás-előrejelzések tanúsítják, hogy várható volt az időjárásváltozás és a vihar is.

“A február 12-i példátlan áradások (37 mm) után az Egyesült Arab Emírségek északi részén ismét rendkívül viharos esőzésekre kell számítani, amelyek leginkább április 16-án, kedden érik el csúcspontjukat” – írta április 14-én a MeteoNews.

A korábbi melegebb napok után az esőt eleinte még üdvözölték is a térségben, ahogy arról április 13-án a Khaleej Times beszámolt. Emellett a jelentésekben az NCM viharra is figyelmeztetett. A Gulf News április 15. és 16. előtt a várható esős időjárásra való tekintettel azt javasolta az autósoknak, hogy legyenek óvatosak az utakon.

Az NCM az április 14-i vihar előtt arra figyelmeztetett, hogy “egyes területeken időnként jégeső is előfordulhat, amelyet helyenként áradás és erős szél kísérhet, ezáltal romolhatnak a látási viszonyok”. Az NCM az Egyesült Arab Emírségeket sújtó özönvíz előtt riasztásokat és biztonsági intézkedésekről való információkat is közzé tett a közösségi médiában (archivált link).

Két nappal később dél körül az X-en közzétett videóban (archivált link) “felszólították a lakosokat, hogy tegyenek meg minden óvintézkedést… és maradjanak távol az árvíz sújtotta területektől, valamint azoktól a helyektől is, ahol felgyülemlett a víz”.

A vihart megelőzően az Egyesült Arab Emírségek Nemzeti Vészhelyzeti Válság- és Katasztrófavédelmi Hatósága (NCEMA) április 15-én felszólította az embereket, hogy “tartsák be a hatóságok által kiadott utasításokat és útmutatásokat az élet és az ingatlanok védelme érdekében”. Másnap az NCEMA egy másik bejegyzésben egy sor biztonsági iránymutatást tett közzé a heves időjárás esetére.

A Közel-Kelet térképe a rekord mennyiségű dubaji csapadékhullásról 2024. április 16-án, kedden Jonathan WALTER AFP

Mi az a felhőetetés?

Egy korábbi tényellenőrzésben az AFP elmagyarázta, hogy a felhőetetés során vegyületeket juttatnak a meglévő felhőkbe, amik szuperhideg vízcseppeket képeznek, és növelik az eső vagy hó kialakulásának esélyét (archivált link). Az általában repülőgépek segítségével végrehajtott művelet fizikai reakciót idéz elő, nem pedig kémiait.

“A felhőetetés a felhőkben zajló, csapadékot létrehozó folyamatok felerősítésével próbálja növelni az eső mennyiségét” – mondta el Roelof Burger, a dél-afrikai North-West University (NWU) föld- és spatiális tudományok professzora az AFP-nek küldött 2024. április 23-i emailjében.

A felhők kondenzációs magvai (CCN) olyan részecskék a légkörben, amelyeken kicsapódik a vízpára. A felhőetetés (vagy felhőmagvasítás) ezt a folyamatot hivatott fokozni azáltal, hogy nagyobb részecskéket helyez el a felhőalapnál – magyarázta Burger.

Herman Russchenberg, a TU Delft klímamérnök professzora részletesen is elmondta az az AFP-nek, hogyan működik a felhőetetés.

“Sórészecskéket juttatnak a felhőrendszerbe – legalábbis az Emirátusokban, Dubajban ezt teszik. A sószemcsék magként működnek az új felhőrészecskék kialakulásában. Ezzel serkentik az esőcseppek növekedését a felhőben. Az történik, hogy ezek összeütköznek a felhőben lévő más részecskékkel, majd miután már annyira megnőnek, eső formájában leesnek. Ez az elv” – mondta a szakértő egy 2024. április 19-i telefonbeszélgetés során.

Magyarországon a jégkárok mérséklésére használnak időnként ezüst-jodidot, ami hasonló elven segít megelőzni a nagyobb jégkristályok kialakulását. A rendszer visszatérő célpontja az alaptalan összeesküvés-elméleteknek, amely szerint a jégkármérsélő rendszer aszályt okoz.

Korábban már több ország is tesztelte a felhőetetést a saját területén, például az Egyesült Államok, Mexikó, Kína, Malajzia is. Az Egyesült Arab Emírségek 2002 óta alkalmazza a felhőetetést, erről a Gulf Today írt 2022. január 1-i cikkében. Az eljárásért felelős szervezet az NCM – írja a cikk. Az NCM honlapján szerepel a felhőetetés, mint az egyik olyan terület, amelyért a szervezet felel.

“Ezeket a technológiákat több mint 60 éve alkalmazzák, és több évtizednyi környezeti hatástanulmányok állnak róluk rendelkezésre” – mondta Roelof Burger az AFP-nek.

A szakértők nem a felhőetetés volt az szélsőséges időjárás fő okozója

Friederike Otto éghajlatkutató az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási eseményekre gyakorolt szerepét kutatja. A szakértő április 17-én az AFP-nek azt mondta, hogy “félrevezető” a felhőetetésre összpontosítani

“Amikor heves esőzésekről beszélünk, akkor az éghajlatváltozásról is kell beszélnünk. A felhőetetésre összpontosítani félrevezető” – mondta Otto hozzátéve, hogy “nagyon valószínű”, hogy a globális felmelegedés súlyosbította a viharokat”.

“Dubajban nem a felhőetetés miatt volt az elmúlt 75 év leghevesebb esőzése” – mondta a kutató. A hivatalos tudósítás szerint ez volt a legnagyobb lehullott csapadékmennyiség a feljegyzések kezdete, 1949 óta. Az Egyesült Arab Emírségek két évtizeddel a mérések bevezetése után, 1971-ben jött létre (archivált link).

Az éghajlatváltozás miatt a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válnak – figyelmeztetett Karim Elgendy, a Buro Happold mérnöki tanácsadó cég igazgatóhelyettese. Elgendy az AFP-nek április 19-én elmondta, hogy a vihar – amely akár két évnyi csapadékmennyiséget is zúdíthatott az Öböl-menti országra – összhangban van a globális felmelegedés hatásaival.

A World Weather Attribution (WWA) csoport április 25-én közzétett tanulmánya szerint bár nem lehet “teljes bizonyossággal” megállapítani, hogy “az ember okozta éghajlatváltozás az esőzések fő hajtóereje”, a kutatók becslése szerint az Egyesült Arab Emírségekben és Ománban lezajlott vihar “10-40%-kal intenzívebb volt, mint egy 1,2°C-kal hűvösebb éghajlatú El Niño-évben lett volna”.

A 2024-es egy olyan év, amelyet a visszatérő El Niño időjárási minta befolyásol, ami globális hőmérséklet-emelkedést okoz. A jelenség 2023 közepén tért vissza, és várhatóan májusig tart. Tudósok szerint az ember okozta éghajlatváltozás eddig 1,2 °C-os felmelegedést eredményezett az ipari forradalom előtti szinthez képest.

Roelof Burger, a North-West University kutatója szerint “biztosan állíthatjuk, hogy ezt [az április 16-i szélsőséges időjárást az Egyesült Arab Emírségekben] nem a felhőetetés okozta”.

“Ha magát az [időjárási] rendszert nézzük, ez egy nagyon nagy csapadékzóna volt, egy nagyon nagy kiterjedésű alacsony nyomású terület, amelynek nem csak Dubajban, hanem Ománban, Iránban és Szaúd-Arábiában, tehát egy kiterjedt régióban voltak szélsőséges következményei. Nagyon valószínűtlen, hogy ezt maga a kisrepülőgépekkel történő felhőetetés okozta volna” – mondta a szakértő.

Burger szerint nem volt szükség a felhők előzetes etetésére, mivel a felhők önmagukban is elég hatékonyak voltak. “[…] még ha volt is felhőetetés, kétlem, hogy bármilyen hatása lett volna.”

“Ez egy olyan kiterjedt csapadékrendszer volt, hogy egyáltalán nem volt szükség felhőetetésre” – tette hozzá a kutató.

Ryan Maue meteorológus, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal korábbi vezető tudósa egyetértett: “Ha felhőetetéssel ilyet elő lehetne idézni, akkor mindig lenne víz az országban”.

“Ezt egészen biztosan nem felhőetetés okozta” – idézte a Euronews a szakembert.

Herman Russchenberg, a TU Delft klímamérnök professzora szerint “sem valószínű, hogy kisrepülőgépeket küldenének ki egy ilyen rendszerbe. Túlságosan veszélyes lenne. Nem hiszem, hogy a felhőetetés szerepet játszott ebben az eseményben.”

Az NCM hasonlóan nyilatkozott az AFP-nek április 22-én küldött közleményében: “A felhőetetés egyik alapelve, hogy a felhőket a korai szakaszukban kell megcélozni, még az eső előtt. Ha heves zivatarhelyzet van, akkor már túl késő végrehajtani bármilyen felhőetetési műveletet.

“Ráadásul nagyon komolyan vesszük az embereink, pilótáink és repülőgépeink biztonságát. Az NCM szélsőséges időjárási körülmények közepette nem végez felhőetetést” – tették hozzá.

Egy technikus repülőgépet tisztít, mielőtt az felszállna a “Varshadhari” felhőetetési kísérleti projekt keretében Bangalore-ban, Indiában 2017. augusztus 21-én MANJUNATH KIRAN AFP

Maarten Ambaum, a Readingi Egyetem légkörfizika és -dinamika professzora a Guardiannek azt nyilatkozta: “Az Emirátusokban minden bizonnyal olyan felhők esetében alkalmazzák a felhőetetést, amelyek általában nem hoznak esőt… Ezzel a művelettel általában nem tud heves vihar kialakulni” (archivált link).

“Az ötvenes és hatvanas években az emberek még azon gondolkodtak, hogy a felhőetetést arra használják, hogy előidézzenek vagy befolyásoljanak ilyen heves időjárási eseményeket. [A szakértők már] régóta felismerték, hogy ez egyszerűen nem egy reális lehetőség” – mondta Ambaum.

A világ számos más szakértője is azt nyilatkozta a különböző médiumoknak, hogy ami az Egyesült Arab Emírségekben történt, az nagy valószínűséggel az éghajlatváltozásnak, nem pedig a felhőetetésnek köszönhető (itt, itt, itt és itt).