Hihetetlen kincs van a talpunk alatt, Magyarország nagyot gazdagodhat

Hihetetlen kincs van a talpunk alatt, Magyarország nagyot gazdagodhat

Régóta tudjuk, hogy a Pannon-tenger egykori helye, a Kárpát-medence rendkívüli adottságot jelent a geotermikus energia szempontjából – jelezte Tóth Máté energiajogász az Economxnak. A szakértő szerint hazánkban lényegesen hamarabb emelkedik a felszín alatti hőmérséklet, mint máshol, erős a földi hőáram és a földkéreg vastagsága a kontinens átlagértékének nagyjából a fele, tehát könnyű is elérni.

Bár hatalmas a kiaknázatlan potenciál még a geotermikus energia közvetlen hasznosításában, ugyanakkor Magyarország jelenleg is, méghozzá hosszú évek óta Európa élvonalában van – írja az Economx. Annyira, hogy stabilan Európa első öt állama között vagyunk hasznosítás terén a jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználásunkkal,

2010 óta pedig a négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia-kitermelés.

Nem következett be azonban nagyságrendi ugrás, ha a potenciál egészét nézzük. Régóta tudjuk, hogy a Pannon-tenger egykori helye, a Kárpát-medence rendkívüli adottságot jelent a geotermikus energia szempontjából – hangsúlyozta Tóth Máté energiajogász, majd fel is sorolta milyen előnyökkel bírunk:

• lényegesen hamarabb emelkedik a felszín alatti hőmérséklet, mint máshol,
• erős a földi hőáram és
• a földkéreg vastagsága a kontinens átlagértékének nagyjából a fele, tehát könnyű is elérni.

Van még bőven potenciál a geotermikus energiában

A földhő a gáz kiváltására hazánkban alkalmas alternatíva – jelezte lapunknak korábban Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus és egyetemi professzor arra a felvetésre, hogy Magyarország kifűthető volna földgáz helyett földhővel. Magyarországon a földi hőáram, egyszerűsítve a Föld belsejéből kiáramló hő intenzitása, európai szinten kimagasló. Simon Gábor, a DLA Piper energiaszakértője szerint

a jelenlegi hasznosításnál legalább egy nagyságrenddel nagyobb geotermikus energia mennyiség is hasznosítható lenne gazdaságosan, fenntartható módon.

Simon szerint ugyanakkor ennek elérését ugyanakkor korlátozza egyrészt, hogy a geotermikus beruházások jelentős része továbbra is nagyarányú tőkeinvesztíciót követel meg. Másrészt a legutóbbi jogszabályváltozások révén egyelőre nem sikerült fellendíteni a geotermikus beruházásokat, és a projektek engedélyezésének szabályai körében is tapasztalhatók bizonytalanságok.

Ezen felül a hasznosítható potenciált technológiai, gazdaságossági, környezeti (fenntarthatósági) és nem ritkán társadalmi szempontok is korlátozzák. Így – az újabb jogszabályi reformokon túl – a földhőben rejlő lehetőségek minél előbbi kiaknázásához elsősorban a kutatás-fejlesztési, valamint az innovációt előtérbe helyező lehetőségek kihasználása szükséges – hangsúlyozta a szakértő.

Nagyobb állami szerepvállalás kell

Tóth Máté szerint a hasznosítás mindenkori horizontját elsősorban műszaki paraméterek és a bekerülési költség/megtérülés hányadosa, itt pedig a tudomány és technika adott szintje határozza meg, ahol komoly áttörésekre volt szükség. Ezek az utóbbi időben érkeztek meg elsősorban Izland és Izrael elmúlt néhány éves innovációs eredményeivel.

Innentől nem is a fűtés, hanem a villamosenergia-termelés dimenziójában jelentkezik igazán szűk keresztmetszet a továbbiakban, a hőoldalon viszont a támogató jogi környezet és a forrásoldali támogatások most már nagyobb súllyal eshetnek latba.

A nagyobb állami szerepvállalás a kulcs a geotermikus iparág fellendüléséhez, mivel nem tud csak a piac ilyen kockázatokat és költségeket a kívánt mértékben és ütemben kezelni.

Épp ezért a jelenlegi, társadalmi egyeztetésen túljutott koncepció már az, hogy az állam nagyobb szerepet fog vállalni a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának támogatásában is.

Az államnak fúrnia kell, illetve beszállni ilyen projektekbe, illetve egyúttal a költségek-kockázatok részbeni átvállalására is szükség van

– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ez utóbbira jönne egy pályázati forrás 34 milliárd forint indulókerettel, illetve elérhetővé válik egy Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció nevű, iparági célirányos hitelkeret is.

Ami a fúrást illeti, zajlik az országos geotermikus kutatási program folytatása,

ez állami pénzből, egyúttal a hatályos Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként egy pályázat már 4,8 milliárd forinttal járult hozzá a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi (piaci) kockázatainak mérsékléséhez.

A közintézményi oldalon is van bőven keresnivalója a szabályozónak, itt a településfűtésre 20 milliárd forintos induló keretösszeg lesz, és geotermikus hőszivattyú telepítési program is indul. Ezt az ütemet kell majd a közeljövőben fokozni. Összesen egyébként a költségvetési tervezés oldaláról a kiszámítható finanszírozási környezetet, összesen mintegy 165 milliárd forintnyi támogatást vizionál, ami kell is az előrelépéshez.

Simon Gábor rámutatott: a földhővel összefüggő engedélyezési szabályok reformja kapcsán előremutató döntés volt a Geotermikus Energia Bizottság, mint szakmai szerv felállítása, amely testület elősegítheti, hogy ténylegesen szakmailag megalapozott, biztos finanszírozási háttérrel rendelkező projektek kaphassanak engedélyt.