Jön a második menet, nagy összecsapás várható Brüsszelben

Jön a második menet, nagy összecsapás várható Brüsszelben

Az európai parlamenti választások után ugyan megerősítette pozícióját az Európai Néppárt, de ez korántsem jelenti azt, hogy az EU vezető tisztségeinek betöltésére javasolt jelölteket egyenes ágon meg is választják, és el is fogadja az Európai Parlament. Az uniós vezetőknek ezen a héten még nem sikerült megegyezniük a tisztségek betöltéséről, jövő héten újra próbálkoznak – és ez addig így fog menni, amíg közös nevezőre nem jutnak.

Az uniós vezetőknek a héten nem sikerült megegyezniük arról, hogy ki töltse be az EU vezető tisztségeit. Mi lesz a következő lépés Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke számára, és hol tartanak Európa nagyágyúi? A Politico egy elemző cikkében próbálta megválaszolni a legnagyobb kérdéseket a nagy csúcspozíciók szétválasztásával kapcsolatban.

Mint írták, az a jobbközép Európai Néppárt (EPP), amely győztese lett az európai választásoknak,

növelte a tétet azzal, hogy a győzelmét követően nagyobb szeletet kért magának a vezető pozíciók elosztásánál.

Egy hétfői csúcstalálkozón az EPP azt szorgalmazta, hogy ne csak az Európai Bizottság következő elnökét adhassák ők (Ursula von der Leyen személyében), hanem az Európai Tanács elnökének ötéves megbízatását osszák el fele-fele arányban a Szocialisták és Demokraták pártcsaládjával (S&D). Ez pedig felbosszantotta a szocialistákat, az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját.

Az EPP meggyújtotta a tüzet, amelyet már nem tudnak irányítani

– mondta egy uniós tisztviselő, aki a cikkben idézett többi képviselőhöz hasonlóan névtelenül nyilatkozott, hogy az EU legfelsőbb vezetéséről beszélhessen. „Ha folytatják ezt a zsarnokoskodást, akkor Charles Michel legnagyobb álma, hogy Ursula ellen felléphessen, valósággá válik” – utalva az Európai Tanács elnökének arra a tervére, hogy meghiúsítsa Von der Leyen második ciklusbeli ambícióit.

A következő lépés tehát az EU vezetői számára az, hogy a színfalak mögötti tárgyalásokat megduplázzák, hogy Von der Leyen az uniós vezetők június 27–28-i brüsszeli találkozóján megszilárdíthassa a pozícióját.

De ez nem ilyen egyszerű. Minél tovább tart a jelenlegi csúcspozíciók – Von der Leyen a bizottság élén, a portugál António Costa az Európai Tanács elnökeként, a máltai Roberta Metsola az Európai Parlament házelnökeként és az észt Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai vezetőként – felosztásának megvitatása, annál inkább fennáll a veszélye, hogy aláássák ezeket a pozíciókat.

A másik nagy kérdés: mit akar valójában Giorgia Meloni?

Aztán ott van Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki az EU Parlamentben a kemény jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának tagja. Figyelmeztető lövéseket adott le, hogy nem örül annak, hogy kizárják a koalíciós partnerek – az EPP, a szocialisták és a liberálisok – részvételével zajló csúcspozíciós tárgyalásokból.

Ha az Olasz Testvérek nevében kell beszélnem, akkor azt kell mondanom, hogy egyelőre számunkra lehetetlen Ursula von der Leyen vagy a többiek mellett szavazni, mert nem ismerjük a politikai terveket

– mondta Nicola Procaccini, a Meloni-féle Olasz Testvérek pártjának európai parlamenti képviselője.

Meloni rámutatott, hogy képviselőcsoportja (Európai Konzervatívok és Reformisták, ECR) jelenleg a harmadik legnagyobb a 720 fős Európai Parlamentben, megelőzve ezzel a liberálisokat. „Amikor az Európai Tanácsban voltunk, egyesek úgy érkeztek a csúcspozíciókat érintő javaslatokkal, hogy nem is gondolkodtak el azon, hogy mik a választók iránymutatásai és prioritásai” – mondta Meloni szerdán. Viszont mivel az ECR nem lesz tagja a Von der Leyent támogató koalíciónak, a három centrista párt vezető tárgyalópartnerei nem látják, miért kellene részt vennie a háttérben zajló egyeztetéseken.

Az olasz kormányfő a követeléseket illetően nyitott lapokkal játszik,

hiszen nem titok, hogy a következő Bizottságban Rómát a gazdasági tárca élére szeretné ültetni, valamint az ECR-nek ügyvezető alelnöki vagy alelnöki címét szeretne.

Az egyik legesélyesebb személy, aki felvetődött erre a posztra, Raffaele Fitto, a jelenlegi olasz EU-miniszter. A mérsékelt Fittót hídnak tekintik a pártok között, mivel 2015-ben kilépett Silvio Berlusconi néppárti Forza Italiájából, hogy az ECR-hez csatlakozzon.

Meloni, a blokk harmadik legnagyobb gazdaságának vezetője azon kevés európai vezető egyike, aki megerősödve került ki az európai választásokból, tehát nem lehet „csak úgy figyelmen kívül hagyni” – mondta egy másik uniós tisztviselő. Hangsúlyozta, hogy „nincs szó Meloni elleni bojkottról” a néppárti, szocialista és liberális tárgyalófelek részéről. „Nem áll szándékunkban az ECR-t bevonni a koalícióba. De tiszteletben tartják Meloni szerepét az Európai Tanácsban” – tette hozzá.

Különböző forgatókönyvek lehetségesek, a jelöltek neme és nemzetisége is számít 

A három fő képviselőcsoport vezető partnerei folyamatosan tárgyalnak arról, hogy az uniós vezetők jövő heti találkozóján rögzítsék a jelenlegi csúcsállásokról szóló csomagot. Ezután az Európai Parlament előtt pattog majd a labda, amely július közepén szavaz az Európai Bizottság következő elnökéről. Ezzel a forgatókönyvvel elkerülhető lenne, hogy az EU legmagasabb szintjén politikai bizonytalansággal teli legyen a nyár, miközben Oroszország továbbra is háborút folytat Ukrajnában, és közelednek a novemberi amerikai választások – hangsúlyozták diplomaták.

Az Európai Parlament a második akadály, amelyen Von der Leyennek át kell ugrania. Az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok koalíciója túl kicsi ahhoz, hogy Von der Leyen megszerezze a szükséges 361 szavazatot (a 720-ból), mivel egyes szakértők szerint az EP-képviselők mintegy 10 százaléka nem valószínű, hogy megszavazza. Ennek a koalíciónak körülbelül 400 képviselője van, viszont a Néppárt „közelmúltbeli viselkedése” a szocialistáktól való további szavazatszivárgáshoz vezethet – mondta egy másik uniós tisztviselő. Ha Von der Leyen elbukik, az Európai Tanács feladata, hogy alternatív jelöltet javasoljon az Európai Bizottság elnöki posztjára. Ez intézményi válsághoz vezethet – figyelmeztettek diplomaták.

Nagy kockázatot jelent, ha Von der Leyen elbukik. Eléggé ártana az uniós intézmények hírnevének, és ez borzasztóan késleltetné a dolgokat… aztán az egész dolog kezdődne elölről

– mondta Sophia Russack, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának kutatója.

Egy diplomata szerint ha Von der Leyen kinevezését nem hagyják jóvá, a többi csúcspozíció elfoglalása is veszélybe kerülhet.

Egy alternatív jelölt neme és nemzetisége egyaránt felboríthatja a jelenlegi egyensúlyt, amelyet von der Leyen Costa és Kallas mellett teremt.

„Nehéz lenne őt egy másik észak-európai női néppárti képviselővel helyettesíteni” – mondta egy diplomata. „Attól függően, hogy kit javasolnak a helyére, lehet, hogy mindenki mást is át kell majd variálni.”

Viszont ha az uniós vezetők a jövő héten jóváhagyják a vezetői álláscsomagot, és az Európai Parlament július közepén támogatja Von der Leyent, akkor az új Európai Bizottság november 1-je körül fel is állhat. Ha nem, akkor nyáron akár több rendkívüli ülést is tarthat az Európai Tanács, hogy közös nevezőre jussanak, de azután az EP már csak szeptemberben tudja elfogadni a jelölteket, tehát minden hónapokat csúszhat.

(Borítókép: Ursula von der Leyen. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)