Vigyázzon, mit reggelizik: ezek az ételek könnyen mérgezést okozhatnak

Tojás

Tojás. (Fotó: SimpleImages / Getty Images Hungary)

A tojás hihetetlenül tápláló és sokoldalú táplálék, ugyanakkor nyersen vagy nem kellően átsütve ételmérgezést okozhat. Ennek oka, hogy szalmonella baktériumot hordozhat, amely a tojáshéjat és a tojás belsejét egyaránt megfertőzheti. Az 1970-es és ’80-as években a szennyezett tojás volt a szalmonellamérgezések egyik fő oka az Egyesült Államokban. A jó hír, hogy 1990 óta javult a tojásfeldolgozás és -termelés, ami kevesebb szalmonellás megbetegedést eredményezett. Ennek ellenére az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint a szalmonellával szennyezett tojások évente mintegy 79 ezer ételmérgezéses és 30 halálesetet okoznak.

A kockázat csökkentése érdekében ne fogyasszon repedt vagy piszkos héjú tojást. Lehetőség szerint pasztőrözött terméket válasszon a boltban, illetve fogyassza a tojást sütve vagy főve.

Csemegehúsok

Sonkás kenyér. (Fotó: LauriPatterson / Getty Images Hungary)

A csemegehúsok közé tartoznak a sonkák, kolbászok, szalámik és egyéb felvágottak, valamint a virsli is. Ezek ugyancsak okozhatnak ételmérgezést, ha a feldolgozás és gyártás során baktériumokkal, például Listeriával vagy Staphylococcus aureus-szal szennyeződtek.

A szennyeződés közvetlenül a fertőzött nyers hússal való érintkezés, vagy a gyártócégek, illetve bolti csemegepultok személyzete által alkalmazott rossz higiéniai körülmények, a rossz tisztítási gyakorlat és a tisztítatlan berendezések, például a szeletelőgépek pengéi által okozott keresztszennyeződés révén következhet be.

Az Egyesült Államokban a szeletelt marha-, pulyka- és csirkehús, valamint sonkák és pástétomok esetében 0-6 százalékos arányban jelentették Listeria jelenlétét. A baktériummal szennyezett csemegehúsok által okozott összes haláleset 83 százalékát a csemegepultban szeletelt és csomagolt csemegehúsok okozták, míg 17 százalékát az előre csomagolt termékek.

Fontos megjegyezni, hogy minden hús magában hordozza az ételmérgezés kockázatát, ha nem megfelelően főzik vagy tárolják azokat. A virslit, darált húst, kolbászt és szalonnát alaposan meg kell főzni vagy sütni, és az elkészültük után rögtön el kell fogyasztani, illetve tálalásig hűtőszekrényben tárolni.

Gyümölcsök

Gyümölcstál. (Fotó: SimpleImages / Getty Images Hungary)

Számos gyümölcsöt, köztük a bogyós gyümölcsöket, a dinnyét és előre elkészített gyümölcssalátákat hoztak összefüggésbe ételmérgezéses megbetegedésekkel. A földön termesztett gyümölcsök, például a dinnyék esetében nagy az esélye a Listeria baktériummal való szennyeződésnek, amely kórokozó a héjon elszaporodva átterjedhet a gyümölcs húsára.

1973 és 2011 között az Egyesült Államokban 34 dinnyével kapcsolatos ételmérgezéses megbetegedést jelentettek. Ez számokban 3 ezer 602 megbetegedést, 322 kórházi kezelést és 46 halálesetet jelentett. A megfertőződések 56 százalékát sárga-, 38 százalékát görög-, illetve 6 százalékát mézdinnye okozta.

A sárgadinnye azért különösen nagy kockázatú, mert a héja védelmet nyújt a Listeria és más baktériumok számára. Ez megnehezíti a kórokozók eltávolítását még megfelelő tisztítás esetén is.

A friss és fagyasztott bogyós gyümölcsök, köztük a málna, a szeder, az eper és az áfonya szintén gyakori forrása az ételmérgezésnek a káros vírusok és baktériumok, különösen a hepatitis A vírus miatt. A bogyós gyümölcsök szennyeződésének fő okai közé tartozik a szennyezett vízben való termesztés, a bogyószedők rossz higiéniai gyakorlata és a feldolgozás során a fertőzött bogyókkal való keresztszennyeződés.

A megfertőződés kockázatát nagyban csökkenthetjük azzal, ha fogyasztás előtt alaposan megmossuk a gyümölcsöket, illetve azok héját. Ha például dinnyét eszünk és nem fogyasztjuk el rögtön az egészet, fontos, hogy a továbbiakban hűtőben tároljuk! Ezen kívül érdemes kerülni azokat az előre csomagolt gyümölcssalátákat, amelyeket nem tároltak hűtőszekrényben.

Pasztőrözetlen tejtermékek

Pasztőrözetlen sajtok. (Fotó: Wirestock / Getty Images Hungary)

A pasztőrözés során a tejet felmelegítik, hogy ezzel elpusztítsák az olyan káros mikroorganizmusokat, mint a Brucella, Campylobacter, Cryptosporidium, E. coli, Listeria és Salmonella. Amerikában 1993 és 2006 között több mint 1500 ételmérgezéses eset, 202 kórházi kezelés és két haláleset történt pasztőrözetlen tej, vagy abból készült sajt fogyasztása miatt.

A pasztőrözetlen tej legalább 150-szer nagyobb valószínűséggel okoz ételmérgezést, és 13-szor nagyobb valószínűséggel vezet kórházi kezeléshez, mint a pasztőrözött tejtermékek.

Az esetleges ételmérgezés kockázatának minimalizálása érdekében csak pasztörizált termékeket vásároljon, illetve minden tejterméket legfeljebb 5 Celsius-fokon tároljon és dobja ki a szavatossági időn túli produktumokat.

Zöldségek

Zöldségtál. (Fotó: Kseniya Ovchinnikova / Getty Images Hungary)

A zöldségek, hasonlóan a gyümölcsökhöz, számos kórokozót, például E. colit, szalmonellát és Listeriát hordozhatnak, ezáltal a nyers fogyasztásuk súlyos ételmérgezéshez vezethet. A szennyeződés többnyire tisztítatlan vízből, illetve szennyvízből származhat, a talajba bejutva pedig megfertőzheti a zöldségeket. Ezen kívül a piszkos feldolgozó berendezésekről is származhatnak a kórokozók, valamint a nem higiénikus élelmiszer-előkészítési gyakorlat során is szennyeződhetnek a zöldségek. A leveles termékek különösen kockázatosak, mivel gyakran nyersen fogyasztják azokat.

Különösen nagy körültekintést igényel a saláta, spenót, káposzta, zeller és paradicsom.

Az 1973 és 2012 között az Egyesült Államokban regisztrált, zöldségfogyasztásból eredő ételmérgezéses megbetegedések 85 százalékát étteremben vagy más vendéglátóhelyen készített levélzöldségek, például káposzta, kelkáposzta, saláta és spenót okozták.

A megfertőződés kockázatának minimalizálása érdekében evés előtt mindig alaposan mossa meg a zöldségeket, illetve lehetőleg ne vásároljon olyan zacskós salátakeveréket, amely rothadt, elpépesedett leveleket tartalmaz. Ezen kívül kerülje az előre elkészített salátákat, amelyeket szobahőmérsékleten hagytak állni.

Csírafélék

Retekcsíra egy avokádón. (Fotó: Maika 777 / Getty Images Hungary)

Szintén szalmonellával, E. colival és Listeriával szennyeződhetnek a nyers csírák, köztük a lucerna, napraforgó, mungóbab és lóhere csíráit is. A csírák növekedéséhez meleg, nedves és tápanyagban gazdag körülményekre van szükség, ám ezek a körülmények a baktériumok gyors szaporodásához is ideálisak.

1998 és 2010 között az Egyesült Államokban 33 mag- és babcsírából eredő járványkitörést dokumentáltak, a jelentések szerint 1330 ember fertőződött meg. 2014-ben szalmonellával szennyezett babcsíra 115 embernél okozott ételmérgezést, akiknek egynegyede kórházba került.

Az FDA azt tanácsolja, hogy a terhes nők mindenképpen kerüljék bármilyen nyers csíra fogyasztását, ők ugyanis különösen érzékenyek a káros baktériumok hatásaira. Szerencsére a főzés ebben az esetben is segít elpusztítani a káros mikroorganizmusokat, ezzel csökkentve az ételmérgezés kockázatát.

(Borítókép: Reggeliző férfi. Illusztráció: Getty Images)