Vegán vs. húsevő étrend: most kiderült, melyik az egészségesebb
Tökéletes időzítéssel, a veganuár és a fogyókúrás újévi fogadalmak szezonjában, január 1-jén debütált az Az vagy, amit megeszel: Az ikerkísérlet című dokumentumfilm-sorozat a Netflixen. Az egypetéjű ikrekkel végzett kísérletből elvileg kiderül, hogy a mindenevő vagy a növényi étrend az egészségesebb az ember és a környezet számára. Azért írom, hogy elvileg, mert sajnos a sorozat eléggé propagandaszerűre sikerült, így sokszor sarkít, de az teszt eredményei így is elgondolkoztatóak.
A karácsony utáni kajamámorból feleszmélve futottam bele az Az vagy, amit eszel: Az ikerkísérlet előzetesébe, és rögtön felkeltette a figyelmemet. Először azt hittem, hogy egy szimpla fogyókúrás dokumentumfilm-sorozatról van szó, csak az első rész felénél jöttem rá, hogy valójában a vegán étrend kontra húsevés témájára van kihegyezve az egész. De ezen annyira meg sem lepődtem, hiszen a húsmentes életmód az elmúlt évek egyik legfelkapottabb és legmegosztóbb témája, így természetes, hogy a Netflix is ráharapott. A sorozat egyediségét az adja, hogy a Stanford Egyetem 2022-es kutatásán alapul, amelynek során 22 egypetéjű ikerpárt vizsgáltak. Az ikrek egyik fele mindenevő maradt, míg a másik növényi alapú étrendet követett 8 héten keresztül. Ez azért fontos, mert az egypetéjű ikrek génkészlete azonos, vagyis testük ugyanúgy működik, reagál az impulzusokra, így a tudósok remekül le tudták követni a diéta hatásait.
Növény: jó, hús: rossz. Ennyire egyszerű volna?
A sorozatban egyébként a kísérletben résztvevő ikerpárokból mindössze 4 szerepel, de ez nem vesz el a hitelességéből. Az viszont már igen, hogy a kutatás felvezetése után egyre nagyobb mennyiségben kapja arcába a néző a különböző húsellenes meglátásokat, információkat. A négyrészes dokumentumfilm-sorozat második része például majdnem teljes egészében a nagyüzemi állattartás káros hatásairól, következményeiről szól. Ezekben persze rengeteg igazság van, hiszen a szarvasmarhák gázkibocsátása nagymértékben hozzájárul az üvegházhatáshoz, illetve az antibiotikumokkal kezelt szárnyasok fogyasztása mindennek mondható, csak egészségesnek nem. De az Az vagy, amit eszel nagy hibája, hogy annyira minden eszközzel megpróbálja elvenni a nézők kedvét a húsevéstől, hogy már átesik a ló túloldalára. Amikor azt kezdik el ecsetelni, hogy az egyik USA-ban lévő sertésüzemből kikerülő állati ürüléket hogyan szennyezi a környéken lakók otthonát, akkor mindentől elmegy az ember étvágya, nem csak a hústól.
De azt még meg tudtam volna emészteni (elnézést a szóviccért), hogy ennyire összemossák a kísérletet az üzemi állattenyésztés negatív hatásaival, ha legalább megpróbálják egy kicsit a másik oldalt is árnyalni. Nagyon zavart, hogy arról nem szólnak, hogy a mezőgazdaságban – tehát az elfogyasztandó növények előállítása során is – számos káros gyakorlat van, főleg ipari méretekben (például műtrágyázás, gyomkezelés). Persze egy ideális világban mindenki csak bio zöldségeket, gyümölcsöket, magvakat fogyasztana, de ez irreális elképzelés. Szóval vajon mi történne, ha hirtelen a bolygó teljes népessége vegán étrendre váltana, és sokkal-sokkal több növényt kéne megtermelni? Azt is furcsállottam, hogy miközben a feldolgozott húsipari termékek ellen kampányolnak, a szintén feldolgozott élelmiszernek számító műhúspogácsákat, vegán sajtokat népszerűsítik.
A nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztésnek számos káros hatása van, amelyeket részleteznek a sorozatban.
Mi lett az ikerkísérlet eredménye?
A vegánkampány mellett pedig sokszor eltörpül a kísérlet bemutatása, pedig elvileg ez lenne a sorozat lényege. Az mindenesetre dicséretes, hogy nem egy eleve egészségtelen, átlagos amerikai étrendet hasonlítottak össze a növényi alapú étkezéssel, hanem a mindenevők is kiegyensúlyozott diétát kaptak. A 8 hét alatt pedig többször is vér-, vizelet- és székletvizsgálaton estek át a résztvevők, valamint a kísérlet elején és végén különböző műszerekkel mérték a testösszetételüket, megállapították a biológiai korukat. Sőt, még a kognitív képességeiket és a szexuális aktivitásukat is összevetették a kísérlet előtt és után. Az étkezés mellett pedig nagy hangsúlyt fektettek a rendszeres edzésre is.
A 8 hét után aztán jött a kiértékelés, de sajnos az is teletűzdelve vegánpropagandával, holott az eredmények anélkül is meggyőzőek voltak, sőt szerintem meggyőzőbbek lettek volna. A vegán étrendet követő ikrek ugyanis átlagban többet fogytak, és ami még fontosabb, testzsírszázalékuk csökkent, különösen a káros zsigeri zsírból veszítettek (míg a mindenevőknél az inkább csak növekedett). Ezenkívül nőtt a biológiai életkoruk, szexuális aktivitásuk, javult a bélflórájuk és az érrendszerük állapota, szóval a kutatás szerint egyértelműen a növényi alapú étrend az egészségesebb. Csak az a kár, hogy miután több mint 3 órán keresztül sulykolják a nézőbe, hogy mennyire rossz a húsevés, nehéz nem megkérdőjelezni a kísérlet pártatlanságát. És ha belegondolunk, a sokmilliárdos agrár- és élelmiszeriparban nem is nagyon létezhet teljesen pártatlan kutatás.
A sorozatban a növényi sajtok egyik úttörője, Miyoko Schinner is közreműködött.
És hogy ez alapján száműzöm-e a húst a családom étrendjéből? Teljes egészében biztosan nem, mert nem szeretem az annyira fekete-fehér megoldásokat. De a feldolgozott termékeket ezután kerülni fogom. Félkész vagy kész élelmiszereket eddig sem nagyon vásároltunk, de virsli, felvágott gyakran került a tányérunkra – mostantól nem fog. Azt is elhatároztam, hogy jobban odafigyelek rá, hogy a hús ellenőrzött gazdaságból, lehetőleg helyi termelőktől, ne nagyüzemekből származzon. Szerencsére ez nálunk, falun nem akadály, a tojást régóta háztól veszem. Zöldségekből és gyümölcsökből is az átlagnál többet eszünk, nyáron maguk termeljük, de egyelőre nem tudom elképzelni, hogy kizárólag növényi alapú étrendre váltsunk. Szerintem már azzal is sokat teszünk az egészségünkért, ha tudatosan, az arany középútra törekedve étkezünk.