Szégyen, amit a kampány miatt zebraépítés ürügyén művelnek az Astoriánál

Szégyen, amit a kampány miatt zebraépítés ürügyén művelnek az Astoriánál

Teljesen egyértelmű, hogy az Astoriánál épített zebra kivitelezése a választások időpontja miatt húzódik, műszaki jellegű indok ilyen hosszú időre ugyanis nincs – véli Dorner Lajos, közlekedési szakértő. Amellett, hogy a megépítésének szükségességét senki sem vitatja, a VEKE elnöke egyéb problémás momentumra is felhívta a figyelmet.

Április 19-e óta zajlik Budapesten, az Astoriánál a régóta várt gyalogátkelőhely építése, a munkálatokkal összefüggő útszűkülettel, sávelhúzásokkal és dugóban araszolással viszont egészen május 30-ig együtt kell élnie az erre autózóknak, a torlódások miatt megnövekedett károsanyag-kibocsátással pedig az itt élőknek. Mint ismert, Budapest belvárosi részein a legnagyobb a szmogterhelés a fővárosban.

Már csak ezért is érthetetlen (mondhatnánk álnaivan), hogy miért kell a munkát elhúzni több mint 6 hétig. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke szerint 10 nap alatt végezni lehetne vele, miközben világosan látszik, hogy

azért húzzák az időt, hogy a műszaki átadást követően az önkormányzati kampány véghajrájában lehessen általa demonstrálni: Budapest lépést tart a korral.

Az útpályához nem nyúlnak, közműveket nem helyeznek át, csak a szegélyeket igazítják a járdához, az időt mégis valamivel ki kell tölteni. Az időhúzást jól jelzi, hogy ezért a két ellentétes forgalmi irányt korábban elválasztó hosszú járdaszigetet teljes hosszában elbontották, holott elég lett volna csak azon a 10 méteren, ahol a zebra átvezet. Az sem világos, hogy miért ástak le olyan mélyen, hogy még az

A Budapest Közút 40 millió forintos bekerülési költséggel számol, ami közel a duplája lehet egy jól szervezett, gyors és hatékony kivitelezésnek,

de a VEKE vezetője szerint nem is ez a legszembetűnőbb hiba, hanem az, hogy az összeget a közösségi költségvetés keretéből fedezik, azaz a zebrát itt kifejezetten a választópolgárok javaslatára és nyomására építik meg, holott szükségességéről minimum 15 éve szakmai konszenzus van, már Tarlós István a Nemzet fővárosa című, 2009-ben összeállított programjában is szerepelt: „Akadálytalan és gyalogosbarát járdakapcsolatok és zebrák szükségesek, ma ezek nagyon sok helyen hiányoznak.” Az azóta elkészült mobilitási tervekben ezeknek a zebráknak már a helyét is konkretizálták, megvalósítása tehát a főváros alapfeladata, amit a közgyűlés írt elő neki.

A költségek nagyobbrészt a forgalmi lámpák kiépítésére mennek még úgy is, hogy az autósok lámpáihoz nem nyúlnak. Keresztbe tesznek le négy darab lámpát, ebből kettőt a középszigetre. Ahhoz azonban nem kellene az egész középszigetet felbontani, hogy két kábelt odavezessenek. A középtávú tervek szerint egyébként a Kossuth Lajos utca – Rákóczi út tengelyében a buszok középen haladnak majd, ami azt is jelenti, hogy akik most végigkövetik a középsziget elbontását, majd visszaépítését, azok életében feltehetően még egyszer megadatik, hogy még egyszer végigéljék az – immár végleges – elbontási munkálatokat.

A Budapest Közút indoklása szerint egyébként a gyalogátkelőhely középszigetének visszaépítésére közlekedésbiztonsági okból van szükség, mert az 50 km/h-s sebességkorlátozású Rákóczi úton hatékonyan védi az itt áthaladó gyalogosokat, különösen azokat, akik akár lassabban jutnak át a gyalogátkelőhelyen. Emellett a hosszú középsziget lassításra és minimális irányváltásra készteti az autóval közlekedőket, ezzel is hozzájárulva az itt áthaladó gyalogosok biztonságosabb közlekedéséhez. Mivel az útpálya közepén egy lámpaoszlop is található, a középsziget elhelyezkedésével távol tartja a gépjárművel közlekedőket ettől az oszloptól. Az elbontott középsziget így az új funkciónak megfelelő kialakításban lesz visszaépítve.

Az Astoriánál történő gyalogátkelőhely megépítése a közlekedési paradigmaváltást jelző fővárosi zebraépítések sorába illeszkedik

(Nyugati tér, Corvin negyed, Blaha Lujza tér, Kálvin tér), aminek a lényege az, hogy a 70-es évek belvárosi „autópálya”- építéseit, azok kapcsolódó műtárgyait eltüntessék, és a felszíni közlekedés fókuszába újra a gyalogosok kerülhessenek. A másik fontos szempont az (idősek, babakocsit tolók, gurulóbőröndöt húzó turisták érdekét szolgáló) akadálymentesítés; az új közlekedésszervezési felfogás szerint aluljáróra csak ott van szükség, ahol az levezet a metróba.

(Borítókép: Zebraépítés az Astoriánál. Fotó: Szollár Zsófi / Index)