Mindent megváltoztat, ami most jön, a parlamentben is erről beszéltek

Mindent megváltoztat, ami most jön, a parlamentben is erről beszéltek

A mesterségesintelligencia-kutatás olyan távlatokat nyit, amelynek határai megjósolhatatlanok, de az már biztos, hogy fel kell rá készülni – gyorsabban, mint hinnénk –, a mindennapjaink részévé válik az MI-alapú eszközök használata. Az előnyök mellett már most ideje számba venni a veszélyeket, és foglalkozni azzal, hogyan lehet szabályozott keretek közé szorítani az újabb és újabb technológiai ugrásokat, ha egyáltalán lehet…

„A technológiai fejlesztések következő hulláma azzal fenyeget, hogy gyorsabban és szélesebb területen okoz nekünk károkat, mint bármi, amivel korábban találkoztunk” – olvasható az MI-fejlesztő Mustafa Suleyman (és társírója, Michael Bhaskar) A következő hullám – Mesterséges intelligencia, technológia, hatalom és a 21. század legnagyobb kihívása című könyvében, amely tavaly jelent meg magyarul a Magnólia Kiadó gondozásában.

A könyv egyik alapvetése, hogy minél hatékonyabb egy technológia, annál mélyebben beágyazódik az életünk és a társadalmunk minden rétegébe, ennek következtében káros mellékhatásai a képességeivel párhuzamosan eszkalálódnak. A következő hullám ezért amellett érvel, hogy a kordában tartás, vagyis az adott technológia átgondolt irányításának szükségessége idővel egyre égetőbb lesz. Mustafa Suleyman definiálta is a kordában tartást:

Azt jelenti, hogy biztos kézzel irányítjuk a hullámot olyan irányba, hogy a hatásában is tükröződjenek az értékeink, segítsen boldogabbá tenni a fajunkat, és ne okozzon akkora károkat, hogy azok meghaladják a hasznát.

Fontos mielőbb a kockázatokról beszélni

A kordában tartásról is szó esett a parlamenti Gazdasági Bizottság Fogyasztóvédelmi Albizottságának keddi ülésén, amelyen a mesterséges intelligencia fogyasztók számára nyújtott előnyeivel, illetve az MI-alapú rendszerek és szolgáltatások fogyasztóvédelmi kockázataival összefüggésben tartott tájékoztató előadást Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke és Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető helyettese. Hogy miért egy albizottságban kaphattak erre lehetőséget, és nem egy rendes bizottsági ülésen, jelzi, hogy a mesterséges intelligencia még mindig nincs a döntéshozók feladatlistájának élén. Noha azt sem lehet mondani, hogy a jelentőségével és elkövetkezendő hatásaival ne foglalkoznának már kormányzati szinten is.

Az Indamedia által szervezett AI Summit konferencián tavaly szeptemberben jelentette be Nagy Márton miniszter, hogy 2024-ben érkezik a magyar MI-stratégia. Május 7-én pedig ő nyitja meg a Koalíciók Napját a mesterséges intelligencia versenyképességi szerepét elemző előadásával. A szakmai konferencia szervezője a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. Az általuk működtetett Mesterséges Intelligencia Koalíció 2018-ban jött létre azzal a céllal, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön, és fontos tagjává váljon a nemzetközi mesterségesintelligencia-közösségnek. A szervezet weboldalán olvasható még, hogy a Koalíció célja:

• az MI-alapú fejlesztések széles körű elterjedésének és alkalmazásának köszönhetően jelentősen erősödjön a hazai vállalkozások versenyképessége;
• a magyar startupok és kkv-k nagy arányban vegyenek részt MI-fejlesztésekben akár nagyvállalati, egyetemi vagy nemzetközi partnerségben;
• az állam a nemzeti adatvagyon átgondolt hasznosításával, illetve az MI-megoldások felhasználójaként maga is vegye ki a részét az MI-ökoszisztéma fejlesztéséből.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció hat munkacsoporttal (Adatipar és adatvagyon, Alkalmazások és piacfejlesztés, Nemzetközi kapcsolatok, Oktatás és tudatosítás, Szabályozás és etikai keretek, Technológia és biztonság) tevékenykedik, ötszáz tagszervezetük és ezer MI-szakértőjük van. Különböző szakmai fórumokon vesznek részt, előadásokat tartanak, illetve intenzív nemzetközi kapcsolatokat ápolnak.

Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke a keddi parlamenti ülésen hangsúlyozta, hogy szerteágazó témáról van szó, a technológiai fejlődésnek átalakító erejű hatása lesz a következő években, ezért is fontos a kockázatokról minél előbb és részletesebben beszélni.

Történelmi lépés, de kiállja-e az idő próbáját?

Korábban a Koalíció már kidolgozott az MI-fejlesztésekkel és a technológiai fejlődéssel összefüggésben egy azonnali akciótervet, majd 2020-ban elkészítették Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiáját, amelynek elfogadásáról kormányhatározat is rendelkezett. Jakab Roland azonban rámutatott: bár ez a stratégia 2030-ig határoz meg célokat, a folyamatos fejlődés miatt állandó finomhangolásra van szükség, és szakmai egyeztetések útján ajánlott kétévenként felülvizsgálni.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció olyan javaslatokat igyekszik megfogalmazni, amelyeket aztán a szakpolitika a gazdaságfejlesztés során be tud építeni, részben azzal a céllal is, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképesek maradjanak a hazai, valamint a nemzetközi piacokon. Jakab Roland többek között kiemelte: fontos, hogy kiépüljön egy technológiai kísérleti környezet Magyarországon. A Mesterséges Intelligencia Koalíció azt is vizsgálja, hogy a technológiai fejlődés milyen hatással lesz a munkaadókra és a munkavállalókra.

Jakab Roland szerint mindenkihez el kell juttatni azt az üzenetet, hogy a mesterséges intelligencia rövidesen napjaink részét képezi majd, ezért fel kell készülni a használatára, és ennek érdekében szükséges képezni magunkat. Bizonyos munkaköröket ugyan megszüntetnek majd az MI-fejlesztések, de ezzel párhuzamosan nagyon sok új munkakör jön létre, amelyek eddig nem léteztek. Jakab Roland kifejtette:

nem az MI fogja elvenni a munkát az emberektől, hanem azok, aki ezt a technológiai eszközt használni tudják, és azok veszítik el a munkájukat, akik pedig nem.

Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető-helyettese a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendeletet ismertette, és többek között kiemelte, hogy etikus szabályozásokra van szüksége. Azt is megjegyezte: még nem lehet tudni, hogy kiállja-e az idő próbáját a rendelet, a technológiai fejlődés általában megelőzi a jogalkotást, és az indukálja az utóbbit. Vajda Viktor hangsúlyozta, hogy az MI-fejlesztések olyan új gyakorlatokat eredményeznek, amelyekre még nincsen felkészülve az emberiség; a jogalkotóknak folyamatosan monitoroznia kell a technológiai fejlődést, és gyorsan reagálniuk is kell rá.

Egy hónapja, márciusban fogadta el az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. Történelmi lépés, mivel ez a világ első jogi keretszabályozása a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. Célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a mesterséges intelligenciával szemben, miközben az innovációt serkenti, megteremtve Európa vezető szerepét az MI-terén. A jogszabály kitér a polgárok jogainak védelmére, a bűnüldözői szervek lehetőségeire, a magas kockázatú MI-rendszerekre, továbbá kötelezővé teszi a mesterséges vagy manipulált tartalmak megjelölését. A teljes szabályrendszer csak 2026 közepére lép érvénybe. A részletekhez hozzátartozik, hogy az uniós tagállamok saját mesterségesintelligencia-felügyeleti szervet hoznak majd létre, miközben az EU felállít egy MI-hivatalt, amelynek feladata lesz a vonatkozó jogszabályok végrehajtása és felügyelete.

Tilesch György MI-szakértő és Omar Hatamleh kutató (a NASA-nál volt vezető beosztásban) 2021-es közös könyvükben (Mesterség és intelligencia, Libri 2023) arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Unió és tagállamai előtt történelmi lehetőség áll az „európai MI-út” meghatározására. Ugyanakkor azt is leszögezték, hogy Európának számos lépést kell megtennie, ha vezető szerepet kíván játszani az MI-korszakban, és ez kifejezetten igaz az erőforrások koncentrálására.

Az EU-nak korszerűsített és jóval fókuszáltabb támogatási rendszerre van szükséges mind az üzleti, mind a közösségi felhasználású MI-technológiák terén

– írták a szerzők, akik szerint létfontosságú lesz egy uniós szintű társadalmi jövőkép meghatározása és előremutató irányelvekkel való kombinálása, de az igazi kihívást ennek végrehajtása jelenti majd.

Se tiltani, se szabadjára engedni nem szabad

Számtalan kérdés van a mesterséges intelligencia alkalmazásával és szabályozásával kapcsolatban, a keddi parlamenti albizottsági ülésen is elhangzott néhány kérdés, illetve felvetés a tájékoztatót meghallgató képviselők részéről.

A fideszes Barcza Attila, a Gazdasági Bizottság alelnöke szerint éles különbségek alakulhatnak ki egy alapvetően szenzitív területen, és kérdés, hogy a szabályozások hogyan lesznek betarthatóak a határokon túl. Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek frakcióvezetője a biometrikus azonosítást szolgáló rendszereknek, pontosabban a biometrikus alapú biztonsági kamerák alkalmazásának a szabályozását emelte ki. De azt is felvetette, hogy nemcsak a gyermekek vannak kiszolgáltatva az új technológiák megjelenésének, hanem a felnőttek is, akiknek fontos lenne a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos oktatásuk.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik – Konzervatívok képviselője, a Fogyasztóvédelmi Albizottság elnöke megjegyezte, hogy az uniós szabályozás hatályba lépése már késő lehet egy olyan iparágnál, amely folyamatosan fejlődik, és 2026-ra „teljes mértékben kicserélődhet” a terület.

A jobbikos politikus szerint nem várható el, hogy az állampolgárok önköltségen vegyenek részt a mesterséges intelligenciát érintő átképzéseken. Az ülésen, majd az azt követő sajtótájékoztatóján is egy Munkahelyvédelmi Alap felállítása mellett érvelt. Ez utóbbiról már tavaly decemberben is beszélt. Z. Kárpát Dániel, akkor azt mondta: kezdeményezni kell, hogy „a mesterséges intelligencia mentén hasító óriáscégek” az extraprofitjuk egy részét ebbe az alapba csatornázzák. A keddi sajtótájékoztatón ezt kiegészítette azzal, hogy a multicégeknek extraprofitjuk 1 százalékát kellene befizetniük a Munkahelyvédelmi Alapba. Az ebből befolyt összeggel meg lehetne védeni a magyar munkavállalók munkahelyeit, támogatni a kisvállalkozókat, továbbá biztosítani azt, hogy ingyenes átképzési programok induljanak a mesterséges intelligenciát jelentő kihívásokra válaszolva.

A jobbikos képviselő megismételte, hogy két dolgot tilos tenni a mesterséges intelligenciával kapcsolatban: nem szabad betiltani, mert a modern technika úgyis szembejön, és nem szabad kontroll nélkül szabadjára engedni sem, mert „a rémálmok korát hozhatja el Magyarországra nézve”. Példaként az „unokázós csalókat” említette, akik már a mesterséges intelligenciával generált hangmintával ejtik át az időseket. Éppenséggel „közelebbről” is hozhatott volna példát, a mesterséges intelligencia használata a politikát is átformálhatja, és akár a karaktergyilkos kampányok egyik befolyásoló eszközévé válhat. A technológia már most adott, hogy politikusok képmását klónozzák (elég csak a deepfake-re gondolni) és a hangjuk generálásával olyat adjanak a szájukba, amit sosem mondanának.

A parlamenti albizottság keddi ülésén a képviselők megköszönték a kapott tájékoztatást, és abban egyeztek meg az előadókkal, hogy folytatják a témában a párbeszédet. Nem kérdés, hogy van és lesz még miről együtt gondolkodni.

Mustafa Suleyman és Michael Bhaskar közös könyvében, A következő hullámban olvasható, hogy a technológia hétről hétre fejlődik, míg a törvények megírása és elfogadása évekig tart. A szerzők szerint a kormányoknak jobban fel kell vértezniük magukat az újfajta veszélyek és technológiák ellen, mint valaha.

A közeledő hullám miatt nem maradt fél évszázadunk, hogy a számtalan testület kitalálja, mit tegyen, hogy kialakulhassanak a megfelelő értékek és a legjobb gyakorlatok. Átgondolt, hatékony szabályokra lenne szükségünk, méghozzá gyorsan

– sürgetett Mustafa Suleyman és Michael Bhaskar a Yuval Noah Harari, illetve Bill Gates által is méltatott könyvükben.

(Borítókép: Németh Emília / Index)