Min múlik a siker vagy a lemaradás a következő évtizedek globális versenyében?
Min múlik a siker vagy a lemaradás a következő évtizedek globális versenyében?
Mi befolyásolja az országok felemelkedését vagy lemaradását az előttünk álló évtizedek globális versenyében? A napi politikai csatazajon túltekintve mi látható a régiónk jövőjét meghatározó, hosszú távú folyamatokból? És mindenekelőtt, hogyan áll Magyarország az adatok alapján?
2021-ben az Egyensúly Intézet Megatrend Index néven saját mérési módszert dolgozott ki annak érdekében, hogy tényalapon mérhesse és hasonlíthassa össze hazánk, illetve az EU egészének legfontosabb gazdasági, technológiai, környezeti és társadalmi változásait. Az évente közzétett index nyilvánosan elérhető adatok segítségével az oktatás, a digitalizáció, a környezetvédelem, az egészségügy, valamint a társadalmi kohézió területeit vizsgálja (a módszertanról és a kutatás részletes eredményeiről itt lehet bővebben olvasni).
A 2024-es Megatrend Index összesített adatai alapján az öt meghatározó nagy trendben elért eredményeit tekintve Svédország 2021 óta őrzi első helyezését az uniós tagállamok körében. A második idén Finnország, a harmadik pedig Hollandia lett.
Magyarország a 21. helyen, vagyis a középmezőny alján áll a 27 tagú Európai Unióban.
Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy saját közvetlen versenytársaink, a visegrádi országok körében 2021 és 2024 között mindvégig az utolsó helyen végeztünk.
De mi rejlik az összesített eredmények mögött?
Oktatás: ingadozó alapok
A fejlett országok versenyében minden korábbinál nagyobb szerep jut az oktatásnak, illetve az emberi erőforrások általános fejlesztésének – és különösen igaz ez a Magyarországhoz hasonlóan kis méretű, természeti erőforrásokban szegény országokra. A 21. század tudásalapú gazdaságában a siker kulcsa a folyamatos alkalmazkodás és az állandó megújulás képessége. Az oktatás teljesítménye emiatt az összes többi meghatározó trend alakulását is döntően befolyásolja – ezt méri a Megatrend Index okosország-alindexe.
A legfrissebb PISA-eredmények alaposan átrendezték az európai rangsort. A korábbi években jellemzően Dánia, Svédország és Finnország versengett az első helyért, ám a legfrissebb adatok alapján a skandináv országok közül egyedül Svédország tudta megtartani kiemelkedő pozícióját. Az első három helyen a svédeket, a szlovénokat és a belgákat találjuk – Magyarország ezzel szemben csupán a 20. helyen áll, ráadásul az utóbbi években három helyezést csúszott vissza.
Az oktatási rendszerre fordított költések tekintetében az uniós országok felében tapasztalható visszalépés, és sajnos ehhez a csoporthoz tartozik Magyarország is. Hazánk ugyanakkor a kimeneti eredményeket – vagyis az oktatás teljesítményét – mérő változók szerint is az EU utolsó harmadában található. Összességében a statisztikák azt igazolják vissza, hogy a magyar közoktatási rendszer európai és regionális összevetésben is folyamatosan veszít versenyképességéből, ami mögött egyszerre áll a ráfordítások csökkenése és a források alacsony hatékonyságú felhasználása.
Digitalizáció: kiugróan erős magyar infrastruktúra, gyenge kompetenciák
A digitalizáció ezekben az évtizedekben a globális gazdasági verseny gyökeresen új kereteit alakítja ki – az Egyensúly Intézet ezért tekint rá kiemelt fontosságú trendként. A Megatrend Index egyszerre vizsgálja az állami ráfordítások, az infrastruktúra, illetve a polgárok digitális kompetenciáinak alakulását, hiszen kizárólag ezek együttes fejlesztése rajzolhat ki arányos fejlődési pályát.
Magyar szempontból a legfrissebb számok optimizmusra adhatnak okot: hazánk öt helyezést előrelépve a 15. helyen zárt. Ennek fő oka az, hogy Magyarország uniós szinten is fejlett digitális infrastruktúrával rendelkezik. A vizsgált időszakban kifejezetten sokat javítottunk a szélessávú (akár vezetékes, akár mobil-) interneteléréssel rendelkezők arányában, a munkájukhoz internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépet használók arányában, illetve a valamilyen online vásárlást végzők arányában.
A kompetenciák területén azonban (amelyben Finnország, Hollandia és Dánia teljesített a legjobban) már nem ennyire megnyugtató a helyzet. Bár e mutatónk is meghaladja az uniós átlagot, ez így is csak a 15. helyezésre volt elég. Ha Magyarország belátható időn belül ki szeretne törni a középmezőnyből, elsősorban az alapszintű vagy annál jobb digitális felkészültséggel rendelkezők arányában kell javítania a pozícióján.
Minimális zajszennyezettség, lomha klímaküzdelem
A klímaválság és a természetes környezet pusztulása világszerte az emberek létfeltételeit fenyegeti. Nem kevésbé fontos, hogy az e folyamatokra adott válaszlépések életünk minden területét, így a világgazdasági rendszert is gyökeresen átalakítják, ennek pedig éppúgy lesznek vesztesei, mint győztesei. Az Egyensúly Intézet emiatt tartja az országok versenyképességét is döntően befolyásoló trendnek a fenntarthatóság és a környezetvédelem társadalmi mindennapokba történő beépülését.
A környezetvédelmi alindex rangsorában idén Svédország lett az első, Észtország a második, Olaszország pedig a harmadik. A legtöbbet Szlovákia fejlődött 2021 óta: tizenhárom helyet javítva került a 6. helyre. Ugyanebben az időszakban Magyarország egy helyezést előrelépve a 20. helyen végzett.
Hazánk az élmezőnyhöz tartozik például a zajszennyezettség alacsonyan tartásában, az egy főre eső üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében pedig a középmezőnyhöz.
Ugyanakkor kifejezetten gyengék az eredményeink a megújuló energia elterjedtségére és az organikus mezőgazdaságra vonatkozó indikátorokban. Bár az ország teljesítménye a legtöbb mutató esetében fokozatosan javul, az uniós mezőnytől így is növekszik a lemaradásunk.
Ha Magyarország a jelenlegi ütemben folytatja az EU közös vállalásában és Magyarország nemzeti klímatörvényében is szereplő 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez szükséges kibocsátáscsökkentést, akkor a következő évtizedekben csak erőltetett ütemben, óriási gazdasági és társadalmi költségek árán lehetünk képesek teljesíteni a célkitűzéseinket. Így mindenképpen kimaradunk az új gazdasági rendben kedvező pozícióhoz jutók kiváltságos köréből.
Egészségügy: csak egy országban rosszabb a helyzet
Az emberek általános egészségügyi állapota egy társadalom jóllétének talán legfontosabb mutatója, amely a hosszú távú gazdasági teljesítőképességet is alapvetően meghatározza. Különösen érvényes ez Magyarországra, amelynek öregedő népessége minden évben mintegy 40 ezer fővel csökken, vagyis egyre kevesebb aktív munkavállalónak kell eltartania egyre több inaktív polgártársát.
Ebben a dimenzióban Svédország toronymagasan vezeti a rangsort: a vizsgált időszak egészében megtartotta első helyezését. A második és a harmadik helyen Írország, valamint Málta található. Magyarország mindeközben a 23., így mindössze Romániát, Horvátországot, Litvániát és Lettországot tudtuk magunk mögött hagyni – ráadásul a következő években a csekély különbség miatt a románok és a horvátok is könnyen megelőzhetnek bennünket. Bár a vizsgált időszakban némileg csökkent a rendszeres, tiszta szeszben mért alkoholfogyasztás, ahogy a rendszeresen dohányzók aránya is, a megelőzhető betegségekben elhunytak lakosságarányos számában sokat romlottak az adataink: az EU-n belül Magyarországé a második legrosszabb eredmény.
Társadalmi kohézió: riasztóan magas az öngyilkossági ráta
A kutatások alapján egyértelmű, hogy a társadalmi stabilitás, az egészséges közösségi érzés és összetartozás-tudat, illetve egy nemzet általános mentális állapota pénzben kifejezhető versenyelőny. Az Egyensúly Intézet is ezért tekint meghatározó tényezőként a társadalmi kohézióra, amelyet az államoknak is minden eszközzel erősíteniük kell. A rendezettségnek ez az érzete rendkívül sokféle tényezőből áll össze, így a Megatrend Index társadalmi kohéziós alindexe sok más mellett olyan adatokat is figyelembe vesz, mint az egyenlőtlenségek mértéke, az öngyilkosságok száma vagy éppen a közbiztonság állapota.
A társadalmi kohéziót tekintve az első három helyen Szlovénia, Ausztria és Ciprus áll. Bár Magyarország ebben a dimenzióban is a középmezőny aljához tartozik, az utóbbi években az uniós átlagon felüli haladást ért el: 2021 óta három helyezést előrelépve került a 16. helyre, a finnekkel és a németekkel egy ligába. Saját közvetlen versenytársaink, a visegrádi országok ugyanakkor e tekintetben is jóval előttünk járnak.
Ha a fejlődés lehetőségeit keressük, a legtöbb figyelmet érdemlő adat az, hogy
a friss adatok alapján lakosságarányosan nálunk a második legtöbb az öngyilkosságok száma az EU-n belül
– ez egyszerre utal a magyarok mentális egészségének rossz állapotára, és az ellátórendszer sokat emlegetett hiányosságaira. Helyezésünk javulása mögött elsősorban az áll, hogy más európai országokkal összevetve kifejezetten alacsonyak a jövedelmi különbségek, vagy hogy csökken azoknak a 15. év alatti gyermekeknek a száma, akik olyan háztartásban élnek, amelyben nincs aktív kereső. Mindezek mellett a százezer főre vetített rablások száma Magyarországon a második legalacsonyabb – egyedül Szlovákiában regisztráltak kevesebbet.
Közepes, de nem reménytelen: Magyarország a Megatrend Indexen
Hazánk 2024-es Megatrend Index-értékeiből egy nem tragikus helyzetben lévő, de a közepesség csapdájából kitörni képtelen ország képe rajzolódik ki, amely nemcsak a régi, fejlettebb EU-tagállamokhoz, de ami fontosabb, a mieinkhez hasonló adottságokkal rendelkező közvetlen versenytársainkhoz képest is lemaradásban van. A visegrádi országok közül egyedül a digitalizáció területén tudunk kiemelkedni: a csehek után a második legmagasabb indexpontszámot értük el.
Figyelmeztető jel, hogy az adatok alapján mind a társadalmi kohézió, mind az egészségügy tekintetében Magyarország áll a legrosszabbul.
Ami a többi visegrádi országot illeti: Csehország a társadalmi kohézió, a digitalizáció és az egészségügy dimenziójában is az élen áll, míg Lengyelország az oktatás, Szlovákia pedig a környezetvédelem területén került az első helyre.
Az európai kitekintésű mérésnek azonban pozitív tanulsága is akad: a rangsorban elfoglalt helyezések nem eleve elrendeltek, a távlatos politikai cselekvés igenis számít. Erről tanúskodik például Szlovénia és Észtország látványos előrelépése, illetve Olaszország és Németország visszaesése is: előbbiek hat–hat helyezést javítottak, míg utóbbiak négy–négy helyezést rontottak 2021-es eredményükhöz képest. Mindebből egyértelműen látszik: bár kétségtelen, hogy számítanak az adottságok és történelmi örökség, jó szakpolitikai beavatkozásokkal váratlanul gyors eredményeket lehet elérni. És az adatokból az is jól látszik, hogy hol lenne teendőnk.
A két szerző Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója és Marek Bertram, az Egyensúly Intézet elemzője.
(Borítókép: Filippov Gábor 2021. november 5-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)