Feltámadtak poraikból és igencsak vonzók lettek a lakástakarékok

A régi termékek elemeire épülő, de az állami támogatás nélkül is vonzó feltételeket kínáló konstrukciókkal próbál új ügyfeleket szerezni a három hazai lakástakarék. A most elérhető termékek valóban megfontolandó alternatívát jelentenek a lakáscélokkal rendelkező háztartásoknak, miközben a Fundamenta tulajdonosváltása is jobban ráirányíthatja a figyelmet a lakás-előtakarékosságra.

Új lendületet vettek az itthon működő lakás-takarékpénztárak: mindhárom, a hazai piacon aktív szereplő jelentős, akár 40 százalékot is elérő kamatbónuszokat kínál a megtakarítási időszak végéig kitartó ügyfeleinek – derül ki a pénzügyi szolgáltatók honlapjain elérhető tájékoztatókból.

A most kínálatban tartott konstrukciók felépítésükben nagyon hasonlítanak a korábbról ismert, állami támogatás mellett igényelhetőkhöz: így a legalább 4 éves megtakarítási időszakot követően az ügyfél hozzájuthat a megtakarított összeghez és az ahhoz járó hozamhoz, majd – ha ez szükségessé válik – kedvező és fix kamatozású hitelt is igénybe vehet, amennyiben a felhasználási cél belefér a megjelölt körbe.

A korábbiakhoz képest ugyanakkor jelentős változás, hogy

a vállalt befizetéseknél eltűnt a 20 ezer forintos havi plafon: aZ ÚJ konstrukcióknál A VÁLLALT ÖSSZEG ELÉRHETI a havi ötvenezer, egyes esetekben akár a 100 ezer forintot is.

Fontos, hogy a lakás-takarékpénztári megtakarítás után nem kell kamatadót és szochót (szociális hozzájárulási adót) fizetni, miközben természetesen vonatkozik rá a betétbiztosítási garancia is.

Bónusz bónusz hátán

Jelenleg három szolgáltató versenyez az ügyfelekért a hazai piacon, és mindhárman kamatbónuszokkal igyekeznek vonzóvá tenni a lakáscélú megtakarítást. Az Erste Lakás-takarékpénztár EgyOtthon névre keresztelt konstrukciójánál most a 4 éves megtakarítási időszak után 15, a nyolc évest követően pedig 30 százalékos kamatbónuszt kap az ügyfél, ha végig teljesítette a vállalt befizetési kötelezettségeit. Utóbbiak egyébként havi 10 ezer és 50 ezer forint között mozoghatnak a szolgáltatónál, 10 ezer forintos lépcsőkkel.

Hasonló elven működik az OTP Lakástakarékpénztár konstrukciója is, amelynél a négyéves futamidő lejárta után 10 százalékos, a nyolc évesnél pedig 30 százalékos kamatbónusszal kalkulálhat az ügyfél.

A most már az MBH bankcsoporthoz tartozó Fundamenta többféle konstrukciót is a kínálatában tart: ezek közül a Gyarapodó Lakásszámla névre keresztelt terméknél akár 40 százalékos „progresszív bónuszt” is elérhet az ügyfél, miközben akár havi 100 ezer forintos befizetést is vállalhat. A Fundamentánál elérhető egy kifejezetten a gyerekek részére történő lakásvásárlási felkészülést támogatni hivatott konstrukció is: a Gyerek Lakásszámlánál az ügyfél a gyermeke születését követően akár azonnal megkezdheti a takarékoskodást, amelyet 199 hónapon (16 év 7 hónap) keresztül folytathat.

Idősebbek is elkezdhetik

A lakás-takarékpénztári termékek legnagyobb előnye, hogy minden korosztály számára öngondoskodási lehetőséget nyújtanak, hiszen szinte nincs olyan háztartás, amelynek ne lenne valamilyen közép- vagy hosszú távú lakáscélja, legyen szó vásárlásról, minőségi cseréről, felújításról, vagy éppen a már futó hitel előtörlesztéséről

– nyilatkozta az Indexnek Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Hozzátette: a jelenlegi konstrukciókhoz kínált kamatbónuszok, illetve a kedvező kamatozású hitelek felvételének későbbi lehetősége miatt a lakástakarék-konstrukciók sokak számára jelentenek valós és vonzó alternatívát.

A lakás-előtakarékosságra az előttünk álló időszakban az is jobban ráirányíthatja a figyelmet – illetve még nagyobb aktivitásra ösztönözheti a piaci szereplőket –, hogy az MBH Bank a közelmúltban többségi tulajdont szerzett a Fundamenta-Lakáskasszában.

Kiszállt az állam, de nagyobb a mozgástér

A lakás-takarékpénztári konstrukciók – és persze az ügyfelek – életében nagy változást hozott, hogy az állam 2018 októberében hirtelen elengedte a piacot: megszűnt a megtakarítások után járó 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos állami támogatás. Az állam kiszállásával ugyanakkor eltűnt a havi 20 ezer forintban maximált megtakarítási plafon is, vagyis ezen a téren már szabad kezet kaptak a piaci szereplők. Utóbbi azért fontos, mert az állami támogatás mellett kínált konstrukció kapcsán pont az volt az egyik gyakori kifogás, hogy a négyéves megtakarítási periódusban a támogatással és kamatokkal együtt elérhető, bő 1,3 millió forint nem sok mindenre elég már a lakáspiacon, még úgy sem, hogy egy háztartás akár több szerződést is köthetett.

A mostani, a teljes megtakarítási időszakra vetített, jellemzően 15–30 százalékos kamatbónuszokkal, és a havi 50 ezer, néhol százezer forintos befizetési lehetőségekkel újra labdába tud rúgni több konstrukció azoknál, akik valamilyen lakáscélra szeretnének előtakarékoskodni, és ha nem is magas, de legalább szabad szemmel látható hozamot szeretnének látni befektetésükön.

A terméknek pedig pont az a legnagyobb előnye, hogy rendkívül szerteágazó azoknak a céloknak a köre, amire használni lehet, így például

• lakás vásárlására,
• lakáshitelhez önerő felhalmozására,
• gyerek első lakásához előtakarékosságra,
• felújításra,
• meglévő lakáshitel előtörlesztésére,
• nagyobb lakásba költözés finanszírozására,

úgy, hogy közben az ügyfél határozza meg, havonta mekkora megtakarítást vállal. Az sem elhanyagolható szempont, hogy ha valaki fennakadás nélkül végigcsinált egy lakás-takarékpénztári megtakarítási időszakot, sokkal jobb esélyekkel indul a finanszírozási piacon, mint egy frissen beesett, minden előélet nélküli ügyfél. Emellett a lakás-takarékpénztári megtakarítást önerőként is elfogadják a pénzügyi szolgáltatók, ami szintén nem elhanyagolható szempont.

Három dudás egy csárdában

A lakás-takarékpénztári piacon aktív három szereplő közül a Fundamenta a legnagyobb: a Magyar Nemzeti Bank Aranykönyv nevű, a pénzügyi szolgáltatók egyedi adatait is tartalmazó összesítése szerint 2022 végén közel 590 milliárd forintos betétállományt kezelt, miközben az OTP Lakástakarékpénztár nagyjából 368 milliárdos, az Erste érdekeltsége pedig valamivel több mint 137 milliárdos betéti portfóliót kezelt. A mérlegfőösszeg szerinti összevetésben (nem meglepő módon) szintén a Fundamenta a legnagyobb: az eszközállomány szerinti részesedése 2022 végén közel járt az ötven százalékhoz.

A lakáskasszák betétállománya – és mérete – viszont tempósabb növekedésnek indulhat a közeljövőben, amit az intenzívebbé váló verseny mellett az egy szerződésre jutó átlagos megtakarítási összeg jelentős emelkedése is elősegíthet.

(Borítókép: Németh Emília / Index)