Az Európai Uniónak tovább kell bővülnie vagy „új vasfüggöny” ereszkedhet le — figyelmeztet Michel elnök

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

“A bővítés létfontosságú az EU jövője szempontjából, mert bővítés nélkül egy új vasfüggöny veszélyével nézénk szembe” – mondta Michel újságírók csoportjának adott interjújában.

“Rendkívül veszélyes lenne, ha instabilitás lenne a szomszédságunkban, akár a jólét, akár a gazdasági fejlődés hiánya miatt. Ezek a közös érdekeink – a tagjelölt országoknak és az EU-nak -, hogy haladjunk és gyorsítsuk fel a folyamatot” – tette hozzá.

Michel határozott figyelmeztetése a 2004-es, úgynevezett “nagy” bővítés évfordulóján hangzik el, amikor tíz ország – köztük hét volt szovjet köztársaság vagy volt szocialista ország – kapott EU-tagságot.

Ha nem történt volna meg ez a történelmi terjeszkedés, a jelenlegi EU-t egy “de facto vasfüggöny” választaná ketté, mondta Michel, ami azt jelenti, hogy a keleti oldalon lévő országokat “a Kreml politikai és ideológiai kísérletei célozták volna meg” azzal a céllal, hogy “elfoglalják őket.”

Jelenleg kilenc kelet-európai és nyugat-balkáni ország vár a szárnyakon arra, hogy teljes jogú EU-taggá váljanak. A blokkhoz való csatlakozás folyamata köztudottan hosszú és összetett, a tagjelölt országoknak kemény EU-követelményeknek kell megfelelniük, beleértve a jelentős igazságügyi és alkotmányos reformokat.

Míg Oroszország provokálatlan ukrajnai inváziója új lendületet adott az EU szunnyadó bővítési politikájának, a csatlakozási folyamat felgyorsítására tett kísérletek meghiúsulhatnak a szkeptikusabb tagállamok által.

A kritikusok szerint a tagjelölt országok integrációjának késedelmei ingerültséget keltenek Brüsszellel szemben.

Orbán Viktor – akinek kormánya júliustól az EU Tanácsának hat hónapos soros elnökségét tölti be – tavaly decemberben azzal fenyegetőzött, hogy vétójogával élve blokkolja az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Michel azonban elutasítota azokat a találgatásokat, amelyek szerint a magyar elnökség a polarizáltabb európai parlamenti választások utáni időszakot is felhasználva tovább nehezítheti a tagjelölt országok útját a tagság felé.

„Nagyon bízom abban, hogy a következő intézményi ciklus alkalmat ad majd arra, hogy megerősítsük közös politikai akaratunkat, hogy tovább bővüljön az EU” – mondta Michel.

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány tovább késleltetheti-e Ukrajna csatlakozását azzal, hogy a bővítés kérdését leveszi a Tanács napirendjéről, Michel azt válaszolta: “Egyáltalán nem vagyok emiatt ideges.”

“Bízom ebben, mert úgy érzem, hogy a vezetők – tehát túlnyomó többségük – teljesen meg vannak győződve arról, hogy ez fontos a jövő szempontjából” – mondta.

Michel úgy véli, hogy az úgynevezett “konstruktív tartózkodás” – amelyet Orbán használt tavaly decemberben, amikor elhagyta a termet, midőn 26 vezető társai jóváhagyták Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését – védőháló lehet a jövőbeni hasonló döntésekhez.

„Használtuk a konstruktív tartózkodást, ami lehetőséget ad arra, hogy egy ország azt mondja: nézzétek, ez nem tetszik, nem vagyok túl elégedett ezzel a döntéssel, és nyilvánosságra hozom a véleményemet, de nem akarom blokkolni a tagállamok túlnyomó többségét.”

Ukrajna „különleges átmenetet” igényel

Ukrajna lehetséges integrációja – a háború sújtotta ország, amelynek egy főre jutó GDP-je háromszor kisebb, mint Bulgáriáé, az EU legkisebb gazdaságáé – félelmet kelt azért, mert Kijev csatlakozása destabilizálná az EU költségvetési szerkezetét, és sok uniós ország nettó kedvezményezettekből nettó befizetővé válna.

A Bruegel agytröszt friss jelentése szerint a háború sújtotta ország EU-csatlakozásának számlája 110-136 milliárd euróra tehető hét éves időszakra vetítve.

Michel szerint az Ukrajna csatlakozásának az EU gazdaságára gyakorolt lehetséges hatásainak enyhítése érdekében az országnak „sajátos átmenetre” lenne szüksége, amely egy olyan modellre épülne, amely jelenleg nincs „a rendszerben”, nem utolsósorban a háború utáni újjáépítés lehetséges költségei miatt.

Michel azt is elmondta, hogy a blokk gazdaságához szorosabban kötődő országokat még az évtized vége előtt felvehetik az EU-tagok közé. Az elnök korábban azt mondta, hogy az EU-nak el kell végeznie a házi feladatát – beleértve a szükséges reformok végrehajtását – annak érdekében, hogy legkésőbb 2030-ra készen álljon a bővítésre.

Felszólította az EU-t, hogy ne féljen Ukrajna integrációjától, azt állította, hogy az ország az egységes piac részeként vonzó befektetési hely lesz.