Az élelmiszerek sötét oldala: a csoki azért olcsó, mert gyerekeket dolgoztatnak az ültetvényeken?

Jutott már eszedbe, hogy a margarin, amit leemelsz a bolti polcról, tigrisek és orangutánok életének árán készült? Vagy amikor csokoládét veszel, gondolsz-e rá, hogy azért olyan olcsó, mert gyerekmunkások dolgoznak a kakaóültetvényeken?

Ez a cikk az Éva magazin 2014-es 4. lapszámában jelent meg először „Pusztító élelmiszerek címmel”

Tudtad, hogy korábbi lapszámainkat is megvásárolhatod? Kattints ide.

Számtalan olyan élelmiszert találni az üzletekben, amelyeknek gyártási folyamatáról és alapanyagairól alig tudunk valamit. Pedig ha tudnánk, feltehetőleg kétszer is meggondolnánk, hogy beletennénk-e a kosarunkba.

Csokoládé

A csokoládé a kakaócserje terméséből, a kakaóbabból készül. Minél nagyobb a csoki kakaótartalma, annál drágább a termék. A világ kakaószükségletének több mint 70 százalékát a nyugat-afrikai kakaóültetvények fedezik, közülük a legtöbb Elefántcsont-parton található. A versenyképesség fenntartása érdekében az ültetvények tulajdonosai olcsó gyerekmunkaerőt alkalmaznak, a kislányok és kisfiúk a legtöbb esetben embertelen körülmények között kénytelenek dolgozni, s ez nem csupán az egészségüket veszélyezteti, de a tanuláshoz való jogtól is megfosztja őket. Az USA külügyminisztériumának becslése szerint körülbelül 109 ezer gyerek dolgozik „a lehető legrosszabb körülmények között” elefántcsontparti kakaóültetvényeken, közülük körülbelül tízezren emberkereskedelem áldozatai, akik így kényszermunkát végeznek. A kakaócserjék termesztéséhez felhasznált, súlyosan egészségkárosító vegyszerekkel folyamatosan, naponta hosszú órákon át érintkeznek a gyerekek. Noha a csokoládégyártók az elmúlt években tettek kísérleteket különböző programok elindítására a gyermekmunka felszámolása érdekében, ezek nem bizonyultak túl sikeresnek.

Hal

A tengeri hal egészséges – tartja a közvélemény. Az állítás egyrészt vitatható, másrészt ha tudjuk, mi az ára annak, hogy tengeri hallal lakunk jól, mindjárt csökken a lelkesedésünk. A gyorsfagyasztott halrudak javarészt óceáni és földközi-tengeri halakból, főleg tőkehalból és tonhalból állnak. A Magyarországon kapható halrudak alapanyagát ezekből az évek óta túlhalászott vizekből emelik ki. „A tőkehal atlanti-óceáni állományának 90 százalékát úgy fogják ki, hogy még nem szaporodott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy néhány év múlva teljesen eltűnik a faj” – mondja Rodics Katalin, a Green-peace Magyarország regionális kampányfelelőse. A pusztító folyamatot közvetetten mi magunk is finanszírozzuk, hiszen az Európai Unió körülbelül évi 1 milliárd euróval támogatja az európai halászflottát, amelyhez a magyarok adóforintjai is hozzájárulnak. Az ipari halászat egyik legtöbbször alkalmazott eszköze, a fenékkotró háló hatalmas pusztítást okoz a vizek élővilágában. „A fenékkotró háló szája akkora, mint a Hősök tere. Az alján van egy nagy vas, ez tartja lent a hálót és közben legyalulja a tengerfenék talaját, a több ezer éves koralloktól kezdve mindent magába gyűjt. A háló tartalmát a fedélzeten kiválogatják: ami értékes, azt megtartják, a többit bedobálják a vízbe. Az összes kifogott hal 60 százaléka döglötten kerül vissza a tengerbe.”

A tengeri halak sok esetben nehézfémeket tartalmaznak, aminek mi vagyunk az oka, mert a szennyeződést a vizekbe engedjük. „Tévedés tehát azt hinni, hogy a tengeri hal egészségesebb, mint az édes vízi. Ennek épp az ellenkezője igaz. A magyarországi édes vízi halak, mint például a ponty, alternatívája lehetnének a tengeri halaknak, de erről itthon leszoktunk, mindenki tengeri halat eszik, mert egyrészt esztétikusan mutat a szép panírban, másrészt olcsóbb, mint a hazai ponty. De ne felejtsük el, hogy az említett évi 1 milliárd eurós támogatás miatt olcsóbb, amihez mi, magyarok is aktívan hozzájárulunk” – állítja Rodics Katalin.

”

AZ ÖSSZES KIFOGOTT HAL 60 SZÁZALÉKA DÖGLÖTTEN KERÜL VISSZA A TENGERBE.

Ipari állattartásból származó hús

Az állati takarmányok jelentős része fehérjében gazdag szójából áll, ennek termesztése azonban hatalmas károkat okoz az állat- és növényvilágban, de a génmódosított szója nagy aránya miatt az emberi szervezetben is. „Magyarország éves szójafelhasználása 900 ezer tonna, amiből körülbelül 40 ezer tonnát termelünk meg itthon, a többit importáljuk. Az importszója 90 százalékát Dél-Amerikából hozzák, ennek 95 százaléka génmódosított” – tudtuk meg Tömöri Balázstól, a Greenpeace Magyarország kampánykoordinátorától. A génmódosított szója nagy részét állati takarmány formájában használják fel, mi pedig még csak nem is tudunk róla, hogy a polcról leemelt csirkecomb génmódosított szóján hízott olyan szépre, mert ezt nem kötelező feltüntetni a csomagoláson. A káros hatást úgy kerülhetjük el, ha helyi gazdaságokból származó vagy bió minősítésű húst vásárolunk. Egyébként vannak olyan állatfajták, amelyek nem bírják a nagyüzemi tartást, ilyen például a szürkemarha, a mangalica és egyéb őshonos állatok. Ha ilyen húst veszünk, nagy eséllyel elkerülhetjük, hogy közvetetten bár, de génmódosított szóját fogyasszunk. Az importált szójáért azonban más árat is fizetünk: „Két másodpercenként egy focipályányi őserdő tűnik el a Földről. Az erdők üveggázmegkötő képessége hatalmas. Irtásukkal nem- csak üveggázok szabadulnak fel, de az elnyelő hatásukat is elveszítjük. Az egész tevékenységért néhány nagy cég felelős, ezek lesöpörve a helyiek ellenállását – felégetik az őserdőt, egy-két évig szarvasmarhát legeltetnek a talaján, s utána évekig szójatermesztésre használják.”

A sokarcú gyilkos: a cigaretta

A cigaretta alapját képező dohányt a világon közel száz országban termesztik, s ez a művelet sok esetben elválaszthatatlan a gyerekmunkától. A dél-afrikai Malawira ez kiemelten igaz, hiszen az ország külföldi bevételeinek 70 százalékát a dohány- export teszi ki, és a gyerekmunkások aránya itt a legmagasabb a régióban. A 7–9 éves gyerekeknek több mint a fele dolgozik, a 10–14 éveseknek közel 80 százaléka! A gyerekek a legtöbb esetben szüleikkel együtt dolgoznak a dohányültetvényeken, s nem ritkán mindenféle védőfelszerelés nélkül érintkeznek a növényvédő szerek- kel, arról nem is beszélve, hogy a levelek szedése közben a dohányból származó nikotin a bőrükön keresztül bejut a szervezetükbe. Tudsz ennél jobb okot, hogy le- szokj a dohányzásról?

A dohány termesztése sok esetben elválaszthatatlan a gyerekmunkától.

Pálmaolaj

Többek között például margaringyártáshoz is pálmaolajat használnak fel de a sós mogyoróhoz is hozzáadják. Ez a folyamat hatalmas károkat okoz a természeti környezetben. A pálmaolaj megtalálható az élelmiszerek felében, kozmetikumokban, de a biodízelnek is ez az alapja. A világ pálmaolaj igényének jelentős részét Indonézia elégíti ki, ahol évente negyedmillió hektár őserdőt pusztítanak ki, hogy jusson hely a pálmaültetvényeknek. Az erdőirtás a kihalás szélére sodort számtalan fajt az Indonéziához tartozó Szumátrán, többek között a szumátrai tigrist és az orangutánt. Manapság körülbelül 400 szumátrai tigris létezéséről tudunk. Számuk 2009 és 2011 között rohamosan csökkent, ekkor pusztult el a populáció jelentős része, kétharmaduk a pálmaolaj termesztése miatti erdőirtások következményeként – Az orangutánok az elmúlt húsz évben elvesztették életterük 90 százalékát, ami javarészt ugyancsak a pálmaolaj számlájára írható. Egyes becslések szerint naponta 6–12 orangután fizet életével a pálmaolajért. Egy kis odafigyeléssel te is segíthetsz megmenteni ezeket a veszélyeztetett fajokat. Ha legközelebb vásárolsz, nézd meg, hogy a termék tartalmaz-e pálmaolajat, és mielőtt a kosaradba teszed, kérdezd meg magadtól, hogy megéri-e az árat, amit hosszú távon mi – és az unokáink – fizetünk érte.