A meddőség népbetegség
Egy nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozva most először rendezték meg hazánkban a termékenység-tudatosság hetét. Ennek keretében országszerte tartottak szakmai szimpóziumokat, amely során a gyermekvállalásra készülők a téma szakértőitől, szülész-nőgyógyászoktól, endokrinológusoktól, pszichológusoktól hallhattak előadásokat. A budapesti zárókonferencián Takács Péter egészségügyi államtitkár és az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós igazgatóságának vezetője, Vesztergom Dóra is felszólalt.
„A meddőségi eljárások sikere nemcsak az orvos által javasolt kezeléseken múlik, hanem azon is, hogy a páciensekkel hogyan tudunk együtt dolgozni; tudatossággal sokszor a párok önmaguktól is képesek lesznek gyermekáldásra” – nyitotta meg az eseményt Vesztergom Dóra, szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista. Három évvel ezelőtt hozták létre a zárókonferenciát szervező Felelősen Magadért Egyesület gondozásával a hellotermékenység oldalát, hogy nőgyógyász, andrológus, endokrinológus közreműködésével hiteles információt adjanak azoknak a pároknak, akik gyermekre vágynak. Három civil szervezet állt melléjük – az „Együtt Könnyebb” Női Egészségért Alapítvány, a KétIgen Alapítvány és a Kőrösi Tamás Alapítvány, így ebben az évben közös munkával, nemzetközi példához hasonlóan, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságának támogatásával meg tudták rendezni a termékenységtudatosság hetét Budapesten, illetve több vidéki nagyvárosban is.
Szeptembertől egészségnevelést vezetnek be
„Egy hosszú munka eredménye ahol most tartunk, és még nem értünk a végére” – jelentette ki a konferencián Takács Péter egészségügyi államtitkár, majd emlékeztetett: 2017–2018 környékén kezdett az állam sokkal nagyobb szerepet vállalni a meddőségkezelés területén. A fő szempont az volt, hogy azok számára is biztosítsák a hozzáférhetőséget, akiknek erre korábban nem volt anyagi lehetősége. Szavai szerint 2016-hoz képest duplájára nőtt azoknak a száma, akik részt vesznek a programokon. Mint rámutatott: mindig párokban gondolkodnak, a férfi és női oldalról is ki kell vizsgálni a fogantatási nehézségek okát. A kezeléshez szükséges gyógyszereket mindkét fél számára ingyenessé tették.
A mesterséges megtermékenyítés által született gyermekek száma 1400-ról 2300-ra emelkedett évente
– hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: a jó eredmények ellenére tovább szeretnének javítani a számokon, ezért új szakmai irányelvek születtek, amelyek által a legjobb orvosi eredményeket felmutató eljárásokat állami finanszírozással igyekeznek beépíteni a hazai gyakorlatba.
Szavai szerint a szakcentrumokhoz hasonlóan a meddőségi központokban is olyan szakembereket alkalmaznak, akik a terület specialistái, legyen szó akár embriológusról vagy nőgyógyászról, de együttműködnek olyan szakértőkkel is, akiknek a munkája kötődik például az olyan kezeléshez, mint az endometriózis műtéti megoldása.
A kormányzati célkitűzések között említette az egészségben eltöltött életévek számának növelését célzó edukációt, ezért már szeptembertől iskolai egészségnevelést vezetnek be az iskolákban és óvodákban.
Minden korcsoportnak a maga nyelvén mondjuk el az őket érintő legfontosabb információkat onnantól, hogy zsebkendőbe tüsszögjenek, odáig, hogy a gimnazistákat felvilágosítjuk a termékenységet befolyásoló életmódfaktorokról. Ebben partner a köznevelési államtitkárság
– fogalmazott.
Minden harmadik meddőséget endometriózis okoz
Fülöp István a Tritonlife magánkórház endoszkópos részlegvezető főorvosa, meddőségi specialista arról beszélt, hogy az elmúlt 30 évben hazánkban is csökkent a termékenységi mutató: Amíg 1990-ben 100 nő 184 gyermeknek adott életet, 2023-ban az egy nőre jutó gyermekszám már 1,53-ra esett vissza.
Száz párt nézve 50 százaléknál fél éven belül történik fogantatás, és 15 termékenységi kivizsgálás történik, 30 százalékuknál endometriózis okozza a problémát, aminek műtéti kezelése után sokan természetes úton teherbe esnek.
– ismertette a számokat a szakorvos. A specialista ugyanakkor leszögezte, hogy a műtétek után hegesedés alakulhat ki, ami később nehezítheti a fogantatást, ezért az érintett nőknek petesejtfagyasztást javasolnak. Ugyanakkor a korai diagnózisnak kevésbé van hatása a gyermekáldásra, hormonszupresszióra általában nincs szükség.
A férfiaknál is kedvezőtlenebb lett a statisztika
Takács Tamás urológus-andrológus férfioldalról szólva elmondta: a férfiaknál a hímivarsejtek száma 90 év alatt harmadára csökkent. „A tesztoszteronszint 30–35 felett csökken, az 50 évnél idősebb édesapáknál gyakrabban fordulnak elő veleszületett és pszichiátriai betegségek”– számolt be a negatív tendenciáról. Mint a szakorvos rámutatott: az életmód, a korábbi betegségek, a szexuális gyakoriság a férfiaknál is befolyásolja a termékenységet. Az alkohol, drog és dohányzás mellőzése kihatással van a fogantatást sikerességére, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás jótékonyan befolyásolja az eredményességet. „Az ülésfűtés használatát, a gyakori forró fürdőt vagy a szaunázást azonban ajánlott kerülni a leendő édesapáknak” – világított rá.
Rigó Barbara, szülész-nőgyógyász, meddőségi szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekvállalásra készülő pároknak mennyi idő után érdemes meddőségi specialistához vagy az ország hét pontján elérhető reprodukciós központhoz fordulni.
- 35 év alatt 1 év
- 35–40 év között fél év
- 40 év felett 1-2 hónap
jelenti a határt, ugyanakkor a szakemberek hangsúlyozták, hogy az idősebb nők esetében már az elhatározás előtt érdemes kivizsgáltatni magukat. Fél évvel, de legkésőbb 3 hónappal a tervezett terhesség előtt egészséges életmódra kell váltani, a megfelelő 18,5–25 közötti BMI elérésével a természetes fogantatás esélye nő. A lombikkezelésekkel (IVF) kapcsolatban számos tévhit él az emberekben, de Rigó Barbara kiemelte: kockázatmentes eljárásról van szó.
Az étkezés szerepe
Tűű László belgyógyász-endokrinológus az életmód, azon belül is a táplálkozás szerepéről elmondta, hogy az egészséges hormonháztartás szempontjából fontos a jód bevitelére figyelni, mert az hiányzik a hazai vízkészletünkből, de ma már mindenhol kapható ezzel dúsított konyhasó. A megfelelő D-vitamin-ellátottság is kulcsszerepet játszhat a fogantatásban. A gyors helyett érdemes lassú felszívódású szénhidrátokat választani, amelyek mennyiségét azonban nem ajánlott túlzásba vinni. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által összeállított okostányér jó támpont lehet. A szakorvos arra is kitért, hogy a zöldségek és gyümölcsök mellett a sejtek fejlődése szempontjából a fehérjebevitel is kiemelten fontos, „hisz fogazatunk alapján mindenevők vagyunk.” Sok teherbeesési nehézség mögött a policisztás ovárium szindróma áll (PCOS), ami összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával (IR). A legérzékenyebb ebből a szempontból a petefészek: „minél magasabb az éhgyomori inzulin, annál kisebb a teherbeesés esélye” – mutatott rá. Az IR-es állapot a 2-es típusú cukorbetegséggel összefüggésben áll, de egészséges életmóddal jól kezelhető.
„Olyan nincs, hogy valaki elhízott és egészséges a mikrobiomja”– jelentette ki ifj. Duda Ernő biológus, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke. „Az emberi szervezet egy életközösség a baktériumok között, ebből a bélben van a legtöbb. Hangulatunkat is tudja befolyásolni, sok betegségnek van mikrobiomlenyomata: máj-, tüdő- és olyan, a központi idegrendszert érintő kórképnek, mint az autizmus, a sclerosis multiplex, a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór”– fejtette ki. A kutató rámutatott: egy olyan komplex problémánál, mint a meddőség, nem lehet egyetlen dolgot vizsgálni. A bélmikrobiom közvetlenül befolyásolja a hüvelyi flórát és a méhnyakhártyát. Az ösztrogén az epén át a bélrendszerünkön keresztül távozik, a hormon dominanciája összefüggésbe hozható az emlőtumorral, méhnyakrákkal vagy az endometriózissal. A mikrobiom vizsgálatából jobban meg lehet határozni valaki biológiai életkorát, ami lehet 43 év egy akár egészségesnek tűnő 35 évesnél. A bélflóra egyensúlyára pedig bizonyítottan hatással van az étkezés, a rostdús táplálkozás, a bőséges folyadékbevitel és az egészséges étrend követése.