A főváros által árult kelenföldi ingatlanon akár 65 méteres toronyház is építhető
A főváros által árult kelenföldi ingatlanon akár 65 méteres toronyház is építhető
A volt kollégium vevőinek Vitézy Dávid előírná, milyen funkciót kaphat az épület. Szerinte a főváros elherdálja az értékeit, ezért arra kérte Budapest vezetését, állítsák le az ingatlan értékesítési folyamatát. Hogy miért így árulja a főváros, arra Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes adott magyarázatot az Indexnek.
Bár Karácsony Gergely azt mondta, hogy saját kezűleg fogja levágni a homlokzati reklámhálós hirdetéseket, a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő, üresen álló kelenföldi kollégium épületét pont ilyen hirdetés fedi. Az épület előtt Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt ezt csak mellékes epizódként említette meg. Jobban zavarja, hogy az épületet a főváros eladásra hirdette meg. Az ingatlanfejlesztők jövő hét péntekig tehetnek ajánlatot.
A maximális épületmagasság 30 méter, de a pályázati kiírás szerint a magasépület kivitelezésére lehetőséget adó területen az épületmagasság akár a maximális 65 méter is lehet, terepszint felett pedig hozzávetőleg 75 700 négyzetméter hasznos terület létesíthető. Vitézy szerint Bécsben elképzelhetetlen lenne, hogy egy ilyen értékes telket az önkormányzat úgy adjon el, hogy nem határozza meg, mi építhető rajta, és mi nem. Budapesten ennek hiányában a befektető a maximális profit érdekében hotelt, irodaházat vagy szupermarketet fog építeni – figyelmeztetett.
75 ezer négyzetméteren elférne több mint 1000 bérlakás, ezzel a jelenleg rendelkezésre álló fővárosi tulajdonú bérlakásarányt majdnem meg lehetne duplázni. Ugyanígy lehetne kollégium is, hiszen a negyedmillió felsőoktatásban tanuló diák közül 134 ezer Budapesten teszi ezt, miközben közülük 50 ezernek semmilyen bejelentett fővárosi lakcíme nincs. A budapesti egyetemek ugyanakkor csak 14 ezer kollégiumi férőhelyet kínálnak. (A hiányra lett volna megoldás a ferencvárosi diákváros megépítése is, ez azonban egyelőre lekerült a napirendről.)
Itt, Kelenföldön 4000 kollégiumi férőhely lenne létrehozható. Miért nem megfizethető bérlakások vagy kollégiumi férőhelyek építésében, vagy esetleg e kettő kombinációjában gondolkodik a Budapest vezetése?
– tette fel a kérdést.
Ha Karácsony Gergely a kampány véghajrájában mégis értékesíti az ingatlant, akkor a következő városvezetésnek már meg lesz kötve a keze. Éppen ezért felszólította, hogy állítsa le az eladás folyamatát, ne árusítsa ki a főváros rendkívül értékes vagyonelemét. Tegye lehetővé, hogy egy következő városvezetés megfelelő feltételek mentén hasznosíthassa.
Kérdésünkre Vitézy Dávid azt mondta, ha megválasztják, ez lesz az az első mintaértékű helyszín, ahol a főváros úgy von be ingatlanfejlesztői tőkét, hogy az a város lakói számára a leginkább hiányzó funkciók valósulhassanak meg. Az új szemléletű értékesítés és az annak nyomán megtervezett fejlesztés már a következő ciklusban elkészülhet.
Az ingatlant a főváros már 2023 óta hirdeti, és bár többen is érdeklődtek iránta, a pályázati csomagot senki nem vásárolta meg eddig. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az Indexnek azt mondta, ha így sem sikerült eladni, akkor kötött funkcióval terhelten még kevésbé lehet. Szavai szerint az érdeklődők egyike sem látta benne a lakásfunkciót. A főváros egyébként megvizsgálta, hogy átalakítható lenne-e bérlakástömbbé, de olyan a szerkezete (az épület két szélén van a vízvezetékstrang, ezért csak közös fürdők alakíthatóak ki), hogy ez rentábilis módon nem lehetséges. Ezért nem került be a főváros EU-s projektcsomagjába sem. A kollégiumfunkciót illetően úgy fogalmazott:
Mi nagyon támogatjuk, hogyha ebben bárki látja a kollégiumi fantáziát, bármelyik képző intézmény, amelyet az adófizetők pénzéből feltőkésített az állam, és részvényeket adott át nekik. Ha megveszik, annak mi nagyon örülünk.
A reklámhálót kommentálva Kiss Ambrus megjegyezte, hogy az autópálya melletti területet nem lehet összehasonlítani a történelmi belvárossal, a reklámszerződést pedig még az államtól örökölte a főváros vagyonkezelője, amikor átkerült tőle az ingatlan tulajdonjoga. Az innen származó, amúgy sem magas reklámbevételből az épület állagmegóvási munkálataira költenek.
(Borítókép: Ambrus Balázs/ Index)