Egyre több a halálos kirándulás a görög kánikulában
Egyre több a halálos kirándulás a görög kánikulában
Tudósok vizsgálják a Görögországban a szerencsétlenül járt turisták halálának okát, és szinte biztosak abban, hogy a szélsőséges hőség nagy szerepet játszott a végzetesnek bizonyuló túrákban.
Michael Mosley felesége már este sejtette, hogy baj van, miután férje nem tért vissza déli sétájáról. Az elismert brit orvos és népszerű műsorvezető a tikkasztó hőségben indult túrázni Szími szigetén.
Június elején szokatlan meleg árasztotta el Görögországot: a hőmérséklet sokfelé és gyakran meghaladta a 40 fokot is – árnyékban. A meteorológusok ennél is többet, 45 fokot jeleztek az elkövetkező napokra.
Napokkal később megtalálták Mosley holttestét. A boncolás során megállapították, hogy természetes halállal halt meg eltűnésének napján, délután négy körül.
Nem ő volt a kánikula egyetlen áldozata. Egy halott holland turistát Számosz szigetén, egy amerikai holttestét pedig egy Korfutól nyugatra fekvő szigeten fedeztek fel. Egy másik amerikai turista, Albert Calibet még június 11-én indult egy rövid kiruccanásra Amorgoszon – azóta sem tért haza. Hasonló sorsra jutott két sétára vágyó francia nő is Szikinoszon – emlékeztetett a CNN.
A közös minta mindannyiuk esetében, hogy kirándultak a kánikulában
– idézte a Reuters a dél-égei rendőrség szóvivőjét. Petrosz Vasszilakisz azonban nem bocsátkozott találgatásokba.
A halál pontos oka csak a boncolás után állapítható meg, a hatóságok azonban mindenkit arra figyelmeztetnek: ne becsüljék le a perzselő hőmérséklet következményeit.
A tudósok szerint a rejtélyesnek tűnő eltűnések magyarázata a szélsőséges hőmérséklet testre, kivált az agyra gyakorolt hatása.
A meleg zavart keltő, ráadásul befolyásolja a döntéshozatali képességet és a kockázatértékelést egyaránt.
Az agy a kulcs
A kutatók korábban a hőmérséklet izmokra, bőrre, tüdőre és szívre gyakorolt befolyására fókuszáltak, holott szerintem „az agy a kulcsa mindennek” – állítja a South Wales Egyetem fiziológia- és biokémia-professzora.
A testhőmérsékletet ugyanis az agy szabályozza – magyarázza Damian Bailey. A hipotalamusz, egy kis gyémánt alakú szerkezet, termosztátként működik. Finom táncot lejtve tartja a test belső hőmérsékletét 37 fokon vagy annak közelében. A melegben a hipotalamusz aktiválja a verejtékmirigyeket, és kitágítja az ereket, hogy lehűtse a testet.
Az agy egy szűk hőmérsékleti tartományon belül jól működik, de a legkisebb változások is befolyásolhatják. Sokak számára ismerős a lomhaság és lustaság érzése egy meleg nyári napon. A hőmérséklet emelkedésének súlyos következményei lehetnek, csökken a szervezet folyadéktartalma, következésképpen pedig lassul az agy vérellátása.
Az agyat a professzor egy méretes katonai Hummer terepjáróval vetette össze, amelynek hatalmas erőforrásokra van szüksége megbízható működéséhez. Bailey megfigyeléseit tesztekkel igazolta. Önkéntesek ültek környezeti kamrájába, ahol a hőmérsékletet 21-ről 40 fokra növelték. Az agy vérellátása ezek után 9-10 százalékkal csökkent.
Gyakorlatilag nem jut elég üzemanyag egy olyan motorba, amely folyamatosan csúcsteljesítményen működik
– mondta Bailey.
A mediterrán szieszta
A szélsőséges hőség zavart okozhat a tipikus agyi tevékenységben – állítja a Washingtoni Egyetem idegkutatója. Azok az agyi hálózatok, amelyek a tiszta gondolkodásért, az emlékezetért, az ötletelésért, az alkotásért felelősek, a melegben gyakorlatilag felmondják a szolgálatot – mondta Kim Meidenbauer.
Ilyen körülmények között nehéz a bonyolultabbnak tűnő döntések meghozatala – például akár egy túraútvonal kiválasztása is.
Bizonyított, hogy extrém melegben az emberek hajlamosak kockázatos döntések meghozatalára, miközben impulzívan viselkednek.
A tudósok még csak most kezdik feltárni a hőmérséklet agyra gyakorolt hatását, ami a döntéshozatal mellett a hangulati ingadozásokban, az érzelmekben és általában a mentális egészégben is megnyilvánul.
Az idősebbek sérülékenyebbek a magas hőmérséklettel szemben. A Görögországban eltűntek életkora például kivétel nélkül meghaladta az ötven évet. A kockázat elkerülésének legegyszerűbb módja a mediterrán szieszta. A nap legmelegebb szakában kerülni kell minden fokozott erőkifejtést. A víz ivása létfontosságú – hangoztatta Bailey. Nem szabad eljutni addig a pontig, amikor a szervezet az elfogyasztottnál gyorsabban veszít folyadékot.
(Borítókép: Ibrahim Ezzat / Anadolu Agency / Getty Images)