A csontjai között találták meg a lány papucsát
A csontjai között találták meg a lány papucsát
Az idei Múzeumok Éjszakáján Veszprémben lehet megtekinteni a 17. századbeli lábbelit, amit egy vagyonos család lánya viselt.
Gondoljunk csak bele, hogy a cipő, ami ma rajtunk van, egyszer az értékének több ezerszeresét is érheti majd. Most egy 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából, ami már akkor sem lehetett olcsó darab, pláne most nem az.
A különleges leletet a Múzeumok Éjszakáján már meg is tekinthetik az érdeklődők a veszprémi várnegyed Work in Progress kiállításán.
A közel 400 éves női papucsot és selyemruhát a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház altemplomának egyik sírjában tárták fel a régészek. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16–17. század női és férfiviseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő.
Több mint 10 sírhelyet találtak
A frissen megtalált tárgy egy zöldes árnyalatú, bőrből készített, fémfonalas hímzéssel díszített, magas sarkú női papucs, amelyet a Szent Mihály-főszékesegyház altemplomának egyik sírjában találtak a szakemberek. Az altemplom régészeti feltárása és helyreállítása a veszprémi várnegyed megújításának részeként kezdődött el.
Az altemplomban a 15. századtól már biztosan temetkeztek, és később, a 17. században is temetkezőhelyként használták. A szakemberek összesen 13 sírhelyet találtak, ezek közül többet már az 1970-es években feltártak.
Két koporsó fedlapja viszonylag épen maradt, amelyeken csillagfejű rézszegecsekből kirakott díszítés és felirat volt olvasható. Ezek alapján derült ki, hogy Babócsay Ferenc egykori veszprémi várkapitány családtagjainak nyughelyére bukkantak. Azt feltételezzük, hogy a 2022–2023-ban feltárt, hasonló korszakból származó sírokban is ennek a családnak a tagjai nyugodtak
– mondta Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének ásatásvezető régésze.
Eleinte a férfiak hordtak magas sarkút
Egyikük az a fiatal lány, akinek selyemből készült, csipkedíszes ruhája és papucsa is jó állapotban maradt meg. A díszes, nemes anyagból készített ruházat és a lábbeli is arra utal, hogy rangos család tagja lehetett. A 17. századból származó papucsot az elmúlt hónapokban restaurálták, a nagyközönség elsőként június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján tekintheti majd meg az Érseki Turisztikai Központban, a Biró-Giczey Házban. A látogatók különleges régészeti kiállításon vehetnek részt, megcsodálhatják többek között Szent István király első ezüstdénárját, a Lancea Regist is.
A körülbelül 400 éves papucs különösen értékes lelet, Magyarországon ugyanis kevés ruhadarab és lábbeli maradt fenn a 16–17. századból. A papucs a kutatások szerint török hatásra terjedt el Európában, a férfiak és a nők körében is népszerű volt, amiről portrék és írott források tanúskodnak. A kora újkori Európában magas sarkú változatban is előfordult. Meglepő módon magas sarkú lábbeliket eleinte szinte kizárólag férfiak hordtak, és csak később terjedtek el a nők körében.
Érdekesség, hogy a szakemberek a Szent István- (ferences) templom alatti kriptában feltárt csontkamrában is találtak lábbeliket, öveket és erszényeket.
A 18. század első felében épült Szent István- (ferences) templom alatt végig kripta húzódik, ennek falában találhatók a sírhelyek. A kripta döngölt földpadlója három nagy méretű osszáriumot, vagyis csontkamrát rejtett, amelyek a templom jelenleg zajló helyreállításához kapcsolódó földmunkák során bukkantak elő. Az osszáriumokat részben a padlószint alatti földrétegbe, részben az alatta húzódó sziklafelszínbe vájták bele, majd vastag mészréteggel fedték le. Ezek lényegében olyan gödrök voltak, amelyekbe a kriptában korábban eltemetett elhunytakat áthelyezték, amikor ott már nem volt több hely
– magyarázta Hegyi Dóra.