A GDP negyedét teszi ki a „láthatatlan” munka, mégsem értékeljük eléggé

A láthatatlan munka olyan típusú munkavégzést takar, amelyért nem jár fizetés, mégis legtöbben végezzük ezeket a feladatokat – akár elismerés, értékelés nélkül is. Idetartozik a háztartási munka és az önkéntes munka. A legutolsó felmérés eredményei szerint a magyar lakosság 10 760 millió óra fizetetlen munkát végzett a vizsgált 2010-es évben, ezen belül a saját háztartás számára végzett munka 10 300 millió órát, azaz napi átlag 205 percet tett ki. Beszédesebb, amikor a fizetetlen háztartási munkához piaci értéket rendelünk, mely szerint Magyarországon a háztartási termelés bruttó hozzáadott értéke 6836 milliárd forint volt 2010-ben, mely az akkori GDP 25 százalékának felelt meg.

A háztartási munkáról általánosságban

A társadalom tagjai nemcsak pénzért dolgoznak, hanem jelentős időt fordítanak fizetetlen munkára is. Ilyen, fizetéssel nem járó, „láthatatlan” munka, amit saját háztartásuk, háztartástagjaik ellátására végeznek, vagy amikor ellenszolgáltatás nélkül más háztartásokat segítenek (pl. idős hozzátartozók gondozása), illetve amikor szervezeten keresztül végeznek önkéntes munkát.

Ezeket a munkákat azért is hívják láthatatlannak, mivel nem jelenik meg a piacon, nem jár értük fizetés, és nem számítják be a gazdaságok teljesítményébe, ezért a számszerű mutatók – így a GDP is – torzított képet adnak a gazdaságról. Továbbá a háztartás tagjai számára azért láthatatlan, mivel természetes, csak akkor tűnik fel, ha nincs elvégezve.

A háztartási termelőmunka célja a háztartástagok igényeinek kielégítése, a háztartás anyagi jóllétének növelése. Ebben az értelmezésben a háztartási munkával előállított termékek és szolgáltatások a háztartás (természetbeni) jövedelméhez járulnak hozzá. Egy háztartásnak a négy fő célja a lakhatás, az élelmezés, ruházkodás és gondoskodás, nevelés. Ezekhez kapcsolódik a teljesség igénye nélkül:

• takarítás, javítások, barkácsolás, locsolás, fűnyírás, egyéb kerti munka;
• bevásárlás, ételkészítés, sütés, mosogatás;
• mosás, varrás, vasalás;
• gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozóink segítése, ápolása: gondoskodás, felügyelet, olvasás, játék, gyermek tanítása, felnőttgondozás, keltegetés, útnak indítás, vagy épp a szülői értekezleteken való részvétel.

A szellemi háztartási munkák közé tartozik továbbá a hivatalos ügyek intézése, háztartási/családi logisztika és tervezés, érzelmi (kognitív) munka, mint például családi születés- és névnapoknak, gyermekek iskolai és iskolán kívüli dolgainak észben tartása, gyermekneveléssel kapcsolatos könyvek, cikkek stb. olvasása, majd a tanulságok beépítése a nevelésbe és átadása a partnernek.

Mennyi időt töltünk háztartási munkával?

A fizetett és nem fizetett munkára, a szabadidőre és a fiziológiai szükségletek kielégítésére (például alvás, evés, testi higiénia) fordított időről, a lakosság időfelhasználásáról a KSH úgynevezett időmérleg-felvételéből nyerhetünk információt. Ez a felmérés mutatja meg, hogy egyes tevékenységekre átlagosan mennyi időt fordítanak egy nap, illetve egy év alatt az emberek. A legutóbbi adatfelvétel 2009 októbere és 2010 szeptembere között zajlott. A KSH tájékoztatása szerint az aktuális időmérleg-felvétel jelenleg is folyik egészen 2025 áprilisáig, így egyelőre a 2009/2010-es felvétel eredményeiből tudunk következtetéseket levonni.

A KSH legutóbbi időmérleg-felmérése alapján a 15–84 éves népesség évi összes idejének 15 százalékát, összesen évi 10 760 millió órát töltött fizetetlen munkával, melyen belül a saját háztartás számára végzett munka, ami nem kerül számbavételre a nemzeti számlákban, évi 10,3 milliárd óra, azaz napi átlagban 205 perc/fő volt.

Korcsoportok szerint a legtöbb házimunkát továbbra is a 60–69 éves férfiak és a 30–39 éves nők végezték 2009–2010-ben. Nemi bontásban, a saját háztartás ellátására fordított idő a férfiaknál átlagosan napi 79 perc, a nőknél 185 perc volt. Nőtt a férfiak házimunkára fordított ideje a tíz évvel korábbi felméréshez képest, azonban ezzel együtt is csupán a fele volt annak, amit a nők ugyanezekkel a tevékenységekkel töltöttek el 2009–2010-ben. A nők saját háztartás ellátására fordított ideje (185 perc/nap) több volt, mint a férfiak (fizetett) főfoglalkozásra fordított ideje egy nap (174 perc).

Nemzetközi szinten is jelen van a nők jelentősebb fizetetlen munkavégzése. Az OECD országaiban a férfiak átlagosan napi 90 perccel több időt töltenek fizetett munkával, addig

a nők átlagosan körülbelül napi 2 órával több fizetetlen munkát végeznek – így összességében a nők átlagosan közel fél órával többet dolgoznak egy nap a férfiaknál.

Az OECD időfelhasználási adatbázisa szerint a legtöbb napi háztartási munkát a mexikói lakosok végzik (263 perc/nap, vagyis közel 4,5 óra), őket az ausztrálok követik 243 perc/nap fizetetlen munkával (4,1 óra), valamint a szlovének (230 perc/nap, azaz 3,8 óra). Legkevesebb házimunkát az ázsiai országokban regisztrált az OECD: Japánban csak napi 125 percet (2,1 óra), Dél-Koreában 131 percet (2,2 óra), míg Kínában 164 percet (2,7 óra) töltenek ezzel az emberek. Magyarországon átlagosan napi 229 perc fizetetlen (háztartási) munkát végzünk az OECD felmérése szerint, mely napi 3,8 órát tesz ki (napunk 16 százalékát). Ez nagyságrendileg hasonló a fizetett munkavégzés idejével (a nap 17 százalékát teszi ki), míg például Japánban és Dél-Koreában a nap negyedét a fizetett munkavégzés teszi ki (a fizetetlen munkavégzés pedig 10 százalék alatti).

A háztartási munka mérése és értéke

Többféle módszer is létezik a háztartási munka piaci értéknek becslésére attól függően, milyen bért rendelnek a munkavégzés idejéhez a kutatók. A KSH elemzése szerint

a nemzeti számlákban figyelembe nem vett háztartási termelés bruttó hozzáadott értéke 6836 milliárd forint volt 2010-ben, mely azt jelenti, hogy a magyar GDP 25 százalékkal magasabb lett volna, ha a háztartási termelés teljes egészében a részét képezte volna.

Egy 2024-es nemzetközi felmérés foglalkozott a háztartási, családi fizetetlen munka piaci értékének számszerűsítésével a világ 80 városában. Két gyermek nevelése esetén az otthon maradó szülő háztartási és gyermeknevelési, -gondozási munkájának értéke Zürichben (Svájcban) volt a legnagyobb a felmérés szerint, havi 5390 euró, vagyis nagyjából 2 millió forint. Természetesen itt a svájci életszínvonalhoz és árszintekhez érdemes viszonyítani a fizetetlen munka értékét. A teljes egészében egy otthon maradó szülő által vállalt munkavégzés értéke Budapesten 1326 euró volt havonta, azaz közel 515 ezer forint, ezzel 68. volt a világlistán. Hasonló értéket becsültek a régiós városokra is: Prágában a háztartási és gyermekgondozási munka értéke egy hónapban 1607 euró, Tallinban 1562 euró, Varsóban 1294 euró.

A teljes elemzés az Oeconomus honlapján olvasható.