Megváltozna az életünk, ha a láthatatlan munkát is kifizetnék
Megváltozna az életünk, ha a láthatatlan munkát is kifizetnék
A társadalom tagjai nemcsak pénzért dolgoznak, hanem jelentős időt töltenek fizetetlen munkával is – mutatott rá elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Idetartozik többek között a háztartási munka, de a gyerekek nevelése, idősek gondozása is. A szakértők nemzetközi összehasonlítást is készítettek arról, hogy mely országokban végzik a legtöbb láthatatlan munkát.
Fizetéssel nem járó, „láthatatlan” munka a háztartási munkavégzés is, amelybe nem csak a főzés, mosás, takarítás, ház körüli javítások, fűnyírás mint klasszikusnak számító feladatok tartoznak bele. Magában foglalja a gyerekek nevelését és a velük való foglalkozást, a közös játékot, tanulást, de az iskolai logisztikát is. Ide sorolható az idősebb hozzátartozóink segítése, ápolása, és a különféle ügyintézések is.
A legutolsó felmérés eredményei szerint a magyar lakosság 10 760 millió óra fizetetlen munkát végzett, ezen belül a saját háztartás számára végzett munka 10 300 millió órát, azaz napi átlag 205 percet tett ki
– világított rá elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A nők végzik a háztartási munka javát
Nemi bontásban, a saját háztartás ellátására fordított idő a férfiaknál átlagosan napi 79 perc, a nőknél 185 perc volt. Nőtt a férfiak házimunkára fordított ideje a tíz évvel korábbi felméréshez képest, azonban ezzel együtt is csupán a fele volt annak, amit a nők ugyanezekkel a tevékenységekkel töltöttek el 2009–2010-ben.
Korcsoportok szerint a legtöbb házimunkát továbbra is a 60–69 éves férfiak és a 30–39 éves nők végezték.
Az OECD országaiban a férfiak átlagosan napi 90 perccel több időt töltenek fizetett munkával, addig a nők átlagosan körülbelül napi 2 órával több fizetetlen munkát végeznek – így összességében a nők átlagosan közel fél órával többet dolgoznak egy nap a férfiaknál.
A GDP-ben nem jelenik meg, pedig felturbózná
A „láthatatlanul” elvégzett munkát nem számítják be a gazdaságok teljesítményébe, ezért a számszerű mutatók – így a GDP is – torzított képet adnak a gazdaságról – jelezte Erdélyi Dóra, az Oeconomus szenior elemzője.
Magyarországon a háztartási termelés bruttó hozzáadott értéke 6836 milliárd forint volt 2010-ben, amely az akkori GDP 25 százalékának felelt meg.
Tehát ha a fizetetlen háztartási termelő munka is a GDP része lett volna, akkor a GDP 25 százalékkal magasabb lett volna
– mutatott rá a szakértő. Ez is mutatja, hogy a háztartási munkavégzés „igazi” termelő munka, ugyanakkor nehéz számszerűsíteni, piaci értéket rendelni hozzá, így nehezebb azt igazán értékelni és megbecsülni.
A mexikóiak a háztartási munka királyai
Az Oeconomus elemzői nemzetközi szinten is megvizsgálták, mely országokban végzik a legtöbb háztartási munkát az OECD időfelhasználási adatbázisa szerint. A legtöbb napi háztartási munkát a mexikói lakosok végzik (263 perc/nap), őket az ausztrálok követik (243 perc), valamint a szlovének (230 perc).
Magyarország is az élmezőnyben található, átlagosan napi 229 perc fizetetlen (háztartási) munkát végzünk az OECD felmérése szerint, mely napi 3,8 órát tesz ki, azaz napunk 16 százalékát.
Ez nagyságrendileg hasonló a fizetett munkavégzés idejével, mely a nap 17 százalékát teszi ki. A legkevesebb házimunkát az ázsiai országokban regisztrálta az OECD: Kínában (164 percet), Dél-Koreában (131 percet) és Japánban (125 percet). Japánban és Dél-Koreában a nap negyedét a fizetett munkavégzés teszi ki (a fizetetlen munkavégzés pedig 10 százalék alatti).
(Borítókép: romrodinka / Getty Images)