137 milliárd euró, eddig blokkolt uniós forráshoz jut hozzá Lengyelország

Tusk és von der Leyen Varsóban 2024. február 23-án

Az uniós testület átnézte a helyreállítási alapra (RRF) benyújtott első lengyel kifizetési kérelmet – írja a Reuters. Megállapították, hogy a két “szupermérföldkő”, vagyis a bírókra vonatkozó fegyelmi rendszer reformja, illetve általa a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségének több szempontból történő megerősítése egyaránt teljesült.

Emellett kielégítően teljesített egy másik feladatot is a lengyelek: kötelezettséget vállaltak arra, hogy használják az Arachne-t, a tagállamok ellenőrzési és kontrollrendszereit támogató informatikai eszközt, ami erősíti a csalás elleni védelmet.

Helyreállítási alapok: 59,8 milliárd euró

Miután az EU megállapodott egy rekordösszegű, 750 milliárd eurós alap létrehozásáról a COVID-19 világjárvány okozta gazdasági sokk kezelésére, minden tagállamot felkértek, hogy kérje a számára elkülönített támogatások és kölcsönök egy részét.

Lengyelország nemzeti gazdaságélénkítési tervét először 2022 júniusában hagyták jóvá, majd később módosították, hogy közel 60 milliárd eurót fedezzen: 34,5 milliárd eurót alacsony kamatozású kölcsönökben és 25,3 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásokban.

A többi országgal ellentétben Lengyelország azonban nem jutott hozzá a pénzhez. Eddig mindössze 5,1 milliárd eurót folyósítottak úgynevezett “előfinanszírozásként”, amely egyfajta likviditásbővítés, és nem kötötte feltételekhez az energiaprojektek beindítását.

A fennmaradó összeg a korábbi keményen jobboldali, a Jog és Igazságosság (PiS)- kormány által bevezetett átfogó reformok következményeként szilárdan zárolva maradt, amelyek átrendezték a bíróságok közötti kapcsolatokat, párthű bírókat neveztek ki vezető pozíciókba.

Brüsszel szerint az átalakítás súlyosan sértette az ország igazságszolgáltatási függetlenségét, akadályozta az uniós szabályok alkalmazását, és veszélyeztette a blokk közös költségvetését. A patthelyzet tovább éleződött, miután a lengyel alkotmánybíróság 2021-ben olyan döntést hozott, amely közvetlenül kétségbe vonta az uniós jog elsőbbségét.

Minderre válaszul szabta a Bizottság a két “szupermérföldkövet” a helyreállítási és rugalmassági tervhez, ami a kölcsönök és támogatások felszabadításának átfogó feltétele volt.

Kohéziós alapok: 76,5 milliárd euró

Ez az érem másik oldala – de ez nem sokban különbözik.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének aggasztó csökkenése is arra késztette a Bizottságot, hogy befagyasszon egy szélesebb keretet, amelyet Lengyelországnak a blokk közös költségvetésében a 2021-2027-es időszakra elkülönítettek: 76,5 milliárd eurót a kohéziós, a tenger- és a migrációs politika forrásaiból.

Erre az úgynevezett “horizontális felhatalmazó feltételek” alapján került sor, amelyek az uniós források általános felhasználását szabályozzák, és mind a 27 tagállamot arra kötelezik, hogy mindenkor tartsa be az EU Alapjogi Chartáját. Mivel az igazságszolgáltatás függetlensége az egyik ilyen alapvető jog, a Bizottság elindította a 76,5 milliárd euróhoz való hozzáférés megakadályozására szolgáló mechanizmust.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy Lengyelország, a kohéziós alapok legnagyobb kedvezményezettje, nem tudott visszatérítést kérni a fejlesztési projektekhez.

Az új,  Donald Tusk vezette lengyel kormány gyorsan változtatott a helyzeten, és januárban “önértékelést” küldött, amelyben azt állította, hogy elegendő erőfeszítést tett a horizontális feltételek teljesítése érdekében. Ezek közé tartoznak a fent említett, a fegyelmi rendszer hatásainak visszafordítására irányuló változtatások, az emberi jogi ombudsmanra vonatkozó újabb módosítások, valamint a nem megfelelő kiadások esetén a panaszok benyújtására szolgáló rendszer bevezetése.

A Bizottság szerint a korrekciók elegendőek ahhoz, hogy a 76,5 milliárd euró teljes összegét feloldják. A lengyel kormány várhatóan 600 millió euró azonnali visszafizetését kéri majd. A pénzt 2027-ig fokozatosan folyósítják.

Lengyelország emellett kérte, hogy csatlakozhasson az Európai Ügyészséghez (EPPO), amely a kohéziós és a helyreállítási alapok felügyeletének egy újabb szintjét fogja biztosítani.

A Tusk előtti, a nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette előző kormány hosszú ideje vitában állt az EU-val a reformok miatt, azzal vádolva az Uniót, hogy a forrásokkal zsarolja a lengyeleket, hogy olyan kormányt válasszanak, amely “jobban megfelel a blokk kívánalmainak.”

Már csak Magyarország maradt

A lengyelekkel történt “rendezés” után Magyarország maradt az egyetlen tagállam, amely ellen eljárás folyik a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján.

A magyar kormánynak 27 “szupermérföldkövet” kell teljesítenie, ebből eddig négynek sikerült eleget tennie az igazságügyi reformmal. Vagyis még nem adhatnak be olyan kifizetési kérelmet, amelyre a lengyelek a 6,3 milliárd eurót megkaphatják – csak egy kerülőutas előleget utaltak januárban.

A második, utolsó részlet a helyreállítási alap előlegéből januárban érkezett meg: 140,1 millió euró folyt be a magyar költségvetésbe a mellé a csaknem 800 millió euró mellé, ami még a tavalyi év végén futott be.