A tényellenőrző szervezetek világszerte zaklatásnak vannak kitéve, miközben finanszírozási problémákkal is küzdenek

Miközben Indiától Dél-Koreán és Horvátországon át Észak-Macedóniáig idén számos országban fontos parlamenti és elnök-választások lesznek, a tényellenőrző-szervezetek a félretájékoztatás egyre növekvő áradatával küzdenek, miközben jogi fenyegetésekkel, zaklatásokkal és finanszírozási problémákkal kell szembenézniük. 

A tényellenőrző szervezeteknek  – akik gyakran forráshiánnyal küszködnek és akik egyre gyakrabban vannak kitéve támadásoknak – ebben az évben sem lesz könnyű dolguk. Ugyanis több tucat országban tartanak választásokat, és egy kampányidőszak jellemzően a hamis állítások robbanásszerű terjedésének az időszaka is.

A választások integritását veszélyeztető hamis politikai állítások és álhírek megcáfolása – amelyet egyes kutatók egy soha véget nem érő feladatnak tartanak – számos olyan kihívással jár, amely fokozza a tényellenőrző szervezetekre nehezedő nyomást a választások évében.

A Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (IFCN) 69 ország 137 szervezetének körében végzett felmérést. Eszerint a tényellenőrző szervezetek számára a működésük folytatásához a szükséges források előteremtése a legnagyobb kihívás.

A Szöuli Nemzeti Egyetemen (SNU) működő FactCheck Center, Dél-Korea egyetlen helyi tényfeltáró platformja elképzelhető, hogy kénytelen lesz bezárni, miután legnagyobb szponzora – a Naver keresőmotor-vállalat – tavaly megvonta pénzügyi támogatásait a központtól.

A Naver nem kívánt nyilatkozni az okokról, de a FactCheck Center igazgatója, Csong Un-rjung úgy véli, hogy a “legnagyobb tényező” a kormányzó Néphatalmi Párttól jövő “politikai nyomás” lehetett.

A kormánypárti törvényhozók elfogultsággal vádolták az SNU FactCheck Centert, a központ viszont visszautasítja ezt.

A fejlemény egy másik szervezet, a Fact-check Net tavalyi bezárása után történt, miután a kormány megvonta tőle a finanszírozást.

“Információs hadviselés”

“A tényellenőrző újságíróknak egyre nagyobb mennyiségű félretájékoztatással kell szembenézniük, miközben a cikkek írására és publikálásra korlátozott erőforrások állnak rendelkezésükre” – mondta az AFP-nek Angie Drobnic Holan, az IFCN igazgatója. “A tényellenőrző újságírók ellen online lejárató- és jogi zaklatási kampányt is folytatnak azok, akik inkább egyfajta pusztítóbb információs háborút részesítenek előnyben, amelyben mellőzik a bizonyítékokat és a logikán alapuló ellenőrzéseket.”

Az IFCN felmérése szerint a tényellenőrző szervezetek mintegy 72 százaléka szembesült zaklatással, többen pedig fizikai és jogi fenyegetésekről is beszámoltak.

A Faktograf.hr horvát tényellenőrző weboldal kénytelen volt biztonsági intézkedésekbe fektetni, miután munkatársai halálos fenyegetéseket, a női riporterek pedig szexista sértéseket kaptak – mondta Ana Brakus, ügyvezető igazgató az AFP-nek.

Az egyik munkatársat például SMS-ben megfenyegették, hogy “levágják az ujjait”.

“Meg kellett találnunk a módját annak, hogyan kezeljük ezt a fajta stresszt” anélkül, hogy ez befolyásolná a tényellenőrzés misszióját – mondta Brakus hozzátéve, hogy a szervezet mentális egészségügyi támogatást is felajánlott a munkatársaknak.

Egy indiai férfi elhalad egy különböző közösségi médiavállalatokat ábrázoló falfestmény mellett 2018. március 22-én MANJUNATH KIRAN AFP

Indiában, ahol a legtöbb hitelesített tényellenőrző újságíró dolgozik, Narendra Modi miniszterelnököt azzal vádolják, hogy megfojtja a független médiát. A jelenlegi kormányfő a közelgő parlamenti választáson várhatóan zsinórban a harmadik mandátumát fogja megnyerni.

Mohammed Zubair, az Alt News társalapítója – és a helyi kormány visszatérő célpontja – továbbra is jogi fenyegetéseket kap, miután 2022-ben rövid időre börtönbe került, mert azzal vádolták, hogy négy évvel korábban megsértett egy hindi istent egy Twitter-üzenetben.

Egy, az X közösségi oldalon folytatott adománygyűjtő kampány során Zubair azt írta, hogy az indiai médiaszervezetek “cenzúrára kényszerülnek”, és egyes esetekben “a kormány szócsövévé válnak”.

“Egzisztenciális fenyegetések”

Az IFCN jelentése szerint a csekély költségvetésük miatt sok tényellenőrző szervezetnek külső finanszírozókat kell bevonnia, hogy megvédjék magukat a az olyan, gyakran rosszhiszemű perekkel szemben, amik akár “egzisztenciális fenyegetést” is jelenthetnek számukra.

Egyes esetekben a tényellenőrök maguk is a dezinformáció célpontjaivá válhatnak.

A Truthmeter, az észak-macedóniai székhelyű Metamorphosis Foundation tényellenőrző szolgáltatása ellen az év elején indult átfogó lejáratókampány, miután a szervezetet a Facebookos tényellenőrzései miatt az a vád érte, hogy a szolgáltatás cenzúrázza az általa ellenőrzött tartalmakat.

A tényellenőrző csoport az olvasóknak címzett közleményében azt írta, hogy a lejáratókampány a munkatársak sértegetéséig, rágalmazásáig és az ellenük elkövetendő, “erőszakra buzdító, alig álcázott felhívásokig” fajult.

“Tisztában vagyunk azzal, hogy az ilyen, támadásokkal, manipulációkkal, fenyegetésekkel és gyűlöletbeszéddel teli dezinformációs kampányok folytatódni fognak, különösen a választások előtti időszakban” – közölte a szervezet, miközben Észak-Macedónia a hónap végén az elnökválasztásra készül.

A közösségi médiában a tartalom moderálása még a fejlett gazdaságokban, például az Egyesült Államokban – ahol novemberben lesznek választások – is égető kérdéssé vált, mivel a tényellenőrzést sok felhasználó a cenzúrával azonosítja.

“A ’ki ellenőrzi a tényellenőröket?’ egy gyakori reakció a munkánkra” – mondta Eric Litke, aki egy amerikai székhelyű tényellenőrző csapat, az USA Today vezetője, hangsúlyozva, hogy az olvasók bizalmának elnyeréséhez átláthatóságra van szükség.

A tényellenőrző szervezetek – köztük az AFP is, amely a Meta harmadik fél által végzett tényellenőrzési programja keretében cáfol meg hamis állításokat – rendszeresen szembesülnek az internetes zaklatással azok részéről, akik vitatják a minősítéseiket. Néha még akkor is, amikor a zaklatók teljesen nyilvánvalóan hamis információt terjesztettek.

“Én is láttam, ahogyan ez a mozgalom a ‘cenzúra ipari komplexumának’ bélyegzi a tényellenőröket” – mondta Holan az IFCN igazgatója, aki szerint “ironikus módon magának, ennek az elképesztően félrevezető érvelésnek is az a célja, hogy elejét vegye a kritikának vagy vitának.”