Új korszak indul az oktatásban, elstartolnak az átalakított érettségi vizsgák

09/05/2024

Május hatodikán megkezdődnek a kötelező tárgyak érettségi vizsgái. Az elmúlt évek egyik, ha nem a legizgalmasabb oktatási megmérettetése lesz a mostani, idén ugyanis már azok a végzősök adhatnak számot a tudásukról, akik 2020-ban az új Nemzeti Alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat. Az előzetes várakozások szerint a magyar nyelv és irodalomnál a lexikális, míg a matematikánál a gyakorlati tudás kerül előtérbe. A megújult történelemérettségiről egyelőre megoszlanak a vélemények.

Hétfő reggel a hagyományoknak megfelelően magyar nyelv és irodalommal startol el a 2023/2024-as tanév tavaszi érettségi időszakának kötelező része. Az Oktatási Hivatal (OH) közleménye szerint a következő hetekben 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700-an érettségiznek a középiskolák, a kormányhivatalok, és a 3150 vizsgabizottság szervezésében.

Mint ahogyan a korábbi években, úgy a több héten át tartó megmérettetés most is az írásbelikkel indul.

Múlt hét pénteken a tanulók egy része már kipróbálhatta magát vizsgahelyzetben, május 3-án ugyanis a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbelijeit rendezték meg.

Ezen a héten hétfőn magyar nyelv és irodalom tárgyból középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló ad számot tudásáról.
Kedden matematikából középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an érettségiznek.
Szerdán történelemből középszinten 68 802, emelt szinten 7679 diák vizsgázik.
Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 9-én, csütörtökön angol nyelvből középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en; május 10-én, pénteken német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en bizonyíthatnak.

A további, szabadon választható tantárgyak vizsgáinak menetrendje itt érhető el.

Miután a végzősök az írásbeliket maguk mögött hagyják, jöhetnek a szóbelik, melyeket emelt szinten június 5. és 12. között, középszinten június 17. és július 3. között rendeznek meg.

Eltérő motivációk

Ugyan az OH tájékoztatása alapján rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb – a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek, ami az összes megmérettetés 61 százaléka –, nekivágnak a kihívásnak olyanok is, akik már rendelkeznek bizonyítvánnyal, idén 2887-an jelentkeztek ismétlő vagy kiegészítő vizsgára.

Az előrehozott vizsgák száma 117 522 – ami a vizsgák közel 33 százaléka –, ennek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat.

A szintemelő vizsgák száma 12 391 – a vizsgák több mint 3 százaléka –, míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212.

Új tanterv, új érettségi

2024-ben új korszak indul a hazai oktatásban, idén ugyanis már az átalakított érettségi vizsgákkal találkozhatnak a tanulók. Ennek oka, hogy 2024-ben azok számára is elérkezett a legfontosabb középiskolai megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat.

Bár azok, akik 2022 óta előrehozott vizsgát tettek, részben már megízlelhették, milyen a mostani követelményrendszer, az széles körben csak most válik ismertté.

A magyarérettségin a lexikális tudás kerül előtérbe

Ennél a vizsgánál a legfontosabb változások a következők:

a rövid, gyakorlati szövegalkotástól, így például a kérvényírástól is elbúcsúzhatnak a diákok, lesz azonban helyette egy irodalmi-műveltségi teszt, melyben többek között költőkre, írókra, műfajokra, műcímekre, és még memoriterekre is rákérdezhetnek;
a hosszabb szövegalkotásnál kikerül a választási lehetőségek közül az összehasonlító elemzés, ám marad a hagyományos műelemzés, illetve a témakifejtő esszé;
a szövegértésnél nyelvtani kérdések is lesznek;
változik továbbá a szóbeli is, az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővül, felkerül a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke korábban a változásokat az alábbiak szerint kommentálta az Indexnek: „Nem szerencsés, hogy már az írásbelin előjönnek nyelvtani kérdések, ez a jövőben csak tovább növeli a tantárgy népszerűtlenségét. A társadalmi sikerességre felkészítő, kommunikációközpontú szövegalkotási feladat pedig – amely egy kifejezetten modern eleme a vizsgának – kikerül. Ez egyértelmű visszalépés, amely hatalmas kárt okoz a tanulóknak” – fejtette ki Arató László, aki szintén erős kritikát fogalmazott meg arról, hogy a szövegalkotás helyett bekerül egy műveltségi teszt, úgy véli, az „Damoklész kardjaként leng majd a diákok és a tanárok feje felett”.

Gyakorlatiasabb lesz a matematikaérettségi

A magyarral ellentétben a matematikaérettségin több olyan feladat előkerülhet, amelynek több köze van a való élethez, a korábbiakhoz képest a kompetenciaalapú és a logikai feladatok kerülnek előtérbe. Mindez úgy valósul meg, hogy a szerkezet marad a régi, újdonságok leginkább a témaköröknél lesznek.

Bizonyára sokan örülnek majd annak, hogy szinusz, koszinusz, illetve tangens függvényt már nem kell számolni. Meg kell birkózni ugyanakkor olyan gazdasági számításokkal, mint a törlesztőrészlet vagy a gyűjtőjáradék, de egy hitelfelvételi lehetőség, egy befektetés vagy egy megtakarítás kockázatait is ki kell tudni számolni.

A középszinten érettségizőknek szintén újdonság lehet, hogy megjelenik néhány olyan feladat, amit eddig csak emelt szinten kellett elvégezni, példaként említendő itt a geometriai valószínűség vagy a 10-es alapú számrendszer átváltása.

Mindezek fényében a tartalmi arányok középszinten a következőképpen alakulnak a feladatlapokban:

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20 százalék
Számelmélet, algebra: 25 százalék
Függvények, az analízis elemei: 15 százalék
Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 25 százalék
Valószínűségszámítás, statisztika: 15 százalék

Emelt szinten pedig így:

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20 százalék
Számelmélet, algebra: 25 százalék
Függvények, az analízis elemei: 20 százalék
Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 20 százalék
Valószínűségszámítás, statisztika: 15 százalék

Megosztó az új történelemérettségi

Az új matematikaérettségihez hasonlóan az új történelemérettséginél is inkább a témakörök változtak, a szerkezet, illetve a feladatok típusa nem tér el a korábbiaktól.

Az új követelményrendszer a korábbiakban kapott hideget és meleget is. A Történelemtanárok Egylete egy korábbi közleményében több évtizedes visszalépésről beszélt.

„Kifogásoljuk a politikatörténeti témák arányának növelését, mivel ez ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését” – írták, hozzátéve, hogy a módosítások nyomán csökken a társadalom-, életmód- és gazdaság-, és így nő az eszme- és vallástörténet aránya az eddigi 10 százalékról 17–23 százalékra.

Egy másik szakmai szervezet ugyanakkor pozitív fejleményekről beszélt, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete állásfoglalásában többek között azt írta:

„A kompetenciák megfogalmazása tömörebbé, egyértelműbbé, jobban alkalmazhatóvá vált, ami segítheti az érettségi vizsgára való felkészülést. Emellett örvendetes, hogy az emelt és középszint közötti kisebb átfedések megszűntek” – mutattak rá.

A középszintű érettségi lexikai követelménye egyébként továbbra is megegyezik a kerettantervben szereplő adatokkal, emelt szinten ugyanakkor az azon felüli, külön adatbázisban szereplő eseményekkel, időpontokkal, személyekkel és fogalmakkal is tisztában kell lenni.

A felvételi is változik

Valóban izgalmas időszak a mostani, az érettségi vizsgák mellett ugyanis a felvételirendszer is átalakult. A folyamat még 2023-ban indult el, a következő elemekkel:

A jogszabályban meghatározott minimumponthatárokat eltörölték, helyette az egyetemek szakonként határozhatják meg, hogy mi az a legkevesebb pont, amivel felvételt nyerhet egy hallgató. Változatlan, hogy egy felvételiző összesen hat helyre jelentkezhet.
Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük.
Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények középszintű érettségit is elfogadhatnak emelt helyett.

Az igazán hangsúlyos változások azonban csak 2024-ben lépnek életbe:

Az intézmények 100 pontot maguk is adhatnak. A tartalékos katonai szolgálatért például továbbra is sok többletpont jár, szolgálati idő függvényében 64 pont is szerezhető.
Az intézményeknek lehetőségük van kijelölni, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok esetében melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít majd a tanulmányi pont számításába.
Az intézmények eldönthetik, hogy az érettségi pont számításához a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt vagy középszintű érettségivel teljesíteni.
Az emelt szintű érettségi esetén százalékos eredményt vesznek figyelembe (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér).

Arról, hogy mit kell tudni a most érettségiző és felvételiző generációról, itt írtunk bővebben.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)