Udvariatlanság vagy üzenet? Miért nem hívták meg Dél-Koreát a G7-csúcsra?
Udvariatlanság vagy üzenet? Miért nem hívták meg Dél-Koreát a G7-csúcsra?
Jun Szuk Jol elnök támogatottsága egyre kisebb, miközben tavaly még meghívták Dél-Koreát a G7-csúcsra, idén azonban ez elmaradt. Az ellenzék szerint ez annak a jele, hogy a belpolitikában és a nemzetközi színtéren is kudarcot vallott a szöuli kormány.
Dél-Koreában április elején tartottak általános választásokat, ez pedig a legfőbb ellenzéki párt, a Koreai Liberális Demokrata Párt elsöprő győzelmét hozta. A párt és szatellitpártja összesen 175 mandátumot szerzett meg, a kormánypártnak, a Népi Erő Pártnak mindössze 108 jutott, alig akadályozva meg, hogy az ellenzék 200 mandátumot szerezhessen, ami vétójoghoz juttatta volna őket az országgyűlésben. A 300 fős parlamentben a kétharmados többséget birtokló politikai tömbnek lehetősége lenne, hogy minden elnöki vétót felülbíráljon. Elméletileg akár az alkotmány egyoldalú felülvizsgálatát vagy az államfő felelősségre vonását is szorgalmazhatja, bár ehhez népszavazásra, illetve alkotmánybírósági döntésre is szükség lenne.
Jun Szuk Jol dél-koreai elnöknek tehát ezt sikerült megúsznia, figyelembe véve, hogy eddig kilenc törvényjavaslatot vétózott meg – többet, mint eddig bármely más vezető az ország demokratikus történetében –, ez nem elhanyagolható jelentőségű számára. Belpolitikai támogatottsága viszont minden eddiginél alacsonyabb. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint az államfő támogatottsága 23 százalék volt, ami hivatalba lépése óta a legalacsonyabb. A Gallup Korea közvélemény-kutatása, amelyet április 16–18-án végeztek országszerte 1000 felnőtt részvételével, azt mutatta, hogy Jun teljesítményének pozitív megítélése 11 százalékponttal esett az előző felméréshez képest, amelyet a parlamenti választások előtt, március végén vettek fel.
A Gallup közvélemény-kutatásának korábbi mélypontja 24 százalék volt 2022 augusztusának első hetében. A negatív értékelés mögött a lakosság gazdasági problémái és megélhetése álltak, amelyet a válaszadók 18 százaléka jelölt meg, ezt követte az elnöki kommunikáció hiánya (17 százalék), az egyoldalú döntési hajlam (10 százalék), valamint az orvosi iskolai kvótaemelés (5 százalék). Ezzel pedig a pártja is nehéz helyzetbe került. A kormányzó Népi Erő Párt támogatottsága 30 százalék volt, a fő ellenzéki Demokrata Párt 31 százalékos támogatottsággal megelőzte. A kormánypárt 7 százalékpontos csökkenést szenvedett el az előző közvélemény-kutatáshoz képest, és február első hete óta először fordult elő, hogy a kormánypárt alacsonyabb támogatottságú volt, mint a Demokrata Párt.
Elmaradt meghívó
A belpolitikai feszültségeket pedig csak tetézi az a tény, hogy
Dél-Koreát a jelek szerint nem hívták meg a G7-es országok idei, júniusra tervezett olaszországi csúcstalálkozójára.
Források szerint Dél-Korea nem szerepel azon országok listáján, amelyeket meghívtak a csúcstalálkozóra. Állítólag a szöuli kormány konzultált Olaszországgal a G7-csúcstalálkozón való lehetséges részvételről a G7 Plusz keretein belül. Dél-Korea erőfeszítései azonban kudarcba fulladtak, mivel Olaszország állítólag olyan országokat hívott meg, amelyek a soron következő csúcs központi napirendjéhez kapcsolódnak, beleértve az afrikai fejlesztési támogatást és a bevándorlás kérdését, valamint az ukrajnai háborút és a közel-keleti válságot.
Jun Szuk Jol elnök Japán meghívására részt vett a tavalyi G7-csúcson, Mu Dzsein volt elnök pedig 2020-ban és 2021-ben kapott meghívást a csúcstalálkozóra, amikor az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság volt a házigazda, de például 2022-ben Németország nem hívta meg Dél-Koreát.
A dél-koreai államfőnek, illetve a kormányzó pártnak ez pedig a lehető legrosszabbul jön, hiszen a belpolitikai vereség után egy külpolitikai pofont is kaptak.
Főleg annak fényében megalázó ez a dél-koreai vezetés számára, hogy legfőbb külpolitikai programjuk szerint Dél-Koreát „globális sarkalatos állammá” kívánják tenni. Vagyis az a céljuk, hogy Dél-Korea részt vegyen a nemzetközi közösség azon erőfeszítéseiben, hogy megőrizzék a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, amely olyan alapvető értékeken alapul, mint a szabadság és a béke.
Az elnöki hivatal úgy reagált erre, hogy tiszteletben tartják és elismerik, hogy a G7-es csúcstalálkozóra meghívott országokat minden évben az elnöklő ország napirendje alapján választják ki. Az ellenzék viszont nem volt ilyen elnéző, és bukott kül- és biztonságpolitikáról beszélnek, hiszen a Yoon-kormányt gyakorlatilag kizárták az olyan sürgős nemzetközi ügyek megvitatására irányuló fontos találkozókról, mint az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet és egy új hidegháborús helyzet a Koreai-félszigeten.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója
(Borítókép: Jun Szuk Jol dél-koreai elnök beszédet mond 2022. augusztus 17-én Szöulban, Dél-Koreában. Fotó: Chung Sung-Jun / Getty Images)