Reagált a Kreml a francia elnök háborús tervére, vészjósló következmények kerültek elő

Reagált a Kreml a francia elnök háborús tervére, vészjósló következmények kerültek elő

Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt a párizsi informális csúcstalálkozó után, hogy a nyugati vezetők megvitatták egy fegyveres támogatás lehetőségét Ukrajna számára, azonban ezt több ország, köztük Magyarország, Csehország és Svédország sem tartja releváns felvetésnek.

„Közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak az MTI híradása szerint.

Peszkov Emmanuel Macron francia elnök szavait kommentálta így, aki egy Ukrajna támogatása ügyében megtartott hétfői párizsi konferenciát követően azt mondta, hogy nyugati vezetők megvitatták annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, de nem jutottak konszenzusra.

Ez esetben már nem a valószínűségről, hanem az elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelősségnek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek, és főleg országuk polgárai érdekeinek

– fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.

Dmitrij Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy „a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába”. Mint mondta, a francia elnök felszólalásainak minden más részlete elhangzott már valamilyen formában.

A szóvivő szerint Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Európában nincs konszenzus a katonák küldésének kérdésében, és számos olyan ország, amely részt vett a párizsi találkozón, a józan értékelésnél maradt azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális veszéllyel jár közvetlenül belekeveredni a háborúba.

Hozzátette, hogy a Kreml számára jól ismert Emmanuel Macron arra vonatkozó álláspontja, hogy stratégiai vereséget kell mérni Oroszországra.

Az orosz fél korábban többször is arra figyelmeztetett, hogy a NATO-országokat az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások is közvetlenül bevonhatják a háborúba.

Európa nem egységes Ukrajna fegyveres támogatásának kérdésében

Szijjártó Péter külügyminiszter határozottan elutasította, hogy Magyarország fegyvereket vagy katonákat küldjön Ukrajnába. Mint fogalmazott:

A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kell, hanem befejezni.

Svédország szintén elhatárolódik a háborús konfliktusba való beavatkozástól.

Ulf Kristerrson svéd miniszterelnök azt mondta, hogy országa számára jelenleg nem aktuális a harcoló csapatok Ukrajnába küldésének kérdése – írta az Evropejszka Pravda az SVT svéd televíziót idézve.

Emmanuel Macron február 16-án, a párizsi informális csúcstalálkozón tett kijelentését követően Csehország közölte, nem küld csapatokat Ukrajnába. Cezary Tomczyk lengyel védelmiminiszter-helyettes szintén azt mondta, Lengyelország nem fontolgatja, hogy hadsereget küld Ukrajnába.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, keddi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.