Százezrével esnek ki a vidéki ingatlanok a csok plusz alól, de nem is várható ebben változás

Százezrével esnek ki a vidéki ingatlanok a csok plusz alól, de nem is várható ebben változás

A problémára már egy szövetség is felhívta a figyelmet, ám az ingatlanszakértő szerint nem lenne jó irányba történő elmozdulás, inkább más területen lenne érdemes módosítani, finomítani a szabályokat. A kormány ugyanakkor, úgy tűnik, kivár.

Jelentős problémát okozhat a vidéki ingatlanvásárlók számára a csok plusz szabályainak való megfelelés. Már a januárban életbe lépett rendelet azon elemei is fejtörést okozhattak, amelyek még nagyobb méretet kötöttek ki – mint ismert, a korábbi, családi házaknál elfogadott 70 négyzetméteres korlátozás két gyermek esetén már 80 négyzetméterre nőtt –, hiszen a legtöbb vidéki Kádár-kocka nem tudja megugrani ezt a szintet. Többségében még úgy sem, hogy azokat idővel bővítették, toldozgatták. Sok családnak most éppen ebből származik problémája.

Csak jogilag rendezetten

A csok plusz rendelet egyik fő kitétele ugyanis az, hogy az ingatlannak jogilag rendezettnek kell lennie. Márpedig vidéken az évtizedek során kevés olyan házbővítés történt, ami minden szempontból legális lett volna. Sok esetben a beépített terasz vagy az utólag felhúzott garázs okozhat problémát. Bár a vevők nem is gondolnák, hogy probléma lehet, ha ezek nincsenek megfelelően dokumentálva – például a térképmásolaton feltüntetve –, a bank mégis elutasítja a csok pluszos kérelmet, hiába felel meg minden más szempontból a család és az ingatlan is a feltételeknek.

Többek között erre hívta fel a héten a figyelmet közleményében a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége (FPKOSZ) is. A szervezet szerint fontos lenne, ha a rendelet reagálna mind az otthonteremtők, mind a piac változásaira is. Szerintük kiemelt pont, hogy a családi házak harmadánál probléma, hogy az ingatlan jogilag rendezetlen részeit egyes bankok figyelembe veszik, mások viszont nem.

„Az FPKOSZ szerint egyszerűbb lenne, ha a jogilag rendezett részeket – amelyek megfelelnek a csok plusz elvárásainak – elfogadnák. Jelenleg ezt a kérdést jogkörén kívül kezeli a Kormányhivatal, így részükről nincs állásfoglalás” – írják közleményükben.

Fontos szabályok

A jogi rendezettség tehát fontos tétel lenne az esetleges változások terén, bár nem biztos, hogy jó irányba vinné el az ingatlanpiacot.

Okkal kerültek bele ezek a kitételek a rendeletbe, hiszen egy meglévő probléma, azaz az engedély nélküli építkezés legalizálása nem vinné előbbre a hazai ingatlanpiacot, de egyébként is rossz üzenete lenne

– mondta az Indexnek Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-vezérigazgatója, aki szerint nem véletlenül születtek meg ezek az építési szabályzatok, amelyek egyébként is egyszerűek és átláthatóak.

„Valóban sok ingatlan eshet bele a kategóriába vidéken, ám ezek jelentős részénél egyéb problémák is felmerülnek. Ilyen például az előírt minimális elő- és oldalkert figyelmen kívül hagyása. Nem véletlenül vannak ezek a szabályok, hogy az emberek ne a szomszéd hálószobájáig építsék a teraszaikat, vagy más épületrészeket. Ahogyan a csok plusz szabályai más területeken is érthetőek, például hogy az igénylőknek legyen munkája, így az ingatlannak is meg kell felelniük a szabályoknak” – fogalmazott Balla Ákos.

Az ilyen igényléseknél egyébként két opció van, a jogi rendbetétel, vagy pedig a csok plusz helyett a piaci kamatozású hitel, amelynek kamata jelenleg jóval magasabb, mint az államilag támogatott kölcsönnek.

Balla Ákos szerint ráadásként erre még jöhet egy kockázati felár is, hiszen a pénzintézetek a jogilag rendezetlen ingatlanokat „lejjebb” árazzák, azaz a valós forgalmi értéknél csak kisebb hitelfedezetet határoznak meg rájuk.

Más területen még jöhet változás?

Balla Ákos szerint egyébként nem itt lenne érdemes elgondolkozniuk a törvényalkotóknak a rendelet módosításán, sokkal inkább egy életszerűbb problémán.

„Az eladás korlátozásával sok család ragadhat be olyan ingatlanba, amely egy idő után kicsivé válhat. Például a kétgyermekes csokra vásárolt lakásba születik egy harmadik gyermek, vagy a következő évtizedekben pozitív irányba változik a család egzisztenciája. Eladni viszont ezeket a mostani szabályok szerint nem lehet. Ezekre az esetekre érdemes lenne kitalálni valamit a közeljövőben, hiszen itt látni olyan helyzetet, ahol szükség lenne módosításra” – emelte ki a szakértő, aki szerint az egyik megoldás az lehetne, hogy a csok hitelt az újonnan vásárolandó ingatlanra át lehessen helyezni.

Kétezer igénylő

A témában megkerestük a csok plusz rendelet megalkotását végező Kulturális és Innovációs Minisztériumot is. Mint válaszukban írták: a csok plusz érdemi segítséget tud nyújtani a családoknak az otthonteremtésben a háború miatt megváltozott gazdasági környezetben is. A családok a csok plusz révén egy maximum 3 százalékos kamatozású, államilag támogatott hitelhez juthatnak, amellyel – a meglévő és a vállalt gyermekek számától függően – maximum 15, 30 vagy akár 50 millió forint hitel igényelhető. A hitel egyaránt felhasználható az első közös otthon megvásárlásához, egy másikba költözéshez, vagy a lakóingatlan bővítéséhez. Az új támogatással vásárolt ingatlan illetékmentes.

A csok pluszt már csaknem 2 ezer család igényelte. A csok plusz működésének tapasztalatait és a szakmai véleményeket a minisztérium természetesen figyelemmel követi

– húzta alá a tárca az Indexnek küldött válaszlevelében.

(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)