Szabályos, de aggályos egyes EP-képviselők extra pénze
Guy Verhofstadt az Európai Parlament 2019-es ülésén
A Transparency International (TI) május 6-án közzétett jelentése szerint az EP-képviselők együttesen évente több mint 8,6 millió eurót keresnek külső munkahelyekről – beleértve magánvállalatokat is -, amely cégek aktívan lobbiznak az uniós politika színterén.
A társadalmi szervezet arra szólított fel, hogy tiltsák meg az uniós törvényhozók számára az ilyen tevékenységeket. A 705 EP-képviselő több mint kétharmadának van külső bevétele, és bár beszámolási kötelezettségüknek eleget tesznek, a közzétett nyilatkozatok nem minden esetben és nem maradéktalanul átláthatóak a cégben végzett tevékekségüke tilletően.
Bizonyos esetekben többet keresnek külső tevékenységekből, mint a havi 10 ezer eurós európai parlamenti fizetésük. És olyan vállalatok igazgatóságában ülnek, amelyek szorosan kapcsolódnak a napi uniós munkájukhoz, a törvényalkotáshoz – állapította meg a tanulmány.
Az EU tavaly szigorította szabályait a Katargate (a jogalkotási folyamatra gyakorolt állítólagos külföldi befolyással kapcsolatos botrány) nyomán. Ezentúl a törvényhozók részletesebb beszámolót kell, hogy közzétegyenek külső tevékenységeikről. bevételeikről.
Azonban a Transparency számára az új szabályok még mindig nem kellően szigorúak ahhoz, hogy kizárják az összeférhetetlenséget.
A lista élcsoportja
A külső bevételi lista élén Viktor Uspaskich litván EP-képviselő áll, aki évente 3 millió eurós bevételt közölt az Edvervita UAB nevű cégből.
A helyi média arról számolt be, hogy a cég Uspaskich és gyermekei tulajdonában van, valamint üzleti kapcsolatban áll jelentős oroszországi ingatlanalapokkal.
Uspaskich, akit a nemrég homofób megjegyzések miatt kizártak a centrista Renew Europe frakcióból, nem válaszolt a cégének üzleti-kapcsolati hálóját firtató kérdésekre, észrevételekre.
Míg Uspaskich szemkápráztató bevétele úgy fest, a saját cégéből származik, addig másoknak fizetne azért, hogy tanácsokat adjanak vállaltoknak – amely társaságok felügyelőbizottságában vagy igazgatóságában helyeket kaptak.
A listán megtaláljuk – közvetlenül a magyar Trócsányi László után – az Európai Néppárt elnökét, a német Manfred Webert is, aki havonta mintegy 14 ezer eurós külső bevételt jelentett be.
Monika Hohlmeier (Németország/Európai Néppárt) évente mintegy 75 ezer eurót keres a BayWa AG mezőgazdasági és energetikai cégnél végzett munkájáért, míg Axel Voss (Németország/EPP) 54 ezer eurót kap a Deutsche Telekom adatvédelmi tanácsadójaként és a Bietmann ügyvédi irodától — számolt be róla a TI.
Az Európai Unió szabályai engedélyezik a képviselőknek, hogy részmunkaidőben külső munkahelyeken dolgozzanak, de lobbitevékenységet nem folytathatnak. Viszont a határok így elmosódnak, amikor olyan vállalatoknál dolgoznak, amelyek befolyásolni kívánják a brüsszeli politikát — közölték az Euronews-al.
„Talán maga az európai parlamenti képviselő nem vesz részt a lobbizáshoz kapcsolódó tevékenységekben” — mondta Raphaël Kergueno, a Transparency International EU-i vezető politikai tisztségviselője az Euronews-nak, hozzátéve, hogy „minél több ilyen kiskapu van, annál nehezebb a meglévő szabályokat betartatni”.
Míg a BayWa-t a lobbisták uniós adatbázisában regisztrálták, mivel érdeklődnek a mezőgazdasági politika iránt, addig a Deutsche Telekom az adatvédelmet és a mesterséges intelligenciát említi releváns politikai területként.
Hohlmeier, aki a Parlament költségvetés-ellenőrző bizottságának elnöke, európai parlamenti képviselői ideje alatt agrárpolitikai módosításokat terjesztett elő. Voss jelentése pedig a Parlament mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottságához fűződik adatvédelmi kérdésekre történő hivatkozásokkal.
Az Euronews-nak küldött nyilatkozatában Voss azt írta: „A bejelentett többletbevételhez fűződő tevékenységeim ritkán kapcsolódnak az európai parlamenti képviselőként betöltött szerepemhez.”
„Amikor pedig igen, a már befejezett jogszabályokat kommentálom, és azok jogi értelmezését teszem meg, ami nem jelent összeférhetetlenséget” – tette hozzá Voss.
Johan Van Overtveldt volt belga pénzügyminiszter (Európai Konzervatívok és Reformisták) az egyetemi tanári jövedelme mellett – beadványa szerint – havonta 2500 eurót keres az antwerpeni székhelyű NBX BV igazgatóságában, a „fizetési rendszereket körülvevő technológia” a szakterülete.
Bár Van Overtveldt a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának, az ECON-ak tagja, amely nemrégiben új törvényeket fogadott el a fizetési szolgáltatásokról, az Euronews-nak azt mondta, hogy külső tevékenysége maitt szó sincs “összeférhetetlenségről”, mert ott az NBX nemzetközi terjeszkedési terveire összpontosít.
Pártokon innen és pártokon túl
A 20 “legjobban kereső” EP-képviselő zöme jobboldali és szélsőjobboldali pártok tagja – állítja a Transparency International. De nem kizárólag: Marek Belka (Lengyelország/Szocialisták és Demokraták) a tizedik legmagasabb külső bevétellel rendelkező politikus.
A Vienna Insurance Group felügyelőbizottságának tagjaként havonta 5000 eurós jövedelmet jelentett be. További havi 2000 eurót pedig a Pelion egészségügyi cégnél végzett hasonló munkájáért könyvelhet el — évi négy ülésen való részvétellel.
„Az ülések nem zavarják a parlamenti kötelezettségeimet” — mondta Belka az Euronews-nak, aki szintén a biztosítási szektort szabályozó ECON tagja. Hozzátette: „a Parlamentben végzett munkám elsőbbséget élvez.”
“Tudomásom szerint az igazgatósági munka korábban sem jelentett összeférhetetlenséget és jelenleg sem jelent” — mondta Belka, kiemelve, hogy a végzett tevékenységei teljes mértékben a pénzgazdálkodás felügyeletére összpontosítanak, amely „közgazdászként szerzett hatalmas tapasztalatomra” alapoz, nem pedig lobbizásra vagy jogszabályokkal kapcsolatos tanácsadásra.
“Az ECON tagjaként végzett munkám más területekre összpontosít, mint például a bankpolitika, a makrogazdasági folyamatok, és mindig pártom álláspontja szerint szavazok a biztosítási szektort érintő kérdésekben” – mondta. “Az egészségügy-politikával teljesen más bizottságok foglalkoznak” – tette még hozzá kiegészítésként.
Guy Verhofstadt (Belgium, Renew Europe) a hetedik legnagyobb külső jövedelmű tagja az EP-nek. Szóvivője megvédte a Planet First Partners zöld befektetési alap tanácsadásából származó havi 5000 eurós bevételét, és azt mondta, hogy „semmiképpen sem ütközik Guy környezettel és fenntarthatósággal kapcsolatos nézeteivel és szavazási magatartásával, éppen ellenkezőleg”.
„Soha nem merült fel az összeférhetetlenség kérdése” – fogalmazott a szóvivő a volt belga miniszterelnök tevékenységéről. „Guy-nál mindig a politika az első.”
Külső nézőpont
Egyes törvényhozók egyenesen azt állítják, hogy a nagyvállalatoknál fizetett pozíciójuk javítja az európai döntéshozatalt.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy a képviselők felelősségteljesen vegyenek részt a társadalomban és az üzleti életben is” – mondta Hohlmeier. „A politikusoknak nemcsak a politikai elefántcsonttoronyban kell aktívnak lenniük, hanem a Parlamenten kívül is tevékenynek kell lenniük. De az egész átlátható kell, hogy legyen.”
A BayWa egyike azon kevés nagy európai vállalatnak, amely a mezőgazdasági kereskedelem és a megújuló energia területén a globális versenyben állja a sarat a kínai és az amerikai vállalatokkal szemben” – mondta, hozzátéve, hogy „politikai döntéseimet mindettől teljesen függetlenül hozom meg”.
„A különböző szervezetekben vagy a BayWa-ban szerzett tapasztalataim, ismereteim gazdagítanak engem” — mondta Hohlmeier arról, hogy átlagosan havi 6000 eurót (plusz utazási költségtérítést) kap. Ennek mentén megjegyezte, hogy továbbra is aggályosnak tartja a nagy földtulajdonos gazdálkodóknak (az EU közös agrárpolitikája keretében) kifizetett magas támogatások gyakorlatát.
Kergueno nem vádol egyetlen képviselőt sem azzal, hogy helytelenül cselekszik. Szerinte az esetleges összeférhetetlenségről csak egy független testület dönthet.
“Tagállami hatáskörben pedig olyan ország hozhat szígorúbb szabályokat, amely kellő erőforrással bír – mint pl. Franciaország. De több ország ennél is tovább ment; megtiltotta EP-képviselőiknek, hogy másik, külső munkahelyük is legyen.”
Kergueno vitatja Hohlmeier azon érvét, miszerint a külső munka létfontosságú extra perspektívát kínálhat. Mivel szerinte pont ez az, amire a lobbicsoportok létrejöttek.
„Brüsszelben 12 000 szervezet működik. Biztos vagyok benne, hogy többen közülük hajlandóak felvetni aggodalmaikat az európai parlamenti képviselők ezen tevékenységével kapcsolatban” – mondta.