Sötét jóslatot mondtak a forintról a magyar cégvezetők

394 forintos euró – átlagosan ezt jósolja az idei évre az a 297 magyarországi cégvezető, akiket a PwC kérdezett felmérésében. Ha bejön a magyar cégvezetők előrejelzése, az markáns gyengülést jelentene a most még 390-es szint alatt mozgó forint árfolyamában. Emellett 1,7 százalékos GDP-növekedést és 8 százalékos inflációt várnak a cégvezérek. Összességében a tavalyi évhez képest optimistábbak.

A tavalyi rekord pesszimista év után 2024-ben a vezérigazgatók többsége globálisan és hazai viszonylatban is gyorsulásra számít – derül ki a 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből, mely 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjún alapul.

394 forintos eurót, 1,7 százalékos GDP-növekedést és 8 százalékos inflációt várnak a magyar vállalatvezetők 2024-re, állítja a pwc felmérése.

Februári interjúnkban Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza ennél jóval magasabb GDP-bővülést jelölt meg: a kormány négy százalék körülre várja a növekedést 3–4 százalékos infláció mellett, amelyre a gazdasági folyamatok alapján lehetőség nyílik.

Áremelést és létszámbővítést terveznek

A felmérés szerint a vállalatok 58 százaléka áremelést, 36 százalékuk pedig létszámbővítést tervez idénre, és tízből négy vállalatvezető vallja, hogy cége üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz.

A PwC Magyarország 13. Vezérigazgató Felmérésének főbb megállapításai:

• A világgazdaság erősödésében 54 százalék, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60 százalék bízik. 
• Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22 százalék jósol, szemben a tavalyi 76 százalék és 85 százalékkal. 
• Cégük 2024-es gyarapodásában a megkérdezett vállalatvezetők 47 százaléka hisz – ez a 2012-es szintre esett vissza.
• A külső, fenyegető tényezők közül az infláció hatásától 51 százalék, a szakképzett munkaerő hiányától 48 százalék tart, ezt követi a makrogazdasági volatilitás (37 százalék), a geopolitikai konfliktusok (36 százalék) és a kiberkockázatok (35 százalék). 
• Tavalyhoz képest nem változott azok aránya (43 százalék), akik úgy vélik, hogy cégük a jelenlegi pályáján haladva tíz éven belül elveszíti életképességét.
• Az átalakításra nehezen szánják rá magukat a vállalatvezetők: 48 százalék szerint a szabályozási környezet a változást ösztönzi, míg több mint egyharmaduk (35 százalék) szerint akadályozza azt. 
• A generatív mesterséges intelligencia a vállalatok alig ötödének (18 százalék) működésében játszott eddig szerepet.
• Viszont az MI átalakító erejével már rövid távon is számolnak a vezérigazgatók: a termékek vagy szolgáltatások minőségének javulását, az érintettek bizalmának és a munkaidő hatékonyságának növelését várják tőle.
• A vállalatok 13 százaléka nem tekinti feladatának az általa okozott károsanyag-kibocsátás csökkentését, és ekkora az aránya azoknak is, akik 2024-ben már elkezdték, vagy tervezik a klímatudatosabb működésre való átállást. 
• A bővülő vezérigazgatói kompetenciákra utal, hogy szokásos feladataikon túl a vezetők 80 százaléka HR-kérdésekkel foglalkozna, illetve 62 százalékuk közelebb kerülne a technológiai döntések meghozatalához.