Az állam, amire mindenki csak négyévente kíváncsi, mégis ők döntenek az elnök sorsáról

Január 15-én immáron hivatalosan is elkezdődik az új amerikai választási ciklus, amikor az Iowában megrendezett kaukusszal (más néven jelölőgyűlés) elstartol a republikánus előválasztás. A választók arról döntenek, ki legyen Joe Biden demokrata elnök kihívója a november 5-i választáson.

Annak ellenére, hogy Trump előnye országosan és a kis közép-nyugati államban is tetemes, okozhat még meglepetéseket az iowai jelölőgyűlés – egyrészt Iowában arról dönthetnek a kaukuszon résztvevők, hogy ki legyen Trump kihívója az immáron csak öt fősre csökkenő versenyben, másrészt pedig Trump erőt demonstrálhat, hogy a párt szimpatizánsai valóban teljesen beálljanak mögé.

De mi is az a kaukusz?

Az amerikai előválasztáson államonként eltérhet, hogy a választók miként választják ki a delegáltakat, akik végül az előválasztásokat lezáró jelölőgyűlésen arra a jelöltre adják le voksukat, amire az állam többsége feljogosította. A választások lehetnek nyitottak vagy zártak, azaz azon vagy bárki részt vehet, vagy pedig csak a regisztrált párttagok és szimpatizánsok adhatják le szavazatukat.

Ezenkívül van, ahol nem szimpla választást tartanak, hanem ún. kaukuszt.

Ennek a lebonyolítása teljesen más és időigényesebb, egy kaukusz ugyanis inkább hasonlít egy lakógyűlésre, mintsem egy választásra.

Az azon résztvevők általában iskolák tornatermében vagy más nagy csarnokokban találkoznak és csoportokba szerveződnek aszerint, melyik elnökjelölt-aspiránst támogatják. A különböző csoportok vezetői pedig a másik csoport tagjait arra próbálják rávenni, hogy pártoljanak át hozzájuk.

Ted Cruz republikánus elnökjelölt szenátor beszédet mond a választási esti gyűlésen az iowai Des Moines-ban 2016. február 1-jén

A kaukusz általában két körből áll:

1. első körben kiesnek azok a jelöltek, akik nem érnek el egy bizonyos támogatást a résztvevőktől – általában 15 százalék a bejutási küszöb –,
2. majd mivel így a kiesett jelöltek már nem szerezhetnek delegáltakat, ezért utána a többi csoport arról próbálja meggyőzni a kiesett jelölt támogatóit, hogy álljanak be az ő jelöltjük mögé – emiatt a kaukusznál fontosak a választók másodlagos preferenciái is.

Elviekben a kaukusz így sokkal több egy szimpla választásnál, hiszen az azon résztvevők eszmecserét folytatnak arról, ki is legyen a pártjuk elnökjelöltje, aki szerintük képes lehet megnyerni az elnökválasztást is,

ugyanakkor emiatt jóval időigényesebb, ami miatt sokan részt sem vesznek rajta.

Utóbbi miatt többen is azt szeretnék, hogy kaukuszok helyett rendes választást tartsanak. Iowán kívül még Nevadában és Texasban döntenek így a pártok szimpatizánsai a jelöltek sorsáról.

Az állam, ahol csak négyévente látnak politikust

Az amerikai előválasztások már 1972 óta mindig Iowában kezdődnek, emiatt a legtöbb elnökjelölt-aspiráns akár hónapokon keresztül is kampányolhat az államban. A sokáig Trump legnagyobb kihívójának tartott Ron DeSantis például az állam mind a kilencvenkilenc megyéjébe ellátogatott kampánya során, hogy ezzel próbálja meg növelni támogatottságát – ennek ellenére a legtöbb közvélemény-kutatás jelenleg mindössze a harmadik helyre méri a floridai kormányzót.

Pedig Iowa kulcsfontosságú azon jelöltek számára, akik országosan nem állnak jól az előválasztási versenyben – Trumpon kívül lényegében mindegyik jelölt –,

ugyanis egy jó iowai eredmény után a győztes jelöltekkel többet foglalkozik a média,

ami a megnövekedett médiafigyelem és a választók győzteshez való húzása miatt lendületet adhat egy jelölt kampányának.

Erre jó példa a 2008-as demokrata előválasztás, ahol sokáig Hillary Clinton számított a favorit elnökjelöltnek, azonban miután Barack Obama legyőzte Iowában a korábbi first ladyt, kampánya lendületet kapott és végül behúzta az elnökjelöltséget is az országosan akkor még nem annyira ismert illinos-i szenátor.

Ugyanakkor országosan sokan kritizálják, amiért először Iowában rendezik meg előválasztást – a populáció Amerikához képest sokkal homogénebb (a lakosság 87,93 százaléka fehér, miközben a populáció mindössze 3,74 százaléka afroamerikai, 2,49 százaléka ázsiai), így országosan nem igazán ad pontos képet egy jelölt támogatottságáról,

emiatt az országos politika és a média nem is igazán foglalkozik az állammal.

A szövetségi törvényhozásban kevés képviselőjük miatt nincs túl nagy súlyuk, országos támogatottságot pedig nem lehet azzal építeni egy politikusnak, ha valaki az előválasztáson kívül népszerű és ismert Iowában, így Amerika és a világ szeme többnyire kizárólag az előválasztások alatt szegeződik az államra.

Annak ellenére, hogy a gazdaságilag leginkább mezőgazdaságra és élelmiszer-feldolgozásra épülő Iowát gyakran illetik a fly-over jelzővel – ezt azokra az államokra használják, amit legtöbben mindössze átszállás miatt érintenek –, jó lenyomatot képez, hogy a közép-amerikai államokban mely jelölteket támogatják, így Iowa jól megszűri az országosan esélytelen jelölteket.

A legnagyobb kérdés, hogy Trump mennyivel nyer

Ugyanakkor idén nem övezi akkora figyelem a kaukuszt, mint négy évvel ezelőtt a demokrata, vagy nyolc évvel ezelőtt a két párt előválasztásai alatt.

A republikánus előválasztáson végül rajthoz álló öt jelölt közül mindössze hárman mondhatják el magukról, hogy országosan két számjegyű a támogatottságuk,

azonban az egykori ENSZ-nagykövet Nikki Haley országosan mért 12 százaléka, vagy DeSantis 14 százaléka még így is rendkívül eltörpül Trump 69 százalékos támogatottságához képest. A nagyobb lendülettel induló woke-ellenes, populista szólamokkal kampányoló üzletember Vivek Ramaswamy négy százalékos, illetve az egyedüli Trump-ellenes jelöltként maradt, klasszikus republikánus üzenetekkel operáló Asa Hutchinson egy százalékos támogatottságával egy sikertelen iowai kaukusz után lényegében fel is adhatják a versenyt.

Az országos kutatásokhoz hasonlóan Iowában is magas Trump előnye, ugyanakkor az országosan mért 69 százaléktól azért elmarad.

A jelenleg négy ügy miatt is büntetőeljárás alá vont korábbi elnököt a legutolsó közvélemény-kutatás szerint az iowaiak 48 százaléka támogatja, akit Haley követ 20, DeSantis pedig 16 százalékkal, míg Ramaswamyra a választók 8, Hutchinsonra 1 százaléka szavazna.

Trump előnye ugyan valamennyire csökkent tavaly decemberhez képest, azonban a többi jelölt még így is bőven elmarad tőle. A 48 százalékos támogatottsága az eddigi legnagyobb, amit Iowában valaha is mértek egy republikánus elnökjelölt-aspiráns számára a kaukusz előtti utolsó kutatásban – eddig a rekorder George W. Bush volt 44 százalékkal még 2000-ben.

Így a kérdés nem az, hogy Trump Győz-e Iowában, hanem hogy sikerül-e ezt olyan előnnyel abszolválnia, hogy lényegében már most behúzza az elnökjelöltséget.

Ezenkívül az is kérdéses, hogy a Haley–DeSantis kettős közül ki lesz az, aki alulmarad a másikkal szemben. Amelyikük a harmadik helyet szerzi meg Iowában, országosan hatalmas hátrányba kerül a második helyért folytatott versenyben, és ha az Iowát követő New Hampshire-ben (január 23) vagy Nevadában (február 6–8) nem tud javítani, akkor lényegében fel is függesztheti a kampányát már február közepén.

Emiatt a már jelenleg is megosztó Trump a kihívói helyett jobban aggódhat azon, hogy büntetőperes eljárásai miatt a függetlenek körében népszerűtlenebbé válhat, ez pedig a lehetséges börtönbüntetés mellett – amennyiben elnyerné a párt elnökjelöltségét – akár egy választási vereséget is eredményezhet számára.