Az Európai Unió zászlaja egy budapesti belvárosi épületen, a háttérben a Parlamenttel 2023. november 20-án
Összeszedtük az uniós források sarkalatos pontjait, hogy érthetőbb legyen, miből és mennyit kapott most Magyarország, és mennyit kellene még kapnia.
Varga Mihály pénzügyminiszter január elején egy Facebook-posztban részletezte a kifizetések ütemezését. Azt írta, hogy először 779,5 millió euró (300 milliárd forint) érkezett a helyreállítási forrásokból, aztán pedig 445 millió eurót (170 milliárd forintot) utaltak a 2021-2027-es uniós költségvetési időszak keretéből.
Utóbbi a ciklusban teljesített vállalásokért érkezett a számlára, a 779,5 millió euró pedig a helyreállítási alapból jött. Abból eddig 920 milliót szabadítottak fel, a maradék 140,5 millió eurót egy éven belül kell a Bizottságnak elutalnia. Utóbbi inkább egy kedvezményes hitel, mintsem Brüsszelből érkező ingyenpénz.
Az Európai Bizottság decemberben döntött arról, hogy a régóta várt, bírói függetlenség helyreállítása érdekében tett intézkedések megfelelőek, ezért felszabadították azokat a pénzeket, melyeket emiatt blokkoltak.
Közben a nemzeti helyreállítási tervet is módosította a magyar kormány, melyet az uniós tagállamok elfogadtak. Az 5,8 milliárd euró támogatás mellé Orbánék még felvettek egy 3,9 milliárd eurós hitelt is, melynek lehívásához szigorú feltételek teljesülése szükséges. Ehhez a forráshoz csatoltak egy másik alapot, amelynek célja az orosz energiától való függetlenség elősegítése, innen Magyarországot 700 millió euró illeti meg.
Az 1,2 milliárd euró még mindig csak a kis része annak 30 milliárd eurós uniós forrásnak, aminek jönnie kellene. 21 milliárd euró még zárolva marad, és annak feloldása sok mindentől függ.
Helyreállítási alap
A pandémiát követően az Európai Unió egy nagyszabású helyreállítási tervet dolgozott ki, Next Generation EU néven. A cél az volt, hogy újraindítsák az európai gazdaságot, valamint támogassák a zöld és a digitális átállást. Az erről szóló javaslatot 2020. május 27-én nyújtották be. Az uniós vezetők 2020. július 21-én 1824,3 milliárd euró összegű átfogó csomagról állapodtak meg.
**Hallgassa meg a témáról szóló podcastunkat! Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli tudósítója ebben arról beszél: ea 10 milliárd eurós támogatás sokkal inkább egy politikai gesztus, mint a magyar igazságügyi reform elismerése. **
A tagállamoknak 2026. augusztus végéig kell teljesíteniük a célokat, hogy hozzáférhessenek az összes kiutalt támogatáshoz és hitelhez. Ellenkező esetben a fel nem használt pénzek elvesznek.
Információink szerint Orbán Viktor azt szeretné elérni, hogy az Ukrajnának javasolt 50 milliárd eurós alapra vonatkozó vétó feloldásáért cserébe, ehhez a határidőhöz további két évet adjanak hozzá. Ebben az esetben újra meg kellene nyitni a helyreállítási alapot létrehozó rendkívüli jogszabályokat. Magyarország viszont időt, egyúttal életet és pénzt nyerne, ha kitolnák két évvel a határidőt.
Az Európai Bizottság 2022. végén közölte, hogy a magyar igazságügyi rendszer függetlenségének erősítéséhez az kell, hogy a kormány és az Országgyűlés önmagában ne dönthessen a bírói pozíciókra való kinevezésekről, helyette vonja be az Országos Bírói Tanácsot a döntéshozatalba. Egyebek mellett feltétel volt az is, hogy az Európai Unió Bíróságához egyszerűbben fordulhassanak a magyar bírók. Most elhárultak ezek az akadályok, így érkezhetett meg némi pénz Magyarországra.
Magyarország helyreállítási és rugalmassági terve 10,4 milliárd euró értékű, amelyből eddig csak 920 millió eurót hagytak jóvá. A többi csak azt követően nyílik meg utófinanszírozásként, összesen nyolc részletben lehívva, ha a kormány teljesíti a 27 szupermérföldkövet.
Szupermérföldkövek
Az Európai Bizottság 21 „szupermérföldkőhöz” kötötte a helyreállítási alap teljes kifizetését: Integritás Hatóság felállítása, Korrupcióellenes Munkacsoport, az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálat, a vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése, közérdekű vagyonkezelő alapítványok, adatbázis a közkiadásokról, monitoring eszköz az egyajánlatos közbeszerzési eljárásokról, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése, az EKR-adatbázis kiegészítése az alvállalkozókra vonatkozó adatokkal, közbeszerzési keretrendszer előkészítése, a közbeszerzési keretrendszer működésbe lépése, az Országos Bírói Tanács (OBT) megerősítése, a bírói függetlenség megerősítése a Kúrián, az előzetes döntéshozatali eljárás akadályainak megszüntetése, állami szervek és az Alkotmánybíróság, a helyreállítási terv kontrollja és nyomon követése, a kohéziós alapok kontrollja és nyomon követése, iránymutatás az összeférhetetlenségről, csalás- és korrupcióellenes stratégia, csalás és korrupció elleni cselekvési terv, az Arachne kockázatértékelő rendszer alkalmazása, jelentés az Arachne használatáról, belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, az EUTAF megerősítése, azz OLAF-fal való együttműködés megerősítése, adattárrendszer a helyreállítási terv végrehajtásáról, EUTAF ellenőrzési stratégia.
Ezek közül néhány teljesen, néhány részlegesen megvalósult, és több még egyáltalán nem valósult meg.
Kohéziós alap
A 2021-2027-es költségvetés forrásaihoz való hozzáférés feltétele négy alapvető kritérium, az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítése.
Ezek a közbeszerzésekhez, az állami támogatásokhoz, az Európai Unió Alapjogi Chartájának betartásához, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény alkalmazásához kapcsolódik.
A kohéziós források felszabadulása számos feltételhez kötött. Az ebből visszatartott 22 milliárd eurót a hazai kezdeményezésekre fordított kiadások visszatérítéseként folyósítanák. Ebből eddig 10,2 milliárd eurót szabadítottak fel.
A mostani helyzet szerint 13 milliárd euróhoz hozzá fog tudni jutni a kormány, 6,3 milliárd euró a kondicionalitási eljárással felszabadítható. A fennmaradó összeg, körülbelül 2,6 milliárd euró viszont az LMBTQ+ jogokkal kapcsolatos aggályok, az akadémiai szabadság és a menekültekkel való bánásmódhoz kötött, így ezt az összeget könnyen elbukhatja Magyarország.
A kondicionalitási eljárásban 21 átláthatóssággal és igazságüggyel kapcsolatos szupermérföldkövet határoztak meg, valamint 10 fejlesztési reformot. Ezek teljesüléséhez kötik a teljes kifizetést, közte a vissza nem térítendő támogatást és a hitelkeret lehívását is. Több mint 10 szupermérföldkőnél várnak még konkrét lépéseket.
News Related-
Így még nem alázták meg sportága királyát
-
A gyönyörű épület funkciója régen teljesen más volt, mint amire most gondolnánk
-
Az őszi vonulások miatt a madárinfluenza terjedésére figyelmeztet a madártani egyesület
-
Egy rakás pénzt nyert, mert leírta azt, amit gondolt
-
Lefagyott a pénisze a svéd sífutónak
-
Súlyos jóslat: a sztárelemző megmondja, hol lesz a következő háború
-
Lázár János grandiózus tervről számolt be egy privát eseményen
-
Mégis kinek a halála?
-
Ezért módosítanák újra a kormánypártok az Alaptörvényt
-
Bekeményít a tél: havazás és ónos eső is várható
-
Napi horoszkóp november 28.: az Oroszlánoknak érdemes szerényebb hozzáállást tanúsítaniuk, a Mérlegek a sikert ünnepelhetik
-
Tizedeli a Magyarország felett vonuló darvakat a madárinfluenza
-
Visszatér az RTL egyik legkedveltebb műsora
-
Guardiola nem győzi dicsérni hátvédjét