Romániában állomásozó katonák avatkozhatnak be az ukrajnai háborúba

Romániában állomásozó katonák avatkozhatnak be az ukrajnai háborúba

Egy szakértő és egy olasz napilap is arról számolt be, hogy amennyiben Oroszország átlép bizonyos „vörös vonalakat”, amelyeket a védelmi szövetség jelenleg „utolsó mentsváraknak” tekint, akkor nem lesz más választása a NATO-nak, mint hogy bevonuljon Ukrajnába. Jelenleg is 5500 külföldi katona állomásozik Romániában, ezek számát egy év alatt 9000-re emelnék.

Amennyiben Oroszország átlépne egyet a két legfőbb „vörös vonal” közül, akkor a NATO-nak nem lenne más választása, mint beavatkozni a háborúba. A La Repubblica című olasz napilap – amelyet a maszol szemlézett – szerint a NATO két olyan eseményt tekint „vörös vonalnak”, amely eszkalálná az ukrajnai konfliktust, és „a védelmi szövetség állítólag aktiválja a Magyarországon, Lengyelországban, a balti államokban, Romániában és Szlovákiában állomásozó mintegy 100 ezer katonát” – írták. A két „vörös vonal” pedig a következő:

• ha egy harmadik ország – például Belarusz – „közvetlenül vagy közvetve” beavatkozik az ukrajnai háborúba,
• ha Lengyelország vagy a balti országok elleni esetleges „katonai provokáció” vagy egy Moldova elleni katonai akció indul.

Káncz Csaba geopolitikai szakértő szerint a NATO „utolsó mentsváraknak” tartja ezeket, miközben az oroszok folyamatosan támadják Ukrajnát, amelyet az összeomlás veszélye fenyeget.

Loic Girard tábornok, a NATO délkelet-európai többnemzeti hadosztály-parancsnokságának parancsnokhelyettese arról tájékoztatott, hogy a romániai Nagysinken állomásozó harccsoportot 2025-re akár dandárrá is fejleszthetik, ami azt jelentené, hogy a mostani 5500 katona helyett már 9000 állomásozna keleti szomszédainknál, illetve Lecrerc harckocsikkal és önjáró lövegekkel is bővítenék az állományt.

Elmondása szerint a létszámot francia, belga és luxemburgi katonákkal bővítenék, miközben jelenleg „Nagysinken a román és francia katonákon kívül észak-macedóniai, belga, luxemburgi, lengyel, portugál és amerikai (mintegy 2000 fő) katonák teljesítenek szolgálatot”. De nemcsak ezen a támaszponton állomásoznak külföldi katonák, hanem a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu és az aranyosgyéresi légitámaszponton, a dél-romániai Deveselun és Craiován is.

Oroszország más európai országokat is megtámadhat, ezért fel kell készíteni a romániai lakosságot, és legalább egy törvénymódosításra is szükség lenne ennek érdekében. Románia nincs felkészülve egy esetleges háborúra Oroszországgal, de fel kell készülnie

– mondta Georgita Vlad vezérkari főnök. Mircea Geoana, a NATO főtitkár-helyettese viszont arról számolt be, hogy „a tagállamok vezetői tehetnek bármilyen kijelentéseket”, a szövetségnek jelenleg eszében sincs csapatokat küldeni Ukrajna területére. Vélhetően ezt Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentésére szánta válaszul, hogy a NATO-nak meg kellene fontolnia szárazföldi csapatok küldését a háborús országba.