Tari Annamária: A gyerekeknek olyan az internet, mint Az éhezők viadala

A gyerekeknek egyedül kell megharcolniuk, szembenézniük a digitális térben rájuk leselkedő veszélyekkel – fogalmazott az ismert pszichológus, Tari Annamária egy pódiumbeszélgetésen a BRFK Bűnmegelőzési Expóján, aminek központi témája a gyermekek internetbiztonsága volt. Magyarországi jogsegélyszolgálatok is beszéltek a tapasztalatokról és arról, hogy mit tehetnek a szülők a digitális kockázatok csökkentése érdekében.

Tapasztalataink szerint a gyermekek nincsenek tisztában a jogaikkal – mondta Balla Boróka Luca, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline jogi elemző munkatársa. „Napi szinten érik őket online bántalmazások, kapnak kéretlen tartalmakat, sokszor nem tudják, hogy kihez lehet ilyenkor fordulni. Miközben súlyos traumákat is tudnak okozni, a jelentés, tiltás opcióval letudják a problémát” – emelte ki.

Generációs webszakadék

Bereczki Enikő generációkutató elmondta, A rejtélyes Z generáció könyv írása előtt több mint 700 fiatal között végzett felmérést. A kérdőívre adott válaszaikból kiderült, az első okoseszköz kézhezvétele előtt bár 93 százalékuk igényelte volna, 50 százalékuk mégsem kapott internetbiztonsági tájékoztatást a szülőtől, és időkorlát nélkül használhatta az eszközt. „Európában a magyar fiatalok nyitottabbak az ilyen tanácsokra” – jegyezte meg. A szakértő arra is kitért, a mai szülőknek egyre nehezebb érteni a digitális térben szocializálódott gyerekeket. „Generációs szakadék van abban, hogy milyen médiafiltereken vagyunk jelen” – egészítette ki.

Ezt erősítette meg Tari Annamária is: a gyerekek a fokozott internethasználók generációja, a szülőknek sokszor fogalmunk sincs, hogy néz ki a gyerekek digitális élete, mi zajlik a virtuális térben.

Az internet infantilizálja a gyerekeket, visszahúz mindenkit a biológiai életkorából.

Az online tér egy olyan pluszfelületet ad az életben, ami az ember fejlődéstörténete során sohasem volt. „Mindenki ott tolong egy térben, moderálatlan heterogén csoportokban. Moderálatlan, ha senki sincs ott, mondjuk, egy felnőtt, heterogén, mert mindenki a saját személyiségével van jelen. Az online bullyingban felcserélődhet az agresszor és az áldozat, nehezen definiálható, hogy ki ő, védekeznie vagy támadnia kéne” – magyarázta a klinikai szakpszichológus.

Gyakori a grooming, azaz a behálózás

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Internet Hotline jogi elemző munkatársa elárulta: sok szülő tesz bejelentést arról, hogy a gyereket egyes közösségimédia-platformokon próbálják behálózni. „Történt már ilyen Snapchaten, Facebookon, TikTokon. Pozitív viszont, hogy a gyerek értesítette a szülőt, aki erre reagált, és segítséget kért tőlünk. A 18 év alatti kiskorú feljelentést nem tehet egyedül, de fordulhat hozzánk az Internet Hotline-on. Egy munkanapon belül kapcsolatba tudunk lépni a Nemzeti Nyomozó Irodával, ha bűncselekményről van szó, például hogy a gyermekpornográf tartalmakat illetően eljárjon” – ismertette Balla Boróka Luca.

Szécsényi András, a Szecso néven ismert influenszer elmondta, még neki is egyre nehezebb követni az újabb és újabb platformokat, már lassan évente két ilyen van. Úgy látja, a szülők két módon szoktak a gyerekek digitális életteréhez viszonyulni: érdektelenek, vagy túlzott felügyelettel reagálnak.

Tari Annamária szerint gond a tudattalan bagatellizálás a szülők részéről, ha ismerik a kockázatokat, de úgy vélik, az ő gyerekükkel ez nem fordulhat elő. A másik probléma, ha nincsenek tisztában azzal, hogy az online térben milyen veszélyek érhetik a gyereket, nem lehet tudni, ki van a másik oldalon, ma már rosszindulatú programokkal is visszaélhetnek személyes tartalmainkkal.

Visszaélhetnek képpel, hanggal, közléssel

Mindössze 3 másodperces hanganyag kell valakitől, hogy bárkiről deepfake-et lehessen összeállítani, de vannak olyan applikációk, amelyek egyetlen fotóból bárkit le tudnak vetkőztetni. Bár Magyarországon még ez nem jellemző, de a brit Internet Watch Foundationhöz rendszeresen érkeznek bejelentések, tapasztalatok szerint a szigetország jelenségei fél évvel később gyűrűznek be hozzánk – hangzott el az expón.

A klinikai szakpszichológus kiemelte: a nem emberi rendszerek, az AI jelenléte még nincs leszabályozva, kiváltképp a felelősséget illetően, ezért önmagunkra kell vigyázni. A szülő a gyerekét pedig úgy óvhatja, ha tudja, mi zajlik körülötte az online térben. Ehhez legalább heti 3 órát kellene a gyerekkel minőségi kölcsönös kommunikációval beszélgetni, nem faggatni, kihallgatni. „Azt szoktam javasolni a szülőknek, hogy regisztrálják magukat a TikTokon, hogy tudják, mi történik ott” – emelte ki a pszichoanalitikus.

Szécsényi András hozzátette: amíg korábban elég volt azzal megóvnunk magunkat, hogy nem teszünk ki kompromittáló képet, addig ma már bármilyen fotóból képesek programok ilyet előállítani rólunk. Azt pedig nem lehet mondani, hogy ne tegyenek ki képet magukról, vagy 1 órára korlátozzák az internetezésüket, mert kiközösítésként fogják megélni. A közösségi platformokról nem lehet elzárni őket, a társadalmi életük már nem a focipályán, hanem a videójátékokban zajlik. Ma már 4–6. osztályos gyerekek gamerek, így a groomingnak, a behálózásnak is kitettek lehetnek.

Tartanak az áldozathibáztatástól

Tari Annamária javaslata szerint arra kell megtanítani a gyereket, hogy bizonyos körökben csak a barátai legyenek jelen, mint az internet előtti korban. „A bizalomfokoktól eltérően legyenek zárt csoportok” – húzta alá.

Balla Boróka Luca hozzátette: mindenkiben fontos tudatosítani, hogy visszaélhetnek a képeikkel, közléseikkel, felnőttektől is kapunk ilyen bejelentéseket. Sok esetben a szexting is így végződik, a szexuális tartalmú üzenetek, képek, videók mással vagy a nyilvánossággal történő megosztásával vagy ezzel történő zsarolással. Az NMHH jogi szakértője megjegyezte: bár önként előállított és küldött tartalomról van szó, ha a megosztáshoz nem járult hozzá az illető, akkor bűncselekmény valósult meg, ez 18 év alattiak esetében gyermekpornográfiának minősül. A gyerekek kevésbé érzik ennek a veszélyét és súlyosságát, ezért fontos tudatosítani bennük, hogy merjenek nemet mondani.

Balázs Szonja, a Hintalovon Alapítvány önkéntes munkatársa megjegyezte, a többség nem veszi észre az aggasztó jeleket, csak miután már megtörtént a baj. „Kulcsfontosságú, hogy ez a tudás, információ eljusson a gyerekekhez. Az áldozathibáztatás társadalmunk rákfenéje, nem csupán egy generációra jellemző, épp ezért sokszor a sértettek nem fordulnak senkihez” – sorolta az elhallgatás egyik tényezőjeként.

Tari Annamária felelevenítette az internet első áldozata, Amanda Todd történetét, mint megjegyezte, középiskolásoknak a témában tartott előadásain is szóba hozza az esetet. A kanadai lány 15 éves volt, mikor rávették arra, hogy mutassa meg a mellét, zsarolója nyilvánosságra hozta ismerősei körében a felvételt, ami miatt annyi támadás érte a lányt, hogy 2012-ben öngyilkos lett. Búcsúlevél helyett YouTube-videóban számolt be az őt ért zaklatásokról.

Mikor gimnazista hallgatóságaimtól megkérdezem, hogy ki sajnálja, ki hibáztatja, és ki érdektelen, csupán saját korcsoportja harmada tanúsít együttérzést vele. Ez azt mutatja, hogy az online térben megalkottuk Az éhezők viadalát, ahol a kívülállók (mint a szülők is) csak nézik, ahogy a gyereknek egyedül kell harcolni

– érzékeltette a pszichológus. Szécsényi András ehhez hozzátette: ma már az intim képek megosztása olyan gyakorivá vált, hogy erre szinte fel sem kapjuk a fejünket.

A NMHH munkatársa arról is beszélt, hogy a középiskolások szerint a fiúkat kevésbé viseli meg, a lányokat több támadás éri intim képek miatt. „Egyelőre azt látjuk, hogy a gyermekek nem nagyon fordulnak segítségért, mivel sok kéretlen tartalom nem éri el az ingerküszöbüket, vagy tartanak az áldozathibáztatástól” – mondta Balla Boróka Luca.

Vápár Zsófia, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) hotline-szakértője arról számolt be, hogy a tinédzserek körében a lányokat nemcsak elkövetőként, de áldozatként is megbélyegzik. Az interneten már fiatalabb korban is nagyobb veszélynek vannak kitéve, az online szexuális kizsákmányolást többségében 11–13 éves lányok ellen követik el jellemzően felnőtt férfiak, Magyarországon is rendszeresen történnek ilyen eljárások.

Mit tehet a szülő?

Az NMHH útmutatóval segíti a kiegyensúlyozott digitális szülői felügyelet alkalmazását. Az NGYSZ Safer Internet programjában próbálja a szülők figyelmét felhívni a digitális tér kockázataira lakossági előadásaiban, speciális szülői értekezletükön és a biztonságosinternet.hu oldalukon. A visszajelzések szerint a platformok többségét nem ismerik, nem tudják használni, nincsenek tisztában felelősségükkel. A szülők számára a weboldalukon is elérhetővé tettek egy útmutatót, amiben a groomingról, a becserkészésről is leírást adnak. Többségében hónapokig tart a folyamat, de van olyan is, hogy percek alatt ki tudnak csalni meztelen képet a gyerektől. Az NGYSZ szakértője is hangsúlyozta, az ilyen esetek elkerülésére rendszeres őszinte kommunikációra van szükség, illetve már a kisgyermeknek is tudnia kell a fehérneműszabályról, valamint ha valamitől kényelmetlenül érzi magát, vagy aggasztó dolgot lát, értesítse a szülőt. Az internethasználati, megosztási protokoll bevezetésével, a platformok ismeretével, a biztonsági beállítások alkalmazásával szintén csökkenthetők a kockázatok. Az Egyesült Királyságban az IWF forródrótjához 2022-ben rekordszámú bejelentés érkezett gyermekek ellen elkövetett internetes szexuális visszaélésről. A bit Safer Internet Center statisztikái szerint a 10–15 év közöttiek közül 10-ből 1 gyerek beszélt már idegennel az interneten – írják a kiadványban.

Magyarországon hasonló tapasztalatokról számolt be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: a koronavírus-járvány időszaka alatt jóval több bejelentés érkezett Internet Hotline vonalukhoz, mint korábban. A számok 2020-ban növekvő tendenciát mutattak, 2022-ben ugyan némileg csökkentek, majd 20 százalékkal kevesebben, de így is sokan, 2758-an fordultak hozzájuk, 55 százalékban gyermekkel szembeni szexuális visszaélést rögzítő tartalmakkal kapcsolatban. Az áldozatok többsége 13 év alatti volt, de 7–10 éves fiúk és lányok is voltak köztük, a gyerekekről a képeket webkamerával rögzítették, mikor szobájukban tartózkodtak.

A bejelentők 8 százaléka a közösségi oldalakon profilfeltörés és profillopás jelenségét sérelmezte, de még többen, 13 százalékuk online zaklatás kategóriában kéretlen, zaklató üzeneteket, a közösségi oldalakon közzétett lejárató kommenteket, sértő, fenyegető üzeneteket jelentett, illetve 10 százalék hozzájárulás nélkül megosztott tartalmakról értesítette a hatóságot.

Hová lehet fordulni?

A 116 111-es telefonszámon éjjel-nappal ingyenesen hívható a Kék Vonal lelkisegély-vonala, honlapjukon keresztül chaten is lehet fordulni hozzájuk anonim módon. Az NMHH Internet Hotline oldalán pedig az is tehet online vagy telefonos bejelentést, aki internetes zaklatással találkozik, illetve az NGYSZ biztonságosinternet.hu oldalán is lehet jelenteni a káros tartalmakat.

(Borítókép: Budapesti Rendőr-főkapitányság)