Közvetlen államfőválasztás: az ellenzéknél óvatosabbak az alkotmányjogászok

Az elmúlt napokban négy ellenzéki párt is az Alaptörvény módosítását kezdeményezte a közvetlen államfőválasztás bevezetése érdekében. A DK országgyűlési határozati javaslatában már a júniusi EP- és önkormányzati választást is kiegészítené az új elnök megválasztásával. Az alkotmányjogászok sokkal óvatosabbak. Az uralkodó álláspont szerint a köztársasági elnök relatíve szűk jogköre és a közvetlen választás adta erős legitimáció között nagy feszültség keletkezne.

Az Alaptörvény megfogalmazása szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Az elnök nem csupán az állam reprezentatív képviselője – bár kétségtelenül sok protokolláris kötelezettsége van –, hanem fontos közjogi szereplő is.

Ezzel együtt nemzetközi összehasonlításban a magyar államfőnél vannak nagyobb hatalommal felruházott elnökök. Így például az Egyesült Államok elnöke egy személyben testesíti meg a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat.

Jelentős politikai hatalom koncentrálódik a francia és az orosz elnök kezében, ahogy kiterjedt jogköre van a lengyel és a román államfőnek is. A magyar alkotmányos megoldáshoz leginkább a cseh és a német szabályozás hasonlít, ahol az elnököt szintén nem közvetlenül a nép, hanem a parlament választja.

Az ellenzék közvetlen választást akar

Novák Katalin lemondását követően az elmúlt napokban négy ellenzéki párt is önálló indítványt nyújtott be az Országgyűléshez, amelyben az államfő közvetlen választását kezdeményezték.

1. A Jobbik február 10-én beterjesztett Alaptörvény-módosítási javaslata alapján az elnököt a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással öt évre választanák meg. A választását írásbeli ajánlás előzné meg. A jelölés érvényességéhez tízezer választópolgár ajánlására lenne szükség.
2. A Mi Hazánk február 11-én kelt Alaptörvény-módosítási javaslata szerint is az államfőt közvetlenül választanák meg. A törvényjavaslat a választójogot magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötné.
3. A DK február 11-én benyújtott országgyűlési határozati javaslata felszólítaná a kormányt, hogy „a köztársasági elnökválasztás közvetlenségének megteremtése érdekében haladéktalanul tegyen javaslatot az Alaptörvény, valamint a választójoggal kapcsolatos törvényi szabályok módosítására”. A Gyurcsány Ferenc vezette párt az államfőválasztás első fordulóját a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választásokkal együtt tartaná meg. Ők a jelölést százezer választópolgár aláírásához kötnék.
4. Az MSZP február 12-én beterjesztett Alaptörvény-módosítási javaslata a jelöltállításhoz legalább harmincezer választópolgár ajánlását írná elő akként, hogy legalább öt vármegyében és a fővárosban elérje az ötezret az érvényes ajánlások száma.

Át kellene írni a közjogi berendezkedést

Az alkotmányjogászok körében – legalábbis a jelenlegi parlamentáris rendszerben – viszonylag kicsi a támogatottsága a közvetlen államfőválasztásnak. Az uralkodó álláspont szerint ugyanis a köztársasági elnök relatíve szűk jogköre és a közvetlen államfőválasztás adta erős legitimáció között feszültség keletkezne.

Erre az ellentmondásra mutatott rá Facebook-posztjában Karsai Dániel ügyvéd és alkotmányjogász, aki tavaly fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert szerinte az élet végi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért.

Karsai Dániel 2023. október 25-én

Karsai Dániel véleménye szerint a közvetlen választás óriási legitimációt ad az érintett közjogi méltóságnak. Jelenleg a végrehajtó hatalomban senkit nem választanak meg közvetlenül, sem a miniszterelnököt, sem a minisztereket, sem másokat. A köztársasági elnök ilyen megválasztásához alapvetően át kellene írni Magyarország közjogi berendezkedését és az állam tényleges fejévé kellene tenni az államfőt a miniszterelnök helyett.

A helyzet fonákságára példaként említette:

A közvetlenül választott elnök például mondhatná, hogy én minden törvényt megvétózok, mert engem közvetlenül választottak. Holott ezt a hatáskört kivételesen – az elmúlt évek elnöki gyakorlatánál persze sokkal gyakrabban –, politikailag vagy alkotmányos szempontból indokolt esetben lehet használni. Az elnök akár mondhatná, hogy én innentől minden kinevezést megtagadok, mert engem közvetlenül választottak, holott erre is csak kivételesen, az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara esetén van joga. A sor még hosszan folytatható lenne.

Lényegében pártok közötti választás

Petrétei József alkotmányjogász, egyetemi tanár, aki 2004 és 2006 között igazságügy-miniszter, 2006–2007-ben pedig igazságügyi és rendészeti miniszter volt az első, illetve második Gyurcsány-kormányban, a Természetszerű-e, hogy pártpolitikusok lesznek köztársasági elnökök? című tanulmányában rámutatott: a közvetlen államfőválasztás lényegében pártok közötti választást jelent, mert a nép általi direkt választásnak – a modern tömegdemokráciában – elkerülhetetlenül az a következménye, hogy a politikai pártokat országos választási harcra kényszeríti, ami szükségszerűen a politikai konfliktusok, viták és összeütközések minden megengedett eszközzel és módon történő megvívását eredményezi.

Petrétei József 2007. április 5-én

Petrétei szerint a pártoknak a közvetlen választás következtében olyan jelölteket kellene állítaniuk, akik személyiségükből és meggyőző erejükből adódóan képesek volnának a kétségtelenül éles választási küzdelem megvívására, és a maguk számára sikeres eldöntésére, ami ismét a hivatásos (párt)politikusoknak kedvezne.

A pécsi alkotmányjogász úgy látja, hogy

a közvetlen, nép általi választás – a parlament általi választáshoz hasonlóan – nem eredményezné a tisztség politikamentességét, pusztán annyival különbözne az Országgyűlés általi megbízási formától, hogy a köztársasági elnöknek közvetlen legitimáltságot adna, úgy azonban, hogy ezt éles választási küzdelem során szerezné meg.

Kérdéses az is – tette hozzá –, hogy az egész országra kiterjedő kemény választási harc után a többség által megválasztott államfő képes volna-e azt a visszafogott politikusi szerepet ellátni, amely az Alaptörvény által kialakított tisztségéből következik. Nem okozna-e neki elégedetlenséget, illetve frusztrációt azoknak a feladat- és hatásköröknek a gyakorlása, amelyek a köztársasági elnök számára jelenleg adottak.

(Borítókép: Németh Emília / Index)