Részletes munkaerőpiaci adatokat közölt a Randstad: a fiatalok többsége dolgozna külföldön

Magyarország egyik legnagyobb hazai munkaerő-közvetítő cége, a Randstad készített egy munkaerőpiaci felmérést, amelyben részletes adokat közöltek a magyar munkaerőpiac helyzetéről. Többek közt az is kiderült, hogy a fiatalok hány százaléka vállalna munkát külföldön, és ha így tennének, akkor hova mennének.

A Randstad az Indexhez eljuttatott közleményében azt írta, hogy Employer Brand Research nevű kutatásuk eredményeit április 25-én ismertették a Várkert Bazárban rendezett gálaeseményen. Mint írták, tizenegyedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit:

a magyar munkavállalók véleménye szerint idén a LEGO a legvonzóbb hazai munkáltató,

a BT (British Telecommunications) lett a második, a harmadik helyen pedig a Mercedes-Benz végzett. Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Libri, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Novartis, az Accent Hotels, a Coca-Cola, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Lufthansa Systems, valamint a KÉSZ csoport. A legismertebb munkaadó az Aldi lett – tették hozzá.

A vállalat ismertette a felmérésük részletes eredményeit is, amelyből – mint fogalmaztak – kiderült, hogy „milyen mértékben gondolkodnak munkahelyváltásban a dolgozók, milyen szempontok alapján választanak új munkahelyet, mely szektorok a legvonzóbbak számukra, hajlandóak-e a belföldi mobilitásra, vagy inkább külföldön szeretnének-e munkát vállalni”.

Mire vágynak leginkább a hazai munkavállalók? 

A felmérés szerint a munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel.

Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.

Tavalyhoz képest a magyar munkavállalók legfőbb preferenciái, sőt azok sorrendje is változatlan, ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy

ezen szempontok súlya szignifikánsan magasabb a magyar munkavállalók körében az európai átlaghoz képest.

Különösen kirívó a különbség az elvárás mértékében a vonzó munkabért és juttatási csomagot, a kellemes munkahelyi légkört és a munkaadó pénzügyi stabilitását tekintve. „Mindez sajnos arra enged következtetni, hogy ezek a motivátorok hazánkban továbbra sem maguktól értetődően adottak, az elvárásoknál újra és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak, hogy mit is szeretnének” – nyilatkozta Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója.

Mint kiderült, Magyarországon jóval kevesebb figyelem irányul magára a munkatartalomra, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a cég általános megítélése, az európai átlagnak ezek jóval fontosabb elvárások.

Eltérő munkahelyi igények a férfiak és a nők között, illetve végzettség szerint 

Mint a Randstad írta, a top 5 munkahelyválasztást befolyásoló tényező mindkét nem számára azonos, azonban – a társadalmi berendezkedésünkre visszavezető okok miatt – a nők és a férfiak elvárásai között néhány attribútum jelentős eltérést mutat. A munkahely kényelmes megközelíthetősége és a távmunka/home office lehetősége sokkal fontosabb a nőknek, mint a férfiaknak, ezek mellett pedig az egyenlő bánásmód is kiemelt jelentőséggel bír a hölgyek számára.

Az első 5 tényező a különböző iskolai végzettségű személyeknél ugyanaz lett, bár a sorrendben voltak látványos különbségek. „Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára a fizetésnél is jóval meghatározóbb szempont a kellemes munkahelyi légkör, és többre értékelik a munkahely kényelmes megközelítését vagy az egyenlő bánásmódot, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az adatokból az látszik, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aggódnak leginkább a megélhetésük miatt: nekik a fizetés, a munka hosszú távú biztonsága sokkal fontosabb, mint másoknak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a top befolyásoló tényezők mellett a kényelmi és minőségi faktorok is fontosak. Számukra többet nyom a latba a távmunka/home office lehetősége, a munka érdekessége, a modern technológiák alkalmazása vagy az, hogy a leendő cégük minőségi terméket kínáljon” – írták a közleményben.

Hiányosságok a munkahelyeken

A felmérésből az is kiderült, hogy a munkavállalók sokszor nem azt kapják a mindennapokban, amit általánosan fontosnak tartanak vagy amire vágynak. A válaszok alapján a munkavállalók azt értékelik leginkább a jelenlegi munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető a lokáció, és biztos állásuk van.

A számukra legfontosabb szempontot, a fizetést csupán a kilencedik helyre teszik azon a listán, amelyben a cég jó tulajdonságait rangsorolják.

A kellemes munkahelyi légkör témájában is van hova fejlődniük a munkaadóknak, mert ez a munkavállalók által ideálisnak tartott munkahely második legfőbb ismérve, ugyanakkor a jelenlegi munkaadójuk által kínált értékek között csak a 4. helyen jelölték meg.  „A munkáltatók számára mindezek mélyebb megértése, a vágyak és valóság közötti szakadék áthidalása tálcán kínált lehetőség ahhoz, hogy egy vonzóbb értékajánlat kialakításával megnyerőbb munkáltatói márkát építsenek” – írta a Randstad.

Kitértek arra is, hogy az IT-szektor – az elmúlt években végbement mélyrepülése ellenére – továbbra is a legattraktívabb szektor Magyarországon. Ezt egyre szorosabban követi a második helyen álló BSS (üzleti szolgáltató szektor), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az élettudományok és az autóipari vállalatok értek fel. A szektorok vonzereje között meglehetősen kicsi a különbség, a munkaadók így nem csak a saját szektorukon belül versenyeznek a tehetségekért, de más szektorokkal is kénytelenek harcba szállni – tette hozzá a vállalat.

A többség szerint nem volt elég a fizetésemelés 

Megjegyezték azt is, hogy „az Európa-bajnok inflációs évek után”  a felmérésben részt vevő cégek csaknem mindegyike arról számolt be, hogy fizetésemelést hajtott végre 2023-ban – ráadásul a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben. Ennek ellenére a megkérdezett munkavállalók

alig nyolcada (12 százalék) érzi úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt.

Harmaduk (34 százalék) szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket, közel harmaduk (29 százalék) pedig azt mondta, semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. „A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41 százalék), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23 százalék)” – tette hozzá a Randstad. Azt is megjegyezték, hogy a Employer Brand Researchben megkérdezett munkavállalók majdnem negyede nem számít béremelésre 2024-ben, míg a válaszadók több mint harmada 1–10 százalékos emelést várt, a többiek ennél többet prognosztizáltak.

A magyar fiatalok többsége nyitott a külföldi munkavállalásra

A Randstad azt is megkérdezte a munkavállalóktól, hogy „amennyiben tervezi, hogy külföldön keres állást, mely országokban dolgozna szívesen?”.

A kérdést négy különböző korosztályban (18–24, 25–34, 35–54 és 55–64) tették fel. A 18–24-es korosztályban

mindössze 41 százalék mondta azt, hogy nem tervez külföldön dolgozni,

miközben az összes többiben többségben voltak azok, akik így válaszoltak (a legidősebb korosztályban volt a legnagyobb, 65 százalékos az arányuk).

Abban viszont nem volt különbség, hogy mely külföldi országokban dolgoznának szívesen az egyes korosztályok képviselői, pusztán az arányok tértek el a válaszaik közt. A többség Ausztriát (a legfiatalabbak 27 százalékban, a legidősebbek 10 százalékban), Németországot (24-14 százalék), az Egyesült Királyságot (18-7 százalék), Svájcot (17-5 százalék), Hollandiát (16-4 százalék), az észak-európai országokat (15-5 százalék), Spanyolországot (11-5 százalék), Írországot (11-3 százalék) és Olaszországot (8-3 százalék) említette meg lehetséges célpontként.

Starcz Ákos, az Indexet kiadó médiacsoport igazgatósági tagja az Index.hu Zrt.-től és az Indamedia csoporttól függetlenül működő Libri–Bookline Zrt. igazgatóságának elnöke.

(Borítókép:  Chip Somodevilla / Getty Images)