Puskaporos levegő: vitát robbant ki a Mária Terézia emlékmű
Egy nem reprezentatív, mégis sok reagálást kiváltó körkérdés szerint fej-fej mellett áll a javaslat támogatóinak és ellenzőinek tábora. Az uralkodó 276 éve emelte városi rangra a falut, amely ma a Vajdaság székhelye, és Szerbia második legnépesebb települése.
A kőkorszakból is származnak emberi nyomok a térségben, ahol később kelta törzsek telepedtek le, és időszámításunk előtt a 4. században már erődítményt építettek a Duna jobb partján. Ennek utóda a máig megmaradt Pétervárad.
A Habsburg uralom alatt az ortodox vallású szerbek itt nem telepedhettek le, hanem csak a túlparton, amit németül Ratzen Stadtnak, Rácvárosnak hívtak. Az 1720-as összeíráskor 112 szerb, 14 német és 5 magyar házat számláltak össze.
A lakosság kérésére a tisztségekben dúskáló Mária Terézia, Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1748. február 1-én városi méltóságot, szabad királyi város státuszát és három, azonos rangú nevet – Novi Sad, Neusatz, Újvidék – adományozott a településnek.
Az évforduló alkalmából kezdeményezte egy helyi civil szervezet, az újvidéki Demokráciafejlesztési Regionális Akadémia, hogy a Habsburg-uralkodó emlékművet kapjon a városban.
Javaslatukat eljuttatták a városvezetésnek – tudatta a kezdeményezők nevében Aleksandra Jerkov, aki történetesen a szerb törvényhozás tagja is.
Európa legjelentősebb reformátora
A Vajdaság és Újvidék történelme nem írható meg Európa egyik legfontosabb uralkodója, a Mária Terézia iránti mélységes tisztelet nélkül, akinek reformjai és befolyása az egész Vajdaságot átalakította, egyúttal pedig megalapozta város újkori fejlődését – emlékeztetnek a javaslatban.
A kezdeményezők szerint Mária Terézia hozzájárulása nemcsak jelentős, hanem sokrétű, ami még indokoltabbá teszi egy neki szentelt emlékmű felállítását Újvidéken.
Az utókor a birodalma modernizálására törekvő uralkodóként, és Európa egyik „legjelentősebb reformátoraként fog rá emlékezni az államigazgatás, az oktatás, a gazdaság, a mezőgazdaság, az egészségügy és az állampolgári jogok területén”
– idézte a 021 portál a közleményt.
A szabad királyi város státusz elnyerése nagyban hozzájárult Újvidék kulturális és gazdasági felemelkedéséhez, az uralkodó idején bevezetett kataszteri rendszer pedig a Vajdaság gyorsabb fejlődését tette lehetővé – érveltek a javaslatban. Az uralkodónak múlhatatlan érdemei voltak az oktatás és a társadalmi viszonyok előmozdításában, regnálása alatt pedig toleranciát és megértést tanúsított a monarchia területén élő népekkel szemben.
Mária Terézia emlékművének felállítása Újvidéken nemcsak tisztelgés egy nagy történelmi személyiség előtt, hanem egyúttal a múlt és a város jövője közötti állandó kapcsolat szimbóluma
– írták a javaslattevők, akik petíciót indítottak kezdeményezésük támogatására.
Megosztott vélemények
Meglepően sokan válaszoltak a városi portál, az Újvidék telefonos hívószáma alapján 021 kérdésére: támogatják-e a javaslatot, hogy Mária Terézia emlékművet kapjon Újvidéken.
Cikkünk írásának pillanatában csaknem 2800-an, a válaszadók 48,4 százaléka ellenezte, majdnem 2700-an, a válaszadók 46,5 százaléka egyetértett az ötlettel.
A megkérdezettek valamivel több mint öt százaléka tanácstalan abban a kérdésben, hogy a háromszázezer lakosú városban a Habsburg uralkodó, a többi között magyar királynő vajon szobrot érdemel-e.
Lakó- és kereskedelmi épületek a Duna partján, a péterváradi erőd felől a szerbiai Újvidéken 2022. augusztus 29-én
Nyilván nem ők fognak dönteni, a mai politikai körülmények ISMERETÉBEN pedig borítékolható, hogy az indítvány nem fogja elnyerni a városvezetés tetszését.
Ennek ellenére az egyik kommentelő megjegyezte: a szerb ősök tisztában vannak Mária Terézia hozzájárulásával a szerbek felemelkedéséhez, ezért a legkevesebb, hogy egy emlékművel hálálják meg jótetteit.
Egy másik, cirill betűs hozzászólásban azt kérdezik, hogy következő lépésként a NATO-szövetségnek is emléket állítanak-e?
Volt, aki azt írta: Mária Terézia nyíltan gyűlölte a szerbeket és vallásukat, miközben egy másik megjegyezte: a szerbek egy része osztrák-magyar közvetítéssel érkezett Európába, miközben a többiek Európa küszöbét sem érték el. „Ha nem foglalják el a Vajdaságot” – utalt délről származó szerb nemzettársaira –, a tartomány már rég az Európai Unióban lenne.
Elenyésző a valószínűsége, hogy a kezdeményezés a Vajdaságban támogatásra találna, ahol egyaránt mérnöki precizitással folyt a lakosság betelepítése és a lakosságcsere – írta egy másik, Kétlem fedőnévvel.
(Borítókép: Habsburg-Lotaringiai Mária Terézia portréja. Fotó: Leemage / Corbis / Getty Images)