Politikai földrengés közeleg, és a lökéshullámokat mi is megérezhetjük

Politikai földrengés közeleg, és a lökéshullámokat mi is megérezhetjük

Immár egy éve írtunk arról, hogy 2023 márciusában is tüntetők zavarták meg a grúz parlament ülését, ahol éppen a kormánypárt által benyújtott, a „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslatok bizottsági meghallgatása zajlott. Akkor a tiltakozás hatására a tbiliszi kormány visszavonta javaslatát.

Idén ismét elővették a javaslatot, sőt Georgia (korábbi nevén Grúzia) parlamentje már a második olvasatban is elfogadta a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvényt, amelynek értelmében minden olyan szervezetnek és sajtóorgánumnak, amely támogatásának több mint 20 százalékát külföldről kapja, regisztrálnia kell magát. Vasárnapra azonban a dolgok túlléptek önmagukon, amikor több tízezer ember vonult a georgiai főváros, Tbiliszi utcáira, hogy tiltakozzon. A megmozdulásokat főként ifjúsági és diákszervezetek vezetik, a grúz ellenzék a háttérből támogatja a tiltakozásokat.

A résztvevőket leginkább az háborítja fel, hogy a javaslat lemásolja a mintegy 10 éve bevezetett hasonló orosz törvényt, amelynek segítségével Vlagyimir Putyinnak sikerült megerősíteni hatalmát és semlegesíteni az orosz ellenzék és a kritikus sajtó zömét. Hasonlóképpen ment végbe a folyamat Belaruszban is.

Féltik az uniós csatlakozást

Georgia tavaly decemberben lett az Európai Unió tagjelöltje, és az emberek nagy része úgy véli, hogy a most tervezett törvények kérdésessé teszik, valóban megfelelt-e a kaukázusi állam a koppenhágai kritériumoknak (például működő piacgazdaság, jogállamiság, uniós jogszabályok jogrendszerbe építése), amelyek a tagjelölti státusz feltételei.

Az Index kérdésére, hogy a mostani megmozdulások érdemben befolyásolhatják-e a kormányzó Grúz Álom párt újrázási esélyeit az őszi választásokon, Seremet Sándor, a térség szakértője azt mondja, hogy nehéz ezt megjósolni. Szerinte ha megnézzük a tavaly év végén készült közvélemény-kutatásokat, azt láthatjuk, hogy a grúzok 86 százaléka támogatja az ország uniós integrációját, a kormányzó Grúz Álom pedig ezt tekinti Grúzia első számú külpolitikai prioritásának.

A tüntetők elsősorban az ország demokratikus értékeinek megőrzéséért és a civil társadalom működésének fennmaradásáért küzdenek, amelyet szerintük az elfogadott törvény jelentősen csorbít. Az említett felmérésből derült ki az is, hogy az ország lakosságának három legfőbb problémája:

• a munkanélküliség,
• az árak növekedése és
• a szegénység.

Az uniós csatlakozástól az emberek a biztonsági prioritások mellett ezeknek a problémáknak a megoldását várják. A Grúz Álom pozíciói ugyan gyengültek az évek során, de liberális ellenzéke egyelőre nem tudott győzelmet aratni felette. Emellett az EU-integráció fő mérföldköveit is a mostani kormányzó párt érte el.

Már az EU is figyelmeztet

Gert Jan Koopman, a brüsszeli bizottság bővítésért felelős főigazgatója szerint a georgiai jogalkotásban történtek aggodalomra adnak okot, elfogadhatatlanok és komoly akadályt jelenthetnek a kaukázusi ország uniós csatlakozási folyamatában. Ugyanakkor még van idő a korrekcióra – véli az uniós politikus, mert csak szeptemberben kezdik összeállítani Georgiáról azt a jelentést, amelynek alapján megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. A dokumentum pedig november környékén lesz csak publikus.

A tbiliszi parlament két hét múlva foglalkozik ismét a javaslattal és szavazhat róla harmadik olvasatban, illetve akkor akár el is vetheti azt.

Mindeközben a Grúz Álom alapítója, a milliárdos vállalkozó, Bidzina Ivanishvili, aki egyébként 2012–2013-ban miniszterelnök is volt, egyik legutóbbi interjújában már arról beszélt, hogy Georgiának meg kell védenie szuverenitását azoktól az erőktől, amelyek ennek aláásására törekednek. Szerinte azok, akik ellenzik ezt a törvényt, gyakorlatilag a Nyugat érdekeit szolgálják.

Georgiának fontos szerepe lehet a magyar energiaellátásban

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója az Indexnek hangsúlyozta,  Magyarország 2022 decemberében írta alá azt a négyoldalú együttműködési megállapodást, amelynek értelmében közös zöldenergetikai folyosó létesül Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország között. A tervek szerint az Azerbajdzsánban megtermelt zöldenergia a georgiai vízerőművekből származó energiával kiegészülve a Fekete-tenger alatt tervezett, több mint 1200 kilométer hosszú vezetéken keresztül jut majd el Romániába és Magyarországra.

Seremet Sándor úgy véli, ebben a tekintetben Georgia nemcsak a Kaszpi-térségből érkező zöldenergia tranzitja, de annak termelése szempontjából is fontos állam, sőt szerepe meghatározó a magyar energiaellátás diverzifikálása szempontjából is. Emellett ha a tranzitot vesszük figyelembe, akkor fontos megjegyezni, hogy ugyancsak Georgián át haladnak az Azerbajdzsánból származó szénhidrogének, amelyek beszerzésében Magyarország is érdekelt.

(Borítókép: Tüntetők tüzet gyújtanak és összecsapnak a rendőrökkel, miközben elzárják a parlament épületének bejáratát a „Külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvénytervezet elleni tiltakozás keretében Tbilisziben, Grúziában 2024. május 1-jén. Fotó: Davit Kachkachishvili / Anadolu Getty Images)