Orbán Viktor negyedik kétharmadára ébredt az ország

• 2022. április 3-án szavazott az ország.
• A Fidesz–KDNP 135 mandátumot szerzett a 199 fős Országgyűlésben. Ez kétharmados többség, tehát Orbán Viktor egymás után negyedszer is alkotmányozó többséggel a háta mögött alakít kormányt.
• Az ellenzéki összefogás, vagyis a DK–Jobbik–LMP–MSZP–Momentum–Párbeszéd listája Márki-Zay Péter vezetésével 57 mandátumot szerzett. Ez a mandátumszám hatfelé oszlik, a legerősebb a DK frakció lesz.
• A Mi Hazánk Mozgalom is bejutott a parlamentbe, 7 képviselővel alakíthat frakciót Toroczkai László pártelnök.
• A német nemzetiségi listáról szerzett mandátumot Ritter Imre, aki az elmúlt ciklusban a Fideszt segítette a szavazataival.
• A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3 százaléknál is többet kapott, ezzel nem jutottak be a parlamentbe, de költségvetési támogatáshoz jut a párt. A Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom is átlépte az 1 százalékot, amely szintén a parlamenti küszöb alatt van, de a kampánytámogatást nem kell visszafizetnie a pártnak. A Gődény György-féle Normális Párt viszont nem érte el az 1 százalékot, így ők visszafizetik majd a kampányra kapott pénzeket.
• A végső eredményre még várni kell.

2022. április 3-án, vasárnap reggel 6 és 19 óra között voksolhatott az ország: az ikszekkel 199 képviselőt szavaztunk a parlamentbe, 106 politikust egyéni jelöltként, 93 fő listáról jutott az országgyűlésbe. Az első eredmények 16,76 százalékos feldolgozottságnál jöttek, és már ezek is kétharmados többséget jósoltak a Fidesznek. Este 7-kor hivatalosan is véget ért a választás és az azzal egy időben tartott népszavazás; a szavazóköröket bezárták, az első eredményeket 9 órára várták.

Este tíz óra után néhány perccel már 57,64 százalék volt a szavazatok feldolgozottsága – az akkori állás szerint 134 mandátum járt a Fidesz–KDNP-nek, ami már behozhatatlan előnyt jelzett; eldőlt, hogy a kormánypárt nyerte a 2022-es választást, Orbán Viktor sorozatban negyedszer, összességében pedig ötödször alakíthat kormányt. Fél 11-kor már majdnem 70 százalék volt a feldolgozottság, a Fidesz–KDNP előnye azonban nem csökkent, továbbra is 134 mandátummal álltak a kormánypártok, 81 százaléknál 135 mandátummal álltak, 95 százalékos feldolgozottságnál már biztosra vehető volt a kétharmad.

Tarolt a Fidesz, parlamentbe jutott a Mi Hazánk

98,95 százalékos feldolgozottságnál a listás szavazatok aránya a következőképpen alakult: Fidesz–KDNP 53,10 százalék, Egységben Magyarországért 35,04 százalék, Mi Hazánk Mozgalom: 6,17 százalék. Az egyéni mandátumok 88–18 arányban alakultak a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért között. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján hétfő reggel 6-kor az Országgyűlés összetételéről a következőket lehetett leolvasni: Fidesz-KDNP 135 fő, Egységben Magyarországért 56 fő, Mi Hazánk 7 fő, MNOÖ 1fő.

Az egyéni választókerületekben nem várt fölénnyel győzött a kormányoldal: 88-18 az ellenzéki összefogással szemben a 106 választókerületben. A Mi Hazánknak az egyéni választókerületekben nem szerzett mandátumot.

Vidéken gyakorlatilag mindenhol a Fidesz nyert: 86 győzelme van – az ellenzék csak Szegeden (Szabó Sándor) és Pécsen (Mellár Tamás) tudott egyéni választókerületi mandátumhoz jutni. Minden más választókerületben a Fidesz nyert. Hatalmas meglepetésre az ellenzék olyan városokat is elvesztett, amelyeket korábban összefogás nélkül is tudott nyerni: így Dunaújvárost és Tapolcát.

A legnagyobb arányú győzelmet országosan a fideszes Gyopáros Alpár aratta: 71-20-ra verte az ellenzéki összefogás indulóját.

A fontosabb vidéki csatatereken szintén győzött a Fidesz. Lázár János simán megverte a miniszterelnök-jelölt, hódmezővásárhelyi polgármetert, Márki-Zay Pétert. Szombathelyen a fideszes Hende Csaba is 50 százalékos eredménnyel, fölényesen verte a DK kirakatemberét, Czeglédy Csabát. Tapolcán Navracsics Tibor győzött a vártnál simábban Rig Lajos ellen. Budakeszin Menczer Tamás 47-44-re győzte le Szél Bernadettet, aki így nem lesz parlamenti képviselő a következő ciklusban.

A Mi Hazánk Mozgalom 6,3 százalékos listás szavazataránnyal, 310 ezer feletti listás szavazattal jutott be a parlamentbe. A négy évvel ezelőtt, a 2018-as választásokat a Jobbikból kiszakad párt egyinében nem nyert körzetet, így 7 fő jutott a parlamentig – listájuk első hét helyén Toroczkai László, Dúró Dóra, Apáti István, Novák Előd, Szabadi István, Dócs Dávid és Pakusza Zoltán szerepel. A párt elnöke, Toroczkai László vasárnap este úgy fogalmazott: megtörtént a csoda, amiben kevesen bíztak; az a csoda, ami az ásotthalmi pusztában kezdődött, amikor megalapították a mozgalmat.

Győzelem a Holdról, vereség a Városligetből

Vasárnap este az országgyűlési választások után a vezető politikusok értékelték az eredményeket. Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hatalmas győzelmet arattak, akkorát, hogy még a Holdról is látszott, de Brüsszelből biztosan. Márki-Zay Péter a pártelnökék nélkül lépett a mikrofonok elé a Városligetben, elismerte a Fidesz győzelmét, de vitatta, hogy a választás demokratikus és szabad lett volna. Márki-Zay Péter után Karácsony Gergely főpolgármester és Donáth Anna, a Momentum elnöke is azt hangsúlyozta, hogy folytatniuk kell a megkezdett munkát.

Jakab Péter az eredmények után úgy fogalmazott, Márki-Zay Péterben októberben hat párt hadseregét kapta meg, és tetemes ellenzéki előnyt. Ebből az előnyből fél év elteltével mára ellenzéki hátrány, hovatovább Fidesz-kétharmad lett. Gyurcsány Ferenc is élesen bírálta a hatpárti ellenzék vezetőjét, szerinte nem Márki-Zay Péter a jó kapitány.

Lázár János, aki az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjét a saját választókerületében győzte le, úgy fogalmazott: új korszak kezdődik Hódmezővásárhelyen, a polgárháborúnak vége lett, ő pedig tegnap este visszatért.

A végső eredményre még várni kell

A végeredményt a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 9-én, a választás országos eredményét pedig legkésőbb április 22-én hirdetik ki. Az Alaptörvény szerint az új országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Vagyis az új országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia.

Minden egy helyen, az Indexen

A választás napján percről percre tudósítottunk az eseményekről, erről szóló hírfolyamunkat itt olvashatja. Az április 4-ei percről percre frissülő cikkünket pedig itt találja. Az országgyűlési választásokkal párhuzamosan tartották a kormány által kezdeményezett, négykérdéses gyermekvédelmi népszavazást is, de a referendum nem érte el az érvényességi küszöböt – erről itt írtunk. Napközben több választási csalásról is érkezett bejelentés, ezeket itt gyűjtöttük össze. Elemzőket is kérdeztünk egész nap a részvételi adatokról, ide kattintva olvashatja az ő véleményüket. Azt, hogy milyen volt a választások éjszakája képekben, itt mutatjuk. Itt pedig elolvashatja az Index választási mellékletét friss adatokkal, hírekkel, interaktív térképpel kiegészítve.

(Borítókép: Fischer Zoltán / MTI)