A kézremegés csak a Parkinson-kór sokadik tünete, másra is érdemes figyelni

Az automatikus mozgások megváltozása hamarabb felhívja a figyelmet a betegségre, például a kevesebb pislogás vagy a járás közbeni kézlóbálás lelassulása ‒ mondta az Indexnek Gács Gyula neurológus. A kór tünetegyüttesét először James Parkinson írta le 1817-ben, így kapta nevét az általa még reszkető bénulásnak nevezett betegség. 1997 óta világszerte az angol orvos születésnapján hívják fel a figyelmet a Parkinson-kórra.

A becslések szerint világszerte 6 millió, Európában 1,5 millió embert érinthet a betegség, Magyarországon 20-30 ezerre tehető a Parkinson-kórban szenvedők száma. Évente nagyságrendileg kétezer magyarnál fedezik fel a betegséget, túlnyomó többségben 65 év felett.

Nagyon ritka a fiatal, de volt már 40 éves betegem. Az örökítésnek az esélye azért kicsi, mert létezik ugyan familiáris előfordulás, de ez a parkinsonos esetek kevesebb mint 1 százaléka

– ismertette Gács Gyula, a Neurológiai Központ orvosa. Michael J. Fox kanadai színésznél harmincéves korában fedezték fel a betegséget, de ez különösen ritka.

Kialakulásának oka

Kialakulásának okát a mai napig nem ismerik, de valószínűsítik, hogy bizonyos környezeti tényezők is szerepet játszanak benne, mint a vegyi anyagok, növényvédő szerek, rovarirtók, nehézfémek. Továbbá olyan egyéb tényezőkkel is összefüggésbe hozzák, mint a vírusfertőzések, a fejsérülések, az életmód vagy a táplálkozás. A legendás bokszolónál, Muhammad Alinál a betegség kialakulásában szakértők szerint szerepet játszhattak fejsérülései.

A Parkinson-kór egy lassú előrehaladású, az agysejtek folyamatos károsodásával járó idegrendszeri betegség. A fő ingerületátvivő dopamin termelése csökken, ami a hangulatváltozás szabályozása mellett az izommozgások koordinálásában is szerepet játszik. A dopaminhiány először a mozgásszervek működésére hat ki, a merevebbé váló végtagok mozgása lassul, akaratlan remegés jelentkezik, a testtartás megváltozik. Előrehaladott állapotban az agysejtek pusztulása memóriaproblémákkal is együtt jár.

Fő tünetei:

• Lelassult mozgás: a Parkinson-kórosok nehezebben tudnak elindulni, izomzatuk merevebbé, testtartásuk görnyedté, járásuk csoszogóvá válik, mozgásuk lelassul. Az íráskép ebből adódóan görcsösebb lesz. 
• Remegés (tremor): nyugalmi állapotban, pihenés közben gyakran tapasztalnak remegést lábukban, kezükben, állkapcsukban, előrehaladott stádiumban gyakoribb. 
• Egyensúlyzavarok: a betegek gyakran instabilak, könnyen elesnek. 
• A beszéd zavarossá, elmosódottá válik, és nyelési nehézségek jelentkeznek.
• Szaglás: sokszor a szaglászavar az első tünet. 
• Pszichés problémák: a csökkent dopaminszint miatt a betegséggel szorongás, alvás- és hangulatzavar, depresszió jár együtt. 
• Idegrendszeri tünetek: előrehaladott stádiumban memóriaproblémák, zavartság, idősebbeknél demencia fordul elő. 

Gács Gyula ehhez hozzáfűzte, hogy az érintetteknél először az automatikus mozgás lelassulása hívja fel a figyelmet a problémára, mint például a ritkább pislogás. „Egy egészséges ember egy perc alatt nagyjából 16-szor pislog, a Parkinsonos 2-4-szer. A járás közbeni kézlóbálás szintén lelassul” – fogalmazott a neurológus.

Más is okozhat kézremegést

A betegség előrehaladása egyénenként eltérő, magasabb életkorban a leépülés gyorsabb – közli a Neurológiai Központ. A kézremegéssel kapcsolatban arra is felhívják a figyelmet, hogy a többi tünetegyüttesnek – izommerevségnek, lelassult automatikus mozgásnak – is meg kell lennie a diagnózis felállításához, valamint csak nyugalmi állapotban fordul elő. A neurológiai betegségeknél jelentkezhet az idegfeszültséggel nagyon szoros kapcsolatot mutató kéz- és fejremegés, ami akaratlagosan befolyásolható, egy feladat elvégzésénél megszűnik. Ez utóbbi fiatalabbaknál is jelentkezhet, de terápiája eltér a Parkinson-kórétól. Az alkoholmegvonás, az előrehaladott májcirózis szintén járhat ilyen tünetekkel, a cukorbetegeknél az inzulinszint leesésekor teljes testre kiterjedő remegés jelentkezik, a pajzsmirigy túlműködése is válthat ki kézremegést, valamint az időskori érelmeszesedés okozta agypusztulás is. A nyugalmi állapotú végtagremegés, az íráskép megváltozása, a kommunikációs zavar már neurológiai kivizsgálást igényel – húzták alá.

Agyi MRI vizsgálat

Nem gyógyítható, kezelhető

A Parkinson-kórt az orvostudomány jelen állása szerint még nem lehet gyógyítani, a betegek terápiáját egyénre szabják, koruk, állapotuk, tüneteik alapján. Gács Gyula megjegyezte: miután a hatvanas években felfedezték, hogy ingerületátvivő anyag hiányáról van szó, már „csak” elő kellett állítani a dopamint olyan formában, hogy be lehessen adni a betegnek. Korábban a páciensek csak mozdulatlanul ültek, amivel még inkább romlott az állapotuk.

Azzal, hogy a hiányzó anyagot gyógyszerként be tudjuk adni, már eljutottunk oda, mint a cukorbetegségnél az inzulinnal, hogy a kezeléssel a betegek életminőségét fenn lehet tartani. A parkinsonos betegnél hosszú ideig szinte tünetmentesség érhető el, és akár 20 évig is csökkenthető a tünetek intenzitása

– hangsúlyozza Gács Gyula a Neurológiai Központ orvosa. A neurológus azt is elárulta, hogy az előrehaladott stádiumban lévő betegek számára is vannak már hatékony módszerek. „Egy műtéti megoldással pacemakert ültetnek be az agy megfelelő helyére, ami elektromosan viszi tovább az ingerületet a hiányzó dopamin helyett”– fejtette ki a neurológus.

Tanulmányok szerint a férfiaknál a Parkinson-kór 1,5-szer, 2-szer gyakoribb, mint a nőknél, náluk a betegség 2,2 évvel később kezdődik, amit az ösztrogén idegsejtvédő hatásával magyaráztak, ugyanis a magasabb dopaminszint miatt kitolódik a tünetek megjelenése. Egyes antioxidánsok, a C- és a D-vitamin védőhatását is kimutatták. Gács Gyula kérdésünkre elmondta, hogy folyamatosan vannak kutatások, de nem láthatók át, mivel egyelőre a klinikai tesztekig nem jutottak el. A neurológus arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a tünetek enyhíthetők, fontos a kezdeti szakaszban történő felismerés, ezért már az első gyanús jelnél érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.

(Borítókép: Orvosi vizsgálat. Fotó: Witthaya Prasongsin / Getty Images)