Nem is tudja, de ön is műanyagot eszik vacsorára
„Mennyi műanyagot fog elfogyasztani ebédre, uram? És ön, asszonyom?” – Bár ez úgy tűnhet, mint egy sorozatparódia párbeszéde, a kutatások szerint ez sokkal közelebb van a valósághoz, mint azt gondolnánk.
A Queensland Egyetem tanulmánya szerint a tesztelt állati és növényi fehérjeminták kilencven százaléka pozitív eredményt mutatott mikroműanyagokra, apró polimerrészecskékre, amelyek méretei kevesebb mint 5 milliméter és 1 mikrométer között változhatnak. Az 1 mikrométer alatti részecskéket nanoplastikusnak nevezik, amelyeket milliméterek milliárdjainak méretében kell mérni – írja a CNN.
Még a vegetáriánusok sem lehetnek nyugodtak az elfogyasztott ételek műanyagtartalmát tekintve, mivel a gyümölcsök és zöldségek képesek mikroműanyagokat felszívni a gyökérrendszeren keresztül, és átadni ezeket a vegyületeket a növény szárára, leveleire, magjaira és gyümölcsére.
Az ételízesítők sem ússzák meg, ugyanis a só is tele lehet műanyaggal. Egy 2023-as tanulmány szerint a földből bányászott, rózsaszínű Himalája só tartalmazta a legtöbb mikroműanyagot, ezt követte a fekete só és a tengeri só. A cukor is „fontos útvonal az emberi expozíciónak ezekhez a mikroszennyezőkhez” – olvasható egy tanulmányban.
Még a teafilterek is nagy mennyiségű műanyagot szabadíthatnak fel. A McGill Egyetem kutatói szerint egyetlen műanyag teafilter főzése körülbelül 11,6 milliárd mikroműanyag- és 3,1 milliárd nanoplasztikum-részecskét szabadított fel a vízbe.
És ha ez még nem lenne elég, kiderült, hogy a rizs is bűnös. Egy másik, ugyancsak a Queensland Egyetemen lezajlott kutatás szerint minden 100 gramm (fél csésze) rizzsel amit az emberek elfogyasztanak, három-négy milligramm műanyagot is belapátolnak a szervezetükbe – az instant rizs esetében ez a szám 13 milligrammra ugrik adagonként. Ugyanakkor a rizs mosásával akár 40 százalékkal is csökkenthető a műanyagszennyeződés, állították a kutatók. Ez segít csökkenteni az arzéntartalmat is, amely szintén magas lehet a rizsben.
Vészhelyzet az artériákban
Bár a mikroműanyagokat megtalálták már az emberi tüdőben, az anyai és magzati méhlepényes szövetekben, az emberi anyatejben és az emberi vérben, egészen a közelmúltig alig volt kutatás arról, hogy ezek a polimerek hogyan befolyásolják a test szerveit és funkcióit.
Egy ugyancsak 2024-es tanulmány szerint azoknak az embereknek, akiknek mikroműanyagok vagy nanoplasztikumok jutottak be a nyaki artériáikba, kétszer akkora esélyük van szívrohamra és agyvérzésre a következő három évben, mint azoknak, akiknek nem szennyeződött a szervezete.
A nanoplasztikumok a legveszélyesebb típusú műanyag-szennyeződések az emberi egészségre nézve, állítják a szakértők. Ez azért van, mert a minúsculáris részecskék képesek behatolni az egyes sejtekbe és szövetekbe a legfontosabb szervekben, potenciálisan megszakítva a sejtes folyamatokat és beépítve az endokrinrendszert zavaró vegyi anyagokat, mint például a biszfenolokat, ftalátokat, valamint nehézfémeket.
Ezeket a vegyületeket a műanyag gyártásában használják, tehát ha a műanyag a szervezetünkbe jut, akkor ezeket a vegyületeket magával viszi
– mondta Sherri Mason, a Penn State Behrend fenntarthatósági igazgatója a CNN-nek, hozzátéve: „A test hőmérséklete magasabb, mint a külső hőmérséklet, tehát ezek a vegyi anyagok migrálni fognak a használt műanyagból, és a testünkbe kerülnek. Ezek a vegyi anyagok eljuthatnak a a májba, a vesékbe és az agyba, vagy akár az anyaméh határáig is, és egy még meg nem született gyermekben köthetnek ki”.
Mikroműanyagok vizsgálata egy németországi laboratóriumban.
Mindenféle fehérjében megtalálhatók
A februárban megjelent tanulmányban, amelyet az Environmental Researchben publikáltak, a kutatók több mint egy tucat gyakran fogyasztott fehérjeforrást vizsgáltak, például a marhahúst, a panírozott és egyéb garnélarákféléket, a csirkecombokat és nuggetseket, a sertéshúst, a tenger gyümölcseit, a tofut és több növényi alapú húsalternatívát is.
A panírozott garnélarák messze a legtöbb apró műanyagot tartalmazta, átlagosan jóval több mint 300 mikroműanyagdarabot adagonként. A növényi nuggetsek a második helyen végeztek, kevesebb mint 100 darabot adagonként, ezt követték a csirkenuggetsek, a halrudak, a minimálisan feldolgozott garnéla, a frissen fogott rózsaszín garnéla és egy növényi alapú halrudacskák.
A legkevésbé szennyezett fehérjeforrások a csirkemell, aztán a sertéslapocka és a tofu voltak.
A gyümölcsök és zöldségek mezőnyében az almák és a sárgarépák voltak a leginkább szennyezettek, több mint 100 ezer mikroműanyaggal grammonként. A legkisebb részecskéket a sárgarépákban találták, míg a legnagyobb műanyagrészecskéket a salátában voltak, amely ugyanakkor a legkevésbé szennyezett zöldség is volt.
Mert ez műanyag
A világon hihetetlen mennyiségű műanyag található, ismert 16 ezer műanyagkémiai anyag, amelyek közül legalább 4200-at nagyon veszélyesnek tartanak az emberi egészségre és a környezetre. Ahogy ezek a vegyi anyagok lebomlanak a környezetben, mikroműanyagokká és aztán nanoplasztikummá válhatnak, olyan apró részecskékké, amelyeket évtizedekig nehéz volt észlelni.
A legújabb technológiát felhasználó kutatások szerint csak az Egyesült Államokban három népszerű vízmárka nanoplasztikumainak száma 110 ezer és 370 ezer közötti volt literenként. A korábbi kutatások az akkori, mára elavult technológiát használva mindössze 300 nanoplasztikumot azonosítottak palackozott vízben.
A szakemberek az új eredmények tükrében azonnali változásokat sürgetnek, hiszen beláthatatlan következményekkel járhat az egyébként egyre növekvő műanyaggyártás, melynek egyik vezető ágazata a PET-palackos, emberi fogyasztásra szánt folyadékok piaca.
Alternatíva lehetne az üveges kiszerelés, de itt a nyersanyagdrágulás és egyéb tényezők emelnék a fogyasztói árat. Az alumíniumdobozos kiszerelés éppen ezért válik egyre elterjedtebbé világszerte, jó újrahasznosítás tulajdonságai és alacsony előállítási költségei miatt.
(Borítókép: Getty Images / studio-fi)