Mutatjuk az orvosi műhibaperek rekord kártérítési összegeit

Mutatjuk az orvosi műhibaperek rekord kártérítési összegeit

Egy tíz centiméteres daganatot nem vettek észre, máskor egy altatószer hatására a beteg teste felmelegedett, amelynek következményeként két ember meghalt. A legnagyobb odafigyelés és hozzáértés szükséges az orvosi munkához, ám egyes esetekben gondatlanul járnak el az orvosok, mulasztás történik, így bekövetkezik a legnagyobb fájdalom; a beteg meghal vagy élete végéig maradandó következményekkel kell szembenéznie. Az orvosi műhibaperekről, rekordkártérítésekről, büntetőjogi felelősségről kérdeztük dr. Varga-Orvos Zoltán, orvos-ügyvéd, egészségügyi szakjogászt.

„Az orvosi műhibaperek a legnehezebb ügyszakok közé tartoznak, amelyek speciális ügyek” – hangsúlyozta dr. Varga-Orvos Zoltán orvos-ügyvéd, aki szerint az orvosi műhibaperek kimenetele sok esetben nüanszokon múlik. Dr. Varga-Orvos Zoltán orvosi, jogi, egészségügyi szakjogász-képesítéssel rendelkezik a kezdetektől orvosi műhibaperekkel foglalkozik, elmondása alapján a tét nagy, a károsult igazsága, az egészségügy becsülete, évente több mint száz perben, több mint kétmilliárd forint.

,,A három tipikus orvosi műhiba a diagnosztikus tévedés, a tájékoztatási hiba és a kezelési hiba, de az egészségügyi szolgáltató terhére esik a személyi-tárgyi feltételek biztosításának hiánya vagy a szervezési hiba is” – mondta el lapunknak az egészségügyi szakjogász.

Varga-Orvos Zoltán elmondása szerint a polgári, azaz a kártérítésre irányuló, orvosi műhibaperek egyszerűbb esetben két-három évig, bonyolultabb esetben három-öt évig tartanak.

A kártérítést igénylők elsősorban peren kívül szeretnének megegyezni, de egyezségre leginkább 15 millió forintig van lehetőség (havi járadékfizetés nélkül), amelynek hátterében az áll, hogy ilyen esetben az egészségügyi szolgáltatók helyett a kártérítés nagy részét a felelősségbiztosító fizeti

– mutatott rá az egészségügyi szakjogász.

Az egyezséghez a kártérítést igénylő személyen és az egészségügyi szolgáltatón kívül tipikusan a biztosító hozzájárulása is szükséges, ez az egyezségkötést szerinte megnehezíti, a folyamatot elnyújtja. Az ügyvéd elmondta, hogy a közepes (15-40 millió forint kártérítéssel járó) és a nagyobb (40-100 millió forint kártérítéssel járó) ügyekben a biztosítások nem kielégítőek, mert tipikusan 10 millió forintot fizet a biztosító, a kártérítés fennmaradó részét az egészségügyi intézmény kell hogy megfizesse.

,,A peren kívüli egyezségek sajátossága, hogy mindkét fél enged a saját álláspontjából (ez a kártérítés összege), ezért az egyezségekben szereplő összegek némileg elmaradnak a bíróságok által megítélt összegektől, azonban egyezséget per során is lehet kötni” – tette hozzá a szakember.

Varga-Orvos Zoltán hangsúlyozta, hogy sikertelen peren kívüli egyezségkötési kísérlet után, jelentős károsodás esetén indulnak a perek.

Orvosi műhibák büntetőjogi vetülete

2007 óta nagyságrendileg harminc klasszikus orvosi műhiba miatti büntetőeljárás ért bírósági szakba, azaz született az ügyben első-, másod-, ritkán harmadfokú és felülvizsgálati körülbelül 80 darab ítélet. A szakjogász szerint a harminc ügy nem egy statisztikai sokaság, ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni.

Azért az kijelenthető, hogy a gyakoriság radikálisan nem nő és nem csökken

– fogalmazott Varga-Orvos Zoltán.

Az egészségügyi szakjogász kitért arra, hogy a büntetőeljárásban a felelősség szűkebb körű, azaz ritkábban állapítják meg az ellátási hibát elkövető személy felelősségét, mint a polgári, kártérítésre irányuló perben. Ügyfeleinek ritkán javasolja a büntetőeljárás megindítását (feljelentés ismeretlen tettes ellen). Abban az esetben, ha a büntetőeljárás már folyik, akkor azt megállítani nem tudja, emiatt két fronton fejt ki ügyvédi tevékenységet.

A büntetőeljárás a személy, míg a polgári (kártérítésre irányuló) per az egészségügyi szolgáltató (pl. kórház, egyetem) ellen folyik. A büntetőeljárás eredménye pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, szabadságvesztés büntetés lehet. Az eredményes polgári per kártérítéssel (sérelemdíjjal) zárul. A legtöbbször maguk az ügyfelek sem szeretnének büntetőeljárást indítani.

A legnagyobb kártérítés sem adja vissza az emberéletet, az emberi egészséget

A személyiségi jogsértésért (az életben, egészségben, testi épségben esett károsodásért, az emiatt elvesztett életlehetőségekért) sérelemdíjat ítél meg a bíróság. Ezen felül a vagyoni károkat hagyományosan három csoportra szokás osztani: meglévő vagyontárgyban felmerült kár (orvosi műhibaperekben ritkább), indokolt költség (pl. háztartási kisegítés, ápolás-gondozás, fejlesztés költsége), elmaradt haszon (pl. jövedelemveszteség) – mutatott rá a szakjogász.

Kiemelte, hogy a jogszabályok nem tartalmaznak kártérítési (sérelemdíj) összegeket, azonban kialakult egy jól követhető, az egészségkárosodás mértékéhez igazodó ítélkezési gyakorlat. Minden eset egyedi, de a sérelemdíj összegének nagyságrendje jó közelítéssel becsülhető.

Rekord kártérítési összegek a bíróságok gyakorlatában, forrás: vargaorvos.hu

Dr. Varga-Orvos Zoltán elmondta, hogy a halálesettel járó ügyekben a bíróság a közeli hozzátartozóknak személyenként kb. 3-10 millió forint sérelemdíjat ítél meg. ,,A pontos összeg elsősorban az elhunyt és a hozzátartozó életkorától, rokoni kapcsolatának fokától, annak közelségétől függ.

Összegemelő hatású, ha az életben maradt hozzátartozónál elhúzódó gyászreakció mutatható ki, pszichológiai/pszichiátriai kezelés áll fent. Számottevő anyagi segítséghez a károsultak csak orvosi műhibaper megnyerésével vagy egyezségkötéssel juthatnak, amelyre a szakjogász szerint önmagában az állami, önkormányzati, szociális ellátások nem elégségesek. Az eredeti állapot visszaállítása azonban ezekben az ügyekben természetszerűen nem lehetséges” – hangsúlyozta.

A külföldhöz viszonyítva megjegyezte, hogy a sérelemdíj összege alapvetően igazodik az adott ország ár- és értékviszonyaihoz. ,,A szerencsésebb fejlődésű, gazdagabb országokban a sérelemdíj összege magasabb. A vagyoni kár összege könnyebben számszerűsíthető, mert eleve pénzben merül fel, azaz a családi költségvetésből kiesik, vagy azért mert onnan kikerül (pl. kerekesszék költsége), vagy azért, mert oda meg sem érkezik (pl. jövedelemkiesés összege)” – mondta.

Dr. Varga-Orvos Zoltán, aki az irodájukkal számos folyamatban lévő és lezárult ügyben látnak/láttak el jogi képviseletet a károsultak oldalán, a pernyerési statisztikájukra a legbüszkébb, kiemelte, hogy az orvosi műhibaperek területén a rendszerváltás óta típusügyek alakultak ki, a joggyakorlat gyökeresen már nem változik.

Az utóbbi idők lényeges jogi változása, hogy a fejlődési rendellenességes ügyekben a létfenntartás költségét a bíróság már nem ítéli meg. A bírósági gyakorlat a 2022–2023-as év magas inflációját beépítette a sérelemdíjösszegekbe, így azok az utóbbi időben megemelkedtek.

Pernyerési esély

A kellően előkészített ügyeket a károsultak családjai megnyerik, mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert. Ekkor az ellenfél részére utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz a kórház fizeti.

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is szükség van

– emelte ki az egészségügyi szakjogász. Az orvosi műhibák jogi megítélését illetően a jogszabályokból igen kevés derül ki, tipikusan csak a Polgári Törvénykönyv „gumiszabálya” áll rendelkezésre (Ptk. 6:519. §, Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható) – összegezte lapunknak dr. Varga-Orvos Zoltán orvos-ügyvéd, akit a végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset motiválta, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon és a károsultaknak segítsen.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)