Most látszik csak igazán, mekkora bajban van a büdzsé, az államnak már saját vagyonára sincs pénze

Most látszik csak igazán, mekkora bajban van a büdzsé, az államnak már saját vagyonára sincs pénze

Önmagában már az is jelzi az idei költségvetés összeomlását, hogy az egész éves hiánycél 92,3 százaléka összejött március végére, ez 2321 milliárd forintot tesz ki. És bár a költségvetés lefutása hagyományosan fejnehéz, vagyis a kiadások nagyobb része esik az év első hónapjaira, a mostani deficit már olyan szintekre ért, ami miatt nem lehet az eredetileg tervezett mederben tartani a büdzsét. Nem véletlen, hogy – talán az elmúlt évekhez képest szokatlanul gyorsan, de – Varga Mihály szűk két hete elismerte a Kormányinfón, a 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesíthetetlen. A kormánynak mintegy 1500 milliárdos mozgásteret biztosítva 4000 milliárdra, vagyis a GDP 4,5 százalékára emelik az idei célszámot.

A Pénzügyminisztérium most kiadott részletes államháztartási tájékoztatója rávilágít, mekkora is a baj a költségvetésben, és minek köszönhető a büdzsé teljes összeomlása. Varga Mihály ugyan a legutóbbi Kormányinfón a háborús környezet mellett főként a kamatkiadásokkal és a rezsivédelem kiadásaival, mint rendkívüli terhekkel magyarázta a kialakult helyzetet. A részletes adatokból azonban jól látszik, Varga állítása csupán a valóság egy kis szeglete, ráadásul erős túlzást is tartalmaz. Ebben a cikkünkben részletesen levezettük, a rezsivédelem ma már távolról nézve sem akkora teher, mint egy évvel ezelőtt volt köszönhetően a gáz világpiaci árának kedvező trendjével. A kamatkiadások valóban brutális terhet rónak az állami pénzügyekre, ám a háborús környezet mellett akadnak sokkal jelentősebb és hazai vonatkozású nehezítő tényezők is.

A bevételek március végi 9015 milliárdos összege az éves előirányzat 23,6 százaléka, miközben az év ezen szakaszában már 25 százalékos teljesülés lenne megfelelő. Az elmaradás mértéke forintosítva 544 milliárdra rúg. Ezzel szemben az állam már az idei évre szánt kiadások 27,3 százalékát elköltötte, az időarányos szinthez képest 1147 milliárdos a túlteljesülés, miközben egy évvel ezelőtt csupán 210 millióval lépte túl a kormány a 25 százalékot.

Jelentős elmaradás a két legfontosabb bevételi soron

A költségvetési bevételi sorának két legfontosabb sora az áfa és a jövedéki adó, és egyik esetben sem áll jól a büdzsé szénája. Áfából 1649 milliárd forint folyt be az államhoz, ami az éves előirányzat 19,6 százaléka, az időarányos szinthez képest pedig 496 milliárd forint hiányzik az államkasszából. Bár a sor túltervezése már régóta sejthető volt, hasonló hibát követett el tavaly is a kormány, hiszen majdnem 8000 milliárd forintos bevétellel kalkuláltak, de végül 7000 milliárd se lett, aminek hátterében főként a vártnál alacsonyabb szinten alakuló fogyasztás állt.

Idén mégis nagyobbat álmodtak a 2023-as teljesületlen célnál is, már 8574 milliárdos előirányzatot határoztak meg, ami a tavalyi bevételeknél nagyjából 23 százalékkal magasabb. Hogy mennyire rosszul is teljesítenek az áfabevételek, és mennyire túltervezettnek tűnik ez a sor, jól mutatja, hogy egy éve ilyenkor az idei töredéke, 142 milliárd forint hiányzott az időarányos szinthez képest, és mindössze 45 milliárddal több az idei március végi áfabevétel a tavalyinál.

Noha jelentős mértékű jövedéki adóemelés történt év elején az üzemanyagok esetében, ez nem hagy nyomot a költségvetés bevételi számain. Az előirányzat 20,6 százaléka, 345 milliárd forint folyt be a kasszába március végéig, ami 74 milliárdos alulteljesítést jelent, miközben egy évvel ezelőtt 32 milliárd hiányzott az ilyenkor várható összegből.

Legjobban a lakossági befizetések alakulnak, itt az előirányzat 23,9 százaléka már befolyt a kasszába – még a gazdálkodói szervezetek sem teljesítenek ennyire jól, hiszen „csak” 21,9 százalékos a teljesülés. A fogyasztáshoz kapcsolt adók (ide sorolják az áfát és a jövedéki adót) csupán 19,8 százalékon állnak.

A kiadásokkal nem spórol a kormány, főleg saját magán és a tervein nem

Az államkasszába befolyt 9015 milliárddal szemben a kormány 11 336 milliárd forintot költött el, ami a teljes előirányzat 27,8 százaléka. Vagyis az ilyenkor tervezettnél 1147 milliárd forinttal volt több kiadása, egy évvel ezelőtt ez még „csak” 210 millió forint volt a pluszteher.

Ezen belül a legnagyobb többletköltséget a Varga Mihály által is említett kamatkiadások jelentették, ami egyáltalán nem szolgálhat meglepetéssel. A korábban nagyon magas hozammal eladott lakossági állampapírok árát ugyanis most állja a büdzsé.

Idén már majdnem az egy évvel ezelőttinek a dupláját fizette ki a kormány, 1241 milliárdon áll a számla szemben a tavalyi 637 milliárddal. Magyarul tehát a magas hozammal eladott lakossági állampapírok 604 milliárdos többletköltséget okoztak az államnak.

Március végén az éves előirányzat 40 százalékát költötte el a kormány.

Van még egy másik előirányzat, ahol nagyon csehül áll az állam, ez pedig az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, melyek teljesülése 105 százalék lett. 561 milliárdot költöttek el az állami vagyonnal összefüggésben, miközben az éves előirányzat 534 milliárd forint volt. Ez elviekben azt jelenti, hogy

számszakilag már egy fillérje sincs a kormánynak arra, hogy az állami vagyonnal kapcsolatban felmerülő költségeket fedezze. Gyakorlatban persze átcsoportosítások révén tudja biztosítani a szükséges összegeket.

A túlköltekezés összefüggésben áll a kormány reptérvásárlási szándékával. A PM tájékoztatója szerint ugyanis az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások döntő része tőkeemelésként került kifizetésre, és bár nem nevesítették, de ez feltételezhetően a reptér megvásárlásához kapcsolódó tőkejuttatás lehetett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. részére. Az üzlet nyélbeütésének csúszásáról és a tőkeemelésekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Tavalyhoz képest jelentős pluszterhet generáltak a költségvetési szervek kiadásai is. Az éves előirányzat 28 százalékos teljesülése azt jelenti, hogy 213 milliárddal többet, 2019 milliárd forintot költöttek el, mint időarányosan kellett volna. És bár tavalyhoz képest a kormány az önmérséklet jeleként a 7920 milliárdos előirányzatot 7224 milliárdosra csökkentette, a költekezést mégsem tudta visszafogni. 2023 első negyedévéhez képest 341 milliárddal költöttek többet. A Pénzügyminisztérium tájékoztatója szerint egyébként az előirányzatról elköltött összegnek több mint a fele, 1138 milliárd forint a személyi juttatásokra és a munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg. A megugrás a bérek idei növekedésével állhat összefüggésben.