A madarak harcolnak és udvarolnak is alvás közben

A madarak harcolnak és udvarolnak is alvás közben

A madarak alvására is jellemzőek a REM-fázisok, de az emlősökéhez képest rövidebbek. Az ezekben a szakaszokban jelentkező álmok intenzív agyi aktivitásról árulkodnak. Egyre több tanulmány lát napvilágot, amelyek bizonyítják: álmukban aktívak, énekelnek, sőt udvarolnak is.

Az alvás univerzális élmény az állatvilágban, bár vannak olyan állatok, amelyek csak egyik agyféltekéjükkel alszanak, például a delfin – a másik agyféltekéjével éberen figyel és úszik –, vagy a havasi sarlósfecske, ami ugyanígy jár el, csak úszás helyett repül. De a bálnák, a lovak, a zsiráfok alig alszanak, a madarak viszont még álmukban is énekelhetnek.

Az emberi alvásban két nagy periódust különböztetnek meg: a gyors szemmozgásos REM-et és a nem REM-alvást. A REM-re jellemző, hogy erős agyi aktivitás kíséri, ezért furcsa és érzelmes álmok járhatnak vele. Az agyhullámok ebben a szakaszban hasonlítanak az ébrenlét agyhullámaihoz. A nem REM-alvás ennél sokkal nyugodtabb.

Madárszundi

Még egy év sem telt el Onur Güntürkün professzor, a Bochumi Ruhr Egyetem Biopszichológiai Tanszékének vezetője által vezetett új kutatás óta, és most újabb madáralvási tanulmány jelent meg.

Güntürkün megállapítása szerint a madarak és emlősök közös evolúciós őse körülbelül 315 millió éve élhetett, alvási szokásaik mégis igen hasonlóak. Kutatócsoportja infravörös videokamerákat és funkcionális mágneses rezonancia képalkotást (fMRI) kombinált, hogy 15 galamb alvási szokásait vizsgálja. Megfigyelték a szemüket, a szemmozgásukat, a pupilla változását, az agyi aktivitást és a gerincvelői folyadék áramlását. Náluk is megkülönböztethető volt a REM- és nem REM-fázis, az előbbiben erős aktivitást figyeltek meg a vizuális feldolgozásért felelős agyi régiókban, aktív volt az amygdala és a szárnyak is.

VAGYIS VALÓSZÍNŰLEG ÁLMODNAK EBBEN A SZAKASZBAN, ÉS TALÁN ÉPP A REPÜLÉSRŐL, VAGY UDVAROLNAK, ERRE UTAL A GYORS PUPILLA-ÖSSZEHÚZÓDÁS.

Vajon az amygdala intenzív működése miatt biztos-e, hogy érzelmi tartalmak jelennek meg ezekben az álmokban – madárnász, területvédelem, agresszió? Ezt nem tudni még biztosan, de csakúgy, mint az embereknél, a galambok REM-szakasza során is több vér áramlik az agyba, ez idézi elő az aktivitást, és valószínűleg a salakanyagok is ekkor távoznak. A fázis kezdetén a vérbőség megnöveli az erek átmérőjét, az agyi gerincfolyadék az agyszövetbe juthat és tisztulhat. Ez a tisztítás a madaraknál nagyon fontos, mivel idegsejtjeikre a nagy sűrűség a jellemző, gyakrabban kell a salakanyagokat eltávolítani.

Dalolászhat alvás közben

Alvás közben szórványosan lehetséges idegi aktivitási mintákat találni a madáragy azon területein, amelyek a dalok létrehozása során lépnek működésbe. A közelmúltban kiderült, hogy az alvó madár hangizomzatában aktivitási mintákat lehet kimutatni. A tanulmányban a királygébics-alkatú madarakat vizsgálták, hogy mennyire aktív náluk alvás során a hangizmok működése. Azt már korábban megfigyelték, hogy a madarak alvás közbeni viselkedése sokszor hasonlít az ébrenléti állapot trillázására.

2018-ban Gabriel Mindlin fizikaprofesszor és munkatársai felfedezték, hogy a madarak álmukban is megfeszítik hangizmaikat, ugyanúgy, ahogy napközben éneklés során. Olyan, mintha éneklésről álmodnának: a nappali éneklés közben tüzelő neuronok alvás idején is megfigyelhetőek, mintha a tollasak pihenés alatt is gyakorolnának. De az alvás közbeni agyi aktivitás mintázatát nehéz átültetni dalra. Ez a dal ráadásul nem is hallható, mert a légzés ritmusa nem változik alvás közben. Nagy légáramlás kellene ahhoz, hogy a hang ki is jöjjön a madár torkán, de ez alvás közben, ugye, nincs.

A bőr felszínén izomaktivitás hatására létrejövő potenciálingadozások mérése az elektromiográfia (EMG), ez a bőrre helyezett elektródákkal méri a feszültségkülönbséget, amiből a vázizomzat elektromos aktivitása, vagyis a hangot kiadó izom mozgása következtethető. Mindlin elmondta, hogy húsz éven keresztül dolgozott azon, hogy dallá alakítsa az izomtevékenységből létrejövő mintákat. Vizsgálta a bentéviket, amik a királygébicsfélék családjába tartoznak és jellegzetes kiáltásaikról ismertek. Amikor területért kezdenek civakodni, akkor egy különleges hangot hallatnak, ami rövid szótagoknak nevezhető trillaegységek sorozatából áll. Ezek körülbelül 10-20 Hz-en szólnak.

Az álmaik során rögzített aktivitásból létrehozott mesterséges dalokból kiderült, hogy a bentévik álmukban is ezt a különös területvédő hangot produkálták volna, ha jön ki hang a torkukon, vagyis konfrontációról álmodhattak.

Az alvás alatt rögzített izomtevékenységi minták elemzése rövid aktivációs minták sorozata 15 és 20 Hz közötti frekvencián. Mindlin úgy kommentálta: „Nagy empátiát éreztem, amikor elképzeltem, hogy ez a magányos madár egy területi vitát él újra álmában.”