Megválasztották Balog Zoltán utódját a reformátusok

Megválasztották Balog Zoltán utódját a reformátusok

A zsinat új lelkészi elnökének tisztségéről, Balog Zoltán utódjáról is döntöttek Balatonszárszón, ahol április 24–25-én ülésezik a Magyarországi Református Egyház. A lelkipásztorok jogállásáról szóló törvényt, a hittanoktatási törvényt és a szabályrendelet módosítását is napirendre tűzte az ülésező zsinat.

Az ülésező református zsinat, amely a lelkészi elnök tisztségéről is döntött, az időszerű feladatai közé tűzte az 50 éves magyarországi Lepramisszió munkájának megemlékezését és a protestáns tábori püspök megválasztását a Magyarországi Református Egyház XV. zsinati ciklusának kilencedik ülésén belül – írta honlapján.

A zsinat tájékoztatása szerint Balog Zoltán a lelkészi elnöki tisztségéről való lemondása után a feladatokat ideiglenesen Pásztor Dánielnek, a zsinat lelkészi alelnökének adta át a döntéséig. A Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökét, Pásztor Dánielt támogatták korábban az új elnöknek. Ám nagy meglepetésre szerda délelőtt végül Steinbach József püspököt választotta lelkészi elnökének a zsinat. Pásztor Dániel tiszáninneni püspök marad a lelkészi alelnök, közölték. Azt írták, „Balog Zoltán püspök Zsinat lelkészi elnöki tisztségéről való lemondását határozatok keretében vette tudomásul a Zsinat”.

Balog Zoltán áhítatát, valamint a megalakulást és a tárgysorozat ismertetését követően zárt körben folytatódott a zsinat tavaszi ülésszaka. Az egybegyűltek határozat keretében tudomásul vették Balog Zoltán püspök zsinat lelkészi elnöki tisztségről való lemondását, valamint elismerték az egyházért végzett szolgálatát.

A zsinat újonnan megválasztott lelkészi elnöke székfoglaló beszédében az igei és teológiai üzenetet követően beszélt a szolgálatra való elhívásról. Steinbach József, a zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta, hogy alázattal és félelemmel, de mégis hittel áll a feladat előtt. Az elmúlt pár hónapról szólva elmondta, hogy a kritikus időkben mindent megtettek azért, hogy a nehéz helyzetben lévők, a bántalmazottak, a rászorulók ügyét a Jézus Krisztustól tanult szeretettel hordozzák.

Ezt bizonyíthatják sokan, akik szintén kétség nélkül tudják, hogy egyházunkban elfogadhatatlan bármiféle bántalmazás!

A kegyelmi ügyre reagálva kiemelte, hogy megnyugvásra van szükség, illetve az Úrhoz fordulva, újra egységben, hitben és reménységben szolgálni. Bocsánatra és megújulásra van szükség, amiért mindent meg kell tenniük. A zsinat elnöke rámutatott, hogy azoknak, akik csalódtak bennük, vissza kell adni hitelüket, egyúttal megjegyezte, hogy a bántásból nem kérnek, így bocsássanak meg nekik, és engedjék meg, hogy jóvátegyék.

Nagy szakértelemmel rendelkező, elhivatott munkatársak vannak a Zsinati Hivatalban, akikben bízunk, és akiknek szakértelmére továbbra is szükség lesz. Őket is szeretnénk biztatni, lelkileg erősíteni.

Ugyanakkor Steinbach József meggyőződése, hogy most, éppen a fenti célok érdekében hátrébb kell lépni, lassabban és csendesebben kell dolgozni, de ugyanazzal az odaadással, hitvalló bátorsággal, „hiszen az áldás nem a külső nyüzsgéstől függ, és közben hagyni a megszentelő és a hitelességet ajándékozó Úr munkálkodását”.

Egyebekben megjegyezte, hogy rengeteg feladatuk van, túl a törvényalkotáson és a működtetésen, bár ezek is nagy dolgok. A feladatok folynak tovább, ahol kell, ott javítanak, miközben továbbra is odafigyelnek a prófétai, hitvallói, tanítói, lelki gondozói és mindenekelőtt evangelizáló szolgálatra a teológiai alapvetés szerint, valamint kiemelte a közoktatást, a szeretetszolgálatot, a Károli egyetemet, a Bethesda kórházat, a kommunikációt, a nyugdíjintézetet. Ezenkívül releváns céljuk a Kárpát-medencei református egység munkálása.

Mindenkire gondolunk; mindenkire próbálunk odafigyelni; nem erővel, nem hatalommal, hanem Szentlélekkel.

Ezután imádsággal zárta székfoglalóját.

A zárt zsinati ülést követően a sajtónak nyilatkozott Steinbach József, aki mögött beszéde alatt felsorakozott a három másik püspök, valamint a főgondnokok is. A sajtónyilatkozat előtt, Somorjai Balázs, a Magyarországi Református Egyház kommunikációs igazgatója elmondta, hogy Balog Zoltán dunamelléki püspöki tisztsége egyházkerületi hatáskör. Kiemelte azt is, hogy az Elnökségi Tanács Pásztor Dánielt javasolta a zsinati lelkészi elnöki pozícióra, ám a tiszáninneni püspök az ezzel járó munkaterheket nem tudta vállalni.

Steinbach József, aki a következő két és fél évben tölti be pozícióját és a Zsinat egyetlen jelöltjeként kapott bizalmat, többek között rámutatott, hogy „az Urat kérem, hogy tegyen alkalmassá, hiszen új megbízatásommal még több szolgálatról és felelősségről van szó, amelyre tekintve csak megrendülni lehet. Püspöki szolgálatom ideje alatt, pásztori lelkülettel igyekeztem odafigyelni a rám bízottakra. Személyesen hálát adok Istennek, hogy mindenkor, minden nyomorúságom és gyarlóságom ellenére adott erőt odaadóan szolgálni. A konfliktusok között is vallom a krisztusi szelídség erejét.”

A Zsinat ülésén döntés született arról, hogy Mészáros László csaknem három évtizedes tábori lelkészi szolgálat után vezetheti a Protestáns Tábori Püspökséget a honvédelmi miniszteri beiktatásának időpontjától. A Zsinat elfogadta a leköszönő püspök, Jákob János beszámolóját, egyúttal megköszönte eddigi szolgálatát is – írták.

Balog Zoltán a zsinat lelkészi elnöki tisztségéről, amiről korábban beszámoltunk, a köztársasági elnök, Novák Katalin lemondását követően, februárban mondott le. Balog Novák Katalin tanácsadójaként dolgozott, és támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. A köztársasági elnök a kegyelmet Ferenc pápa látogatására hivatkozva adta meg a bicskei gyermekotthon kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélt volt igazgatóhelyettesének.

K. ENDRE HELYETTESE VOLT AZ ELÍTÉLT PEDOFIL V. JÁNOSNAK, A BICSKEI GYERMEKOTTHON IGAZGATÓJÁNAK, ÉS PRÓBÁLT NYOMÁST GYAKOROLNI A GYEREKEKRE, HOGY VONJÁK VISSZA VALLOMÁSAIKAT, ÉS HAMISAN TANÚSKODJANAK.

Balog Zoltán, aki elismerte, hogy hibázott, és szerepe volt a kegyelmi döntésben, korábban az emberi erőforrások minisztere, püspökként és lelkészi elnökként is dolgozott. Balog Zoltán azt mondta, hogy nem azért kell bocsánatot kérnie, mert egy kegyelmet kérő ember mellé állt, hanem azért, mert az ügy a református egyháznak kárt okozott.

Álláspontja szerint a közéleti és a politikai megközelítés különbözik a lelki megközelítéstől. Az egységbontó törekvések okán mondott le a zsinat elnöki tisztségéről. Nem sokkal később bejelentette, hogy lemond a Kis Virtuózok Alapítvány tiszteletbeli elnöki posztjáról is. A szervezet a nehéz sorsú, kiemelkedő zenei tehetségek segítésére szerveződő közösségként jött létre.

Balog Zoltán a Dunamelléki Egyházkerület püspöki székéről azonban máig nem mondott le. Egyre több református lelkész és egyháztag is felszólította a volt minisztert, hogy mondjon le. Beszámoltunk az Indexen, hogy a Nem hallgathatunk! című nyilatkozatot értelmiségiek, Szabó T. Anna költő, író, Bod Péter Ákos közgazdász vagy Papp István és Turbucz Dávid történész is aláírta. Az egyház tíz tagja azt tervezi, hogy feljelenti a püspököt a Zsinati Bíróságon is.

(Borítókép: Balogh Zoltán. Fotó: Bődey János / Index)