Bátor 2030-as tervek, de nincs még mögötte stratégia

Bátor 2030-as tervek, de nincs még mögötte stratégia

Ahhoz, hogy 2030-ra a logisztikai iparág GDP-arányos súlyát a mostani 5,5-ről 10 százalékra lehessen emelni, mindenekelőtt kormányzati stratégiára van szüksége a területnek. A szakértő szerint van tere a bővülésnek, igaz, már maga a módszertan is felülvizsgálatra szorul.

A logisztikai szektor fejlesztésére szánt források célzott felhasználásához mindenekelőtt kormányzati stratégiára van szüksége a szakterületnek, ami a statisztikai adatgyűjtés módszertanának újraértelmezésétől kezdve kiterjed egy korszerű ágazati szakpolitikai struktúra megalkotásáig Ilg Péter logisztikai szakértő szerint.

A növekedés fő motorjai

A PMI Logistics Solutions Kft. ügyvezetője a Világgazdaságnak adott interjúban kiemelte az FDI-beruházások adta lehetőséget az iparág előtt, de részletesen beszélt azokról az ajtókról is, amelyeket a dübörgő e-kereskedelem, az elektromobilitás térhódítása, illetve a deglobalizáció jelensége nyithat ki a hazai szereplők előtt.

A gazdasági lap annak apropóján szólaltatta meg a szakértőt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint 2030-ra a logisztikai iparág GDP-arányos súlyát a mostani 5,5-ről 10 százalékra kell emelni. Ilg Péter szerint a tárcavezető által idézett statisztikai adat azonban nem feltétlenül fedi le pontosan a logisztikát mint gazdasági ágazatot.

A KSH által publikált mutató a „Közlekedés, raktározás” szerteágazó területére utal, amelynek részét képezi például a közösségi közlekedés és a versenyszféra teljesítménye is. Így itt jelenik meg a MÁV, a Volán vagy éppen a BKV teljesítménye, de még a taxisoké is.

A szakember hangsúlyozta: Magyarországnak nincs hatályos logisztikai stratégiája, így a rendelkezésre álló források sem használhatók fel célzottan. Az első lépésnek tehát mindenképpen egy nemzeti logisztikai stratégia összeállításának kell lennie, ami természetesen tisztázza azt is, hogyan szeretnénk mérni a kiinduló helyzetet és az elvárt eredményeket.

A Budapest Airport visszavásárlása

Ilg Péter korábban az Indexnek a ferihegyi repülőtér visszavásárlása mögötti ok-okozati összefüggésekre világított rá. Felhívta a figyelmet, hogy a Budapest Airport utasforgalma áll gyakran a középpontban, miközben a reptér újbóli állami tulajdonlásának kulcsa az áruszállításban rejlő lehetőségek kiaknázása.

Úgy véli, Budapest Lipcse mintájára lehet a kargóüzletág európai zászlóshajója, s ebben a folyamatban katalizátorszerepet tölthet be a kínai kapcsolat is.

(Borítókép: Konténerek a vasúti áruszállítással foglalkozó METRANS Csoport csepeli bázisán, 2022. február 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)