Már megint az ajtón kopogtat a Demszky-éra: megtudtuk, mennyivel csökkent a jegyautomaták száma

Jegyértékesítés automatákból: 55-58 százalék; mobiljegyes értékesítési csatorna: 12 százalék. A 2019-es adatokhoz hasonlítva ma már tartósan hetven százalék fölött van a jegyek- és bérletek értékesítése, tavaly év végén már a 85 százalékot is elérte – közölte a Mandiner megkeresésére a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Azt követően fordultunk a fővárosi céghez, hogy az automatahálózat optimalizálására hivatkozva több helyszínen leszerelték a jegy- és bérletautomatákat.

A lépést több alkalommal kritizálta a BKK alapító vezérigazgatója, Vitézy Dávid. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezetője szerint nem volt jó ötlet a készülékek számának csökkentése, hiszen „épp ezek szedik be a bevételek nagyját”. Mint fogalmazott, rengeteg munkájuk volt abban, hogy 2014-ben munkába állt 300 körüli, éjjel-nappal működő automata, amelyek tízmilliárd forintos plusszal dobták meg a jegybevételeket. Varsóban, Bécsben és Berlinben még mindig sok ilyen készülék működik, de a városképet is rombolja az eltávolított automaták látványa – fűzte hozzá.

A Walter Katalin-vezette, de az igazgatóságban Draskovics Tibornak, a felügyelőbizottságban pedig Hajnal Miklósnak is helyet adó vállalat tavaly augusztusban lengette be, hogy több ügyfélközpont bezárása után nagyságrendileg 15 százalékkal csökkenti a jegy- és bérletautomaták számát.

A lapunknak küldött tájékoztatás szerint Budapesten jelenleg (január 19-i adatok) háromszáztizenöt darab készülék üzemel, 2021. december 21-et megelőző időszakban üzemeltetett háromszázötvenkilencből 57-et szereltek le. (Akadt csomópont, ahol az összeset.) Az eszközök raktárba kerültek, de jelezték, egy részük szükség esetén pótolhat egy-egy kieső gépet, másik részük donorgépként hasznosítható például javítási igények felvetődésekor.

Ugyancsak a leszerelések közepette hirdette ki a fővárosi cég a bérlet- és jegykiadó automaták üzemeltetéséről szóló közbeszerzési eljárás győztesét: a Senso Media Zrt.-t, amely december 22-től, nettó 3 milliárd 638 millióért biztosítja a hálózat üzemeltetését. A kontraktus – opcionálisan – egy plusz egy évvel meghosszabbítható. Ezt a változtatást azonban a BKK szerint nem csupán az előző szerződés lejárta indokolta, hanem az is, hogy a készülékek az elmúlt években elavultak, szükségessé vált a frissítésük. A vállalat mindezek fényében azt várja, hogy az automatahálózat „mind technikai, mind felhasználói szempontból fejlődjön”, hogy az eszközök üzemeltetése az „eddigiekhez képest fenntarthatóbbá váljon”.

A cég minden eddigi nyilatkozataiban hangsúlyozta: további automaták leszerelését egyelőre nem tervezik; folyamatosan figyelik a készülékek kihasználtságát, bevételeinek alakulását; ha indokolt,

később ezek fényében módosíthatják az eszközök számát.

Ezen felül azzal kalkulálnak, hogy a jövőben a mobilappon eladott jegyek és bérletek száma emelkedni fog.

Miért alakult ki vita az ügyben?

A BKK lépése arra hivatkozik, hogy bizonyos helyszíneken már nem úgy és nem annyiszor használják a jegyeket, bérleteket árusító készülékeket, mint pár évvel ezelőtt. Valóban. A koronavírus-járvány következtében a budapesti közlekedésszervező cég bevételei tavaly előtt és tavaly is megcsappantak. (Az automaták értékesítési forgalma a 2019-hez viszonyítva 2021-ben csaknem 40 százalékkal mérséklődött; a tranzakciószámok tekintetében több, mint 30 százalékos a csökkenés.)

Csakhogy egy, a Fővárosi Közgyűlés által nemrég elfogadott javaslatban az szerepel: míg tavaly a vállalat 44,5 milliárdos menetdíjbevétellel, idén 54,2 milliárddal kalkulálnak Walter Katalinék. Ha ehhez hozzáadjuk a pótdíjtérítéseket, a szociálpolitikai menetdíjtámogatást, a jegybevételi oldal 58,8-ról 70 milliárdra ugrik idén. Jelentős növekedés.

Épp úgy, mint a forgalmi adatokban. A portálunkhoz eljuttatott tájékoztatás is azt támasztja alá, hogy egyre többen választják újra utazásukhoz a közösségi közlekedést: „a 2019-es adatokhoz hasonlítva ma már tartósan 70 százalék fölött van a jegyek- és bérletek értékesítése, 2021. év végén pedig már a 85 százalékot is elérte”. És a budapesti turizmus még messze nem állt vissza a korábbi szintre.

Az utasok tehát visszatértek. Ezt jelzi, hogy egyre gyakrabban alakul ki sor a készülékek előtt. A helyzetet értelemszerűen befolyásolja, hogy 57 automatával kevesebb üzemel, mint korábban. De amint kiderült, az üzemeltetők naponta átlagosan ötven-hatvan helyszíni hibajavítást és karbantartást végeznek a teljes TVM-hálózaton,

vagyis a maradék bő háromszáz eszköz jelentős hányada sem képes megfelelően működni.

Elsőre furcsán hangozhat, de az automaták léte bizonyos szempontból szociális kérdés, jóléti szolgáltatás. (E témaköröket Budapest baloldali városmenedzsmentje elviekben hangsúlyosan kezeli.) Habár ma a legtöbb embernek van okoskészüléke, mobilinternethez való hozzáférése, sokak még mindig nem tudnak ezeken jegyet vásárolni. Egy amerikai felmérés szerint az USA lakosságának 6,5 százaléka nem rendelkezik online bankelérhetőséggel. Még többen vannak azok, akik készpénzben kapják fizetésüket. Nem csupán a tengerentúlon.

A BKK elismerte, hogy egy automata havi üzemeltetési költsége 130 ezer forint. Vitézy szerint a bevételi adatokat visszaosztva látható: a korábbi hálózat bármely készüléke nyolcvanszor annyi bevételt szedett be, mint amennyibe fenntartása kerül. Még a legrosszabbul teljesítő eszközök is többszörösen „behozták” a működési költségüket – mutatott rá. Vagyis a BFK szerint az automaták számának kurtítása inkább hajaz egy fűnyíróelvű költségcsökkentésre (évente 84 millióra saccolták a megtakarítást), semmint egy racionális döntésre.

Nyereséges működés esetén vétek az eszközök leszerelése: bevételkiesést okoz – vélik.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd