Miért éppen Alaszka? Putyinnak új falatra fáj a foga, de ebbe bele is törhet

Az orosz közösségi oldalakon régóta közkedvelt téma az észak-amerikai földterület visszakövetelése, amely sok hazafias érzelmű hozzászóló szerint egy átverés során hullhatott az Egyesült Államok ölébe. Ám ami eddig fantazmagória volt, úgy tűnik, termékeny talajra talált az orosz politikában és már a Kremlben is elkezdték felvetni: mi lenne, ha visszaszereznék valahogyan Alaszkát az amerikaiaktól?

Lassan két éve tombol a háború Ukrajnában, amelynek egyelőre még sejteni sem lehet, mikor és hogyan lehet vége. Az biztos, hogy Moszkva messze nem érte el, amit szeretett volna eredetileg, legalábbis amit Vlagyimir Putyin orosz elnök kitűzött célul: Kijevet nem sikerült elfoglalni, az ukrán vezetés pedig nemhogy távolodott volna, immár millió szállal kötődik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, sőt, nélkülük feltehetően már harcolni sem tudna.

Ennek ellenére, vagy éppen emiatt meglepő, hogy a hírek szerint Putyin máris újabb célpontra vetett szemet: a pletykák szerint szeretné visszacsatolni Alaszkát Oroszországhoz.

A felvetés, bármennyire is légből kapottnak tűnik, egyáltalán nem újkeletű az orosz politikában: sokan régóta próbálnak politikai tőkét faragni abból, hogy zászlajukra tűzték az immár amerikai tagállam visszahódítását.

Az évezred üzlete

Az 1800-as évek közepe rendkívül nehéz időszak volt Oroszország számára. A katasztrofális vereséggel felérő krími háború még mindig fájó sebként tátongott nem csak az oroszok önérzetén, de az államkincstár „testén” is. A XIX. század közepére pedig az oroszok egészen jól berendezkedtek az észak-amerikai területen, elsősorban prémvadász-kolóniákat alakítottak ki. A vesztes háború után azonban sem pénzt, ami pedig még nagyobb probléma volt: sem katonai erőt nem tudtak fordítani Alaszka fenntartására. Emiatt jött kapóra az amerikaiak ajánlata, akik a polgárháború után készültek új területek meghódítására. A még akkori szemmel nézve is potomnak számító, hektáronként 2 centes árban sikerült megállapodniuk, majd 1867 márciusában nyélbe is ütötték az üzletet.

Jól jellemzi, hogy mennyire mélyen áron alul adtak tovább Alaszkán az oroszok, hogy még Szibériában is ennek sokszorosáért kereskedtek a műveletlen területekkel.

Az Egyesült Államok végül összesen 7,2 millió amerikai dollárt fizetett Alaszkáért, átszámítva: ez ma 130 millió dollár körüli összeg. Csak viszonyításként: az alig három évtizeddel később kitört aranyláz során több milliárd dollárnyi nemesfémet bányásztak ki a szerencsevadászok a területről. Később pedig jelentős olajmezőket is találtak Alaszkában, amelyek szintén évtizedek óta az amerikai gazdaság motorjába öntik a dollármilliókat.

Alaszka

Elhidegült kapcsolatok

Alaszka politikai jelentősége idővel ismét megnőtt, főleg, miután az Egyesült Államok teljes jogú tagjává vált 1959-ben, a két szuperhatalom közé ékelődve a hidegháborúban pedig igencsak „forró” volt errefelé a talaj, számos katonai bázis is létesült ezidőtájt. Ma, éppen az ukrajnai háború miatt, ismét fagyos a hangulat a két ország között, a Kijevnek küldött pénzbeli és hadi támogatások miatt pedig

az orosz politikusok előszeretettel fenyegetik az Egyesült Államokat Alaszka megtámadásával.

Néhány közülük egészen odáig ment, hogy nemcsak csapást kellene mérni a területre, de egyenesen vissza is kellene foglalni, ezzel az orosz nacionalisták számára igencsak kellemes húrokat pendítve meg. Ők ugyanis – legalábbis lélekben – még mindig nem tettek le arról, hogy újra orosz zászló lobogjon a területen.

Tavaly év végén Szergej Mironov orosz képviselő vetette fel, hogy vissza kellene igényelni Alaszkát, de előtte már Putyin szövetségese, Vjacseszlav Vologyin is kijelentette, hogy miután

az amerikaiak lefoglalják az ő külföldi érdekeltségeiket, akkor cserébe ők is visszakövetelhetik tőlük Alaszkát.

Ezt a kérdést egyébként, azaz, hogy miért éppen Alaszka, már magának Vlagyimir Putyinnak is felvetették 2014-ben, akkor viszont az orosz elnök még elpoénkodta a kérdést, mondván, Alaszkában elég hideg van, olyan, mint egy jeges Krím. Azt azért hozzátette már akkor is, hogy az amerikaiak igencsak olcsón jutottak a területhez. A téma az orosz médiában is sokszor felbukkant, például, mikor viccből indult az Egyesült Államokban egy szavazás tíz évvel ezelőtt arról, hogy adják vissza Oroszországnak a területet, ám ez gyorsan elhalt. Ennek ellenére orosz lapok többször felhozták a témát.

Illegális biznisz?

Most viszont újból szárnyra kapott a pletyka, hogy Putyin mégis szeretné Alaszkát orosz fennhatóság alatt tudni. Ez abból indult ki, hogy a napokban az orosz elnök kiadott egy rendeletet, amelyben ukázba foglalta a birodalmi vagyon leltárba vételét és visszaszerzését.

Az orosz elnök rendelete az egykori orosz impérium és a Szovjetunió tulajdonába tartozó ingatlanok feltérképezésére vonatkozik. Utasítása alapján pénzt különítettek el a feladatra. Lefordítva azt jelenti: az orosz külügyminisztérium feladatul kapta – és ehhez pénzt is – a valaha még nagyobb kiterjedésű országhoz köthető vagyon visszaszerzését. A rendelet nem tér ki a művelet költségvetésének nagyságára, és arra sem, hogy ezek csak építmények lehetnek, vagy éppenséggel földterületeket is érthetnek alattuk.

Sokan ez utóbbi miatt gondoltak rögtön Alaszkára, nem csak Oroszországban, hanem Washingtonban is. A Fox News cikke szerint az Egyesült Államok külügyminisztériuma is reagált a híresztelésre. Vedant Patel helyettes szóvivő szerint teljességgel képtelenség egy közösen aláírt szerződést ennyi idő után egyoldalúan felrúgni.

Azt hiszem, mindenki nevében beszélhetek a kormány részéről, amikor kijelentem: biztosan nem kapja vissza Alaszkát

– üzente Putyinnak Patel.

A kijelentésre – vigyorgó fej kíséretében – maga a korábbi orosz elnök, Dmitrij Medvegyev is reagált az X-en követhető közösségi oldalán. Mint írta: „ezek után a háború elkerülhetetlen”.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2018. január 18-án. Fotó: Anatoly Maltsev / Pool / AFP)