Magyarország nem boldogul Budapest nélkül, de Budapest sem létezhet a vidék nélkül

Magyarország nem boldogul Budapest nélkül, de Budapest sem létezhet a vidék nélkül

Konferenciát rendezett kedden a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), amelynek keretében Navracsics Tibor miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester is felszólalt. Az előadók az elmúlt húszévnyi uniós tagságról vontak mérleget, és arra is rámutattak, miben kellene változtatni a következő időszakban.

„Magyarország felzárkózik az Európai Unió átlagához, ez a folyamat sikeres. Ugyanakkor az uniós tagság alatt az országon belüli régiós különbségek még inkább nőttek” – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) konferenciáján, amelyet a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal és a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztályával közösen szerveztek kedden Gödöllőn, 20 éve az Európai Unióban – és a jövő címmel. A rendezvény levezető házigazdája Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke volt, míg az előadókat Baráth Etele volt Európa-ügyi miniszter, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke konferálta fel.

Budapest az élen, a többi lemaradt

Navracsics Tibor előadásában kiemelte: Budapest ugyanis egyértelműen az éllovasa a magyarországi régióknak, fejlettsége folyamatosan növekszik, magasan meghaladja az uniós átlagot. A Budapesten kívüli régiókról ez már nem mondható el, a Dunántúl nagy része még megközelíti az uniós átlagot (bár Nyugat-Dunántúlnál az utóbbi időben inkább stagnálás látható), ám a többi terület – és köztük a Dél-Dunántúl is – jelentősen le van maradva. Ezek a felzárkóztatandó térségekhez tartoznak még úgy is, hogy a legtöbb uniós támogatás ezekre a területekre megy a brüsszeli megállapodás értelmében.

„Magyarország nem tud boldogulni Budapest nélkül, de Budapest sem tud létezni az ország többi része nélkül. Meg kell találni tehát azokat a csatlakozási pontokat, amelyek mindenkinek előnyösek. Ha most nem segítünk, akkor a megtorpanás a régiókban később leszakadáshoz vezethet” – tette hozzá a miniszter.

Probléma a kivándorlás

A tárcavezető előadásában rámutatott, a felzárkózás-leszakadás kérdésében fontos tény, hogy Európában jelentősen vesztettek versenyképességükből olyan területek, amelyek korábban a legfejlettebbek közé tartoztak az unióban. Ez pedig nem jó irány, és hatással lesz a magyar versenyképességre is.

Magyarországon belül az elvándorlás továbbra is erős: Kelet-Magyarországról jelentős arányban vándorolnak a nyugati országrészekbe az emberek, bár ők nem elsősorban Nyugat-Magyarországon keresnek munkát, hanem ingáznak Ausztriába.

Szintén komoly problémát okoz a Budapestről az agglomerációba kivándorló tömeg, hiszen az ottani infrastruktúra már nem igazán bírja a megterhelést. Navracsics Tibor a tavalyi solymári problémákra is emlékeztetett előadásában.

A miniszter ugyanakkor úgy véli, összességében semmiképp sem lehetünk pesszimisták, ha Magyarország 20 év uniós tagságáról van szó. Jelentős fejlesztések valósultak meg, amelyekkel több régió is közelebb jutott – így összességében Magyarország is – az uniós átlaghoz.

Félig üres a pohár

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is mérleget vont az elmúlt húsz évről. Kiemelte: a pohár félig tele van, félig pedig üres. Magyarország ugyanis a leglassabbak között van a fejlődésben, ráadásul több olyan mutató is van, amelyben utolsók vagyunk. Ezt a helyzetet ugyanakkor Budapest fejlődése némiképp árnyalta. Karácsony hozzátette: az ország elhibázta az uniós források felhasználását, túl keveset költött a humán tőke fejlesztésére.

Budapestnek Karácsony szerint még magasabbra kell tennie a lécet, Prágával, Béccsel kell versenyeznie, ám ez jelenleg nem teljesen valósul meg. Ráadásul Budapest csak egy „közigazgatási ketrec”. Hiszen a Budapesten dolgozók jelentős része nem ott él. Ha Pest vármegyét vagy az agglomerációt is hozzáadnák Budapesthez, akkor máris nem állna ilyen jól fejlettségben a főváros. Éppen ezért egy sokkal integráltabb régiófejlesztési programra lenne szükség.

Nem az a lényeg, hogy a sajtot milyen arányban szeleteljük, hanem az, hogyan lehetne még nagyobb a sajt

– fogalmazott Karácsony. Budapest ugyanis a napi ingázók számában Európában az éllovasok között áll. Nemcsak az agglomerációból járnak fel dolgozni, de jóval távolabbi településekről is. Éppen ezért van szükség a közlekedés fejlesztésére, amelynek egyik fontos eleme volt a március elsejével életbe lépett tarifaközösség. Közös közszolgáltatási rendszert kellene kialakítani az agglomerációval is.

A lakhatás a lényeg

Karácsony Gergely előadásában arról is beszélt, hogy bár az elmúlt évtizedekben legalább 300 ezer ember költözött ki Budapestről, ám ők csak az agglomerációig mentek, onnan ugyanúgy többségében autókkal járnak be a fővárosba.

Ezt Karácsony szerint nem dugódíjjal kell megoldani, hanem például a budapesti lakhatás fejlesztésével, a megfizethetetlen árak kordában tartásával.

Karácsony példaként hozta fel, hogy Bécsben a lakásállomány jóval nagyobb részben van önkormányzati vagy állami tulajdonban, mint Budapesten. „Ha nem lesz megfelelő a lakhatás, akkor nem fognak gyerekek sem születni” – vont mérleget a főpolgármester.

Minden euró fontos

„Minden olyan euróért hálásak vagyunk, amelyek megérkeztek az adott településre, hiszen ezek rendkívül fontosak a fejlesztés, a működtetés szempontjából” – kezdte Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, aki szerint természetesen ezek mellett a nemzeti támogatás és a helyi adóbevételek is kiemelten fontosak. Utóbbinál az iparűzésiadó-bevétel, ami jelentős tétel, legalábbis Székesfehérvár szempontjából mindenképp.

Cser-Palkovics András arról is beszélt, hogy a szociális hozzájárulás és az uniós források arányán mindenképp változtatni kell, hiszen például az ő városuk több mint a források felét visszafizeti szociális hozzájárulásként, 8 milliárd forintot. Ha már ezen nem lesz változtatás, akkor legalább célzottan használja fel az állam ezt a forrást, például agglomerációs fejlesztésekre vagy a közlekedésre. Ehhez egy más logikára van szükség a polgármester szerint, a településhatárokon kívül kell gondolkozni. Például ha Veszprémben van állatkert, és Budapesten is, akkor Székesfehérváron már nincs szükség egy ilyen létesítményre. De más területeken is segíthetnének egymásnak a települések.

(Borítókép: Karácsony Gergely és Navracsics Tibor. Fotó: Németh Kata, Szollár Zsófi / Index)