Lehet-e művész Magyarország új köztársasági elnöke?

11/02/2024

Csupán percek teltek el azt követően, hogy Novák Katalin a nyilvánosság előtt elismerte, hogy K. Endre kegyelmi ügyében hibázott, elnézést kért, majd lemondott hivataláról, máris megindultak a találgatások, ki lehetne Magyarország új köztársasági elnöke. Lehetne például egy művész, a kulturális élet szereplője?

Első ránézésre talán úgy tűnhet, hogy Magyarországon a művészeknek, a kulturális élet szereplőinek nem sok magas pozícióval járó politikai babér terem, hiszen jogászok és közgazdászok, pénzügyi szakemberek foglalnak helyet szinte minden fontos állami székben. A kultúrának csak részben van önálló tárcája, az innovációval osztozik Csák János üzletember, menedzser irányítása alatt.

Ám ha a kérdést onnan nézzük, hogy a mindenkori köztársasági elnök egyben a nemzet egységének megtestesítője is, akkor a válaszba akár az a gondolat is beleférhet, hogy egy mindenki által kedvelt és elismert művész, a kulturális élet jeles alakja is betölthetné az államfői tisztséget.

Jött egy író, műfordító

Lehet, a rendszerváltás idején sokan még arról ábrándoztak, hogy Magyarország fölött ezentúl mindig kék lesz az ég, ezért is választottak író-műfordítót a harmadik magyar köztársaság első elnökévé – Göncz Árpád (1922–2015) a hivatalát 1990. augusztus 3. és 2000. augusztus 3. között töltötte be, 1990. május 2. és 1990. augusztus 3. között ideiglenesen is –, ám

a magyar kulturális élet szereplői ezt követően jelentősen háttrébe szorultak a közjogi méltóságok pozíciójáért folytatott versenyben.

Pedig a térségben, Közép-Európában „az írók jó elnökök” mítoszát a még csehszlováknak született, majd Csehszlovákia (1989–1992) és Csehország köztársasági elnökévé (1993–2003) megválasztott Václav Havel (1936–2012) is erősítette.

A XXI. század politikusi pályájának csúcsragadozói azonban már nem a pulóveres esztéták, sem a kikönyökölt zakós írók, hanem a „szűköltönyös″ pénzemberek, jogászok, közgazdászok, vállalati menedzserek.

A rendszerváltás előtt sem tobzódtak

Magyarországon a XX. század nem bánt jól a művészeti élet kiválóságaival – már ami a magas politikai sarzsikat illeti. Pedig a rendszerváltás előtti évtizedekben külön kultúrpolitikus felügyelte a színpadok, lemezek, tárlatok és könyvlapok világát, igaz, a Kádár-korszak kultúrpolitikai akaratának elszenvedőit aligha vigasztalta az, hogy a legfőbb kultúrpolitikus, Aczél György (1917–1991) színésznek tanult.

Ami azonban az elmúlt mintegy száz év magyar elnöki pozícióit illeti, kifejezetten szegényes a kulturális hátterű csúcspolitikusokból a felhozatal. Ha csak a trianoni békediktátum évétől indulunk, tizennyolc elnök állt az ország élén, és a már említett Göncz Árpádon kívül mindössze kettőt köthetünk valamilyen módon hivatása és foglalkozása alapján a kultúrához.

A nyomdász és lapszerkesztői (Szövetkezeti Értesítő) munkát is végző Peidl Gyula (1873–1943) 1919. augusztus 1-től mindössze öt napon át volt ügyvezető államfő,
az 1940. január 29-től 1944. március 19-ig a Népszava főszerkesztőjeként dolgozó Szakasits Árpád (1988–1965) pedig 1949. augusztus 23-tól egy éven át volt köztársasági elnök, majd 1950. május 8-ig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának első elnöke.

Idén csak író és színész

Nem jobb a helyzet akkor sem, ha visszaugrunk a jelenbe, és szétnézünk 2024 Európájában. A Vatikánnal együtt 49 országot vizsgálva mindössze négy olyan nevet találhatunk az országvezetők névsorában, akik foglalkozásukat, tevékenységüket tekintve köthetők a kultúrához.

II. Margit dán királynő ugyan 2024. január 24-én, ötvenévnyi uralkodás után lemondott a trónról, de az tudható róla, hogy szenvedélye a régészet.
A múlt titkainak feltárása a manapság súlyos betegsége miatt hírekbe kerülő III. Károlyt, az Egyesült Királyság uralkodóját is érdekli, ő még antropológiát is hallgatott az egyetemen.
Az Ír Köztársaság kilencedik elnöke, a 82 éves Michael D. Higgins (2011 óta) költő és író is.
A legismertebb minden bizonnyal az 1978-ban született Volodimir Zelenszkij. Ő ugyan nem végzett színész, sokan mégis annak nevezik, ami érhető, hiszen Ukrajnában 2015 és 2019 között nagy sikerrel futott – a Netfixen is látható – komikus sorozata, A Nép Szolgája. A három évadot megélt sorozatban Zelenszkij egy középiskolai történelemtanárt alakított, akit váratlanul Ukrajna elnökévé választottak. A sors aztán úgy hozta, hogy a rendező-producer Zelenszkijt 2019-ben valóban Ukrajna elnökévé választották, a férfit, aki még a pártját is a sorozat után nevezte el A Nép Szolgájának.

S hogy mi a helyzet Magyarországgal? Nehéz volna megmondani, mennyi esély van arra, hogy Novák Katalin távozása után a kulturális élet valamelyik szereplője költözhessen a Sándor-palotába. A fenti neveket látva annyi bizonyos, hogy az esély kevés, a politikában ugyanakkor nincs olyan, hogy valami ki lenne zárva. S bár a nagy számok törvénye is azt mutatja, hogy jogászok és gazdasági menedzserek vannak előnyben, de ki tudja, még az is lehet, a köztársasági elnöki válogatón felvetődik egy-két Kossuth-díjas művész neve.

Ami azonban biztos: a nap, amikor Novák Katalin 2024. február 10-én 17 óra 27 perckor az M1 képernyőjén kiállt ország és világ elé, és felvételről bejelentette távozását, az író-műfordítóból 1990-ben köztársasági elnökké választott Göncz Árpád születésnapja. Jelentsen ez bármit is…

(Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a Reigl Judit munkáiból a világhírű magyar–francia képzőművész születésének centenáriuma alkalmából megrendezett kiállítás megnyitóján a budapesti Műcsarnokban, 2023. október 3-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)