Betiltották Franciaországban, hogy növényi eredetű termékeket húsnéven forgalmazzanak

A X. Vámos-Toros napon készült rekordhosszúságú, 3972 méteres kolbász Sajóvámoson 2024. február 3-án. Franciaországban már rendelet védi a kolbász nevet – képünk illusztráció

A mezőgazdasági válság és a gazdálkodók tiltakozása közepette Franciaország rendeletet adott ki, amely megtiltja húsnevek használatát növényi alapú termékek esetében, miközben az EU legfelsőbb bíróságának még döntést kell hoznia arról, hogy egy ilyen lépés összeegyeztethető-e az EU jogi keretrendszerével – írja az Euractiv.

A francia döntést Gabriel Attal miniszterelnök kedden jelentette be.

A döntés gazdálkodóink kérésére született. A tiltó rendelet többek közt a steak vagy a sonka megnevezésekre vonatkozik növényi eredetű termékek esetében

Gabriel Attal, francia miniszterelnök

Növényi fehérjéket tartalmazó élelmiszerek esetében tilos továbbá például a filé, a bélszín, vagy a farhús megjelölés is. A rendelet az új francia állattenyésztési „szuverenitási terv” része, amely a gazdálkodók számára 400 millió eurós támogatást tartalmaz.

Egyes növényi fehérjéket tartalmazó élelmiszerek továbbra is megtarthatják neveiket, de csak akkor, ha megfelelnek bizonyos küszöbértékeknek: például a folyékony „tojás” maximum 0,1% növényi fehérjét, a „kolbász” 5%-o tartalmazhat.

A törvény be nem tartása magánszemély esetében 1500 euróig, cégeknél 7500 euróig terjedő pénzbírsággal járhat. A törvény nem vonatkozik az „Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban gyártott vagy forgalmazott” termékekre.

Jogi csaták

A rendelet új szintre emeli a francia és európai szintű hosszú jogi harcot. Franciaország legfelsőbb közigazgatási bírósága, az Államtanács (Conseil d’Etat) egy növényi fehérjéket támogató szövetség kérésére felfüggesztette a 2022 júniusában kiadott hasonló rendeletet, illetve az Európai Bírósághoz (ECJ) fordult az európai címkézési szabályozás értelmezése ügyében.

Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó jogi keret egy közösségi jogból (1169/2011/EK rendelet) és a közös agrárpolitika közös piacszervezéséről szóló rendeletében foglalt forgalmazási előírásokból áll. A tejtermékekre vonatkozó kifejezéseket például a jelenlegi közös piacszervezési rendelet védi. 2017-ben az Európai Bíróság megerősítette, hogy a tej – csakúgy, mint a vaj és joghurt – kifejezés az „igazi” tejre van fenntartva, és ezek használata növényi alapú termékek forgalmazására jogellenes.

A húskifejezéseket nem szabályozzák, nincs olyan európai törvény, amely megakadályozná, hogy a termelők szokásos vagy leíró elnevezéseket adjanak az alternatíváknak. Az ECJ közelmúltban hozott ítélete szerint az EU harmonizált élelmiszer-címkézési kerete „nem zárja ki”, hogy a tagállamok olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek további kötelező adatokat írnak elő az élelmiszerek eredetére vonatkozóan.

Marc Fesneau francia mezőgazdasági miniszter tavaly nyáron új szöveget javasolt, amelyről értesítették az Európai Bizottságot. Az Európai Bíróságnak azonban még döntenie kell a 2022-es rendelet uniós joggal való összhangjáról.

Olaszország a laboratóriumi húst tiltó törvény keretében jóváhagyta a növényi alapú termékek húsneveinek betiltására vonatkozó rendelkezéseket is. Az EU-nak szóló értesítési eljárás azonban hibás volt, így nem világos, hogy mi történik ezután.

Az Európai Parlament elutasítása

Vegetáriánus és vegán aktivisták, mint például az Európai Vegetáriánus Unió (EVU) és az Association végétarienne de France (AVF) megkérdőjelezték a francia rendelet összeegyeztethetőségét az európai joggal. Úgy tartják, hogy az olyan nevek, mint a „kolbász”, a mindennapi használat részévé váltak, és nehezen pótolhatók.

A legutóbbi, 2020-as reformvita során az Európai Parlament elutasította azt a módosítást, hogy a húskifejezések ugyanolyan szintű védelmet kapjanak, mint a tejtermékek.