Segítség az új állami program, de az érdemi előrelépésre kevés

Segítség az új állami program, de az érdemi előrelépésre kevés

Az ingatlanállomány kevesebb mint harmada lehet jogosult az új otthonfelújítási programban való részvételre, az érdemi megújuláshoz kevésnek bizonyul. A támogatás legnagyobb kedvezményezettje a legkorszerűtlenebb otthonokkal bíró kelet-magyarországi régió lehet.

Az ingatlanvásárlók kétharmadának fontos szempont az ingatlan rezsije. Lakásvásárlásnál leginkább a legfiatalabb felnőttek, az idősebb generációk, illetve a legmagasabb végzettséggel rendelkezők veszik figyelembe az ingatlan energiafogyasztását és hogy milyen magas a rezsi – derül ki az otpotthon.hu felméréséből. Település szerinti felosztásban pedig elsősorban a vidéki városokban számít a vásárlásnál az épület energetikai tulajdonsága.

Ezen változtathat a kormány április 4-én bejelentett új állami otthonfelújítási programja, amely 108 milliárd forintos keretösszegig, egy ház esetében maximum 6 millió forintig terjedően támogatást nyújt felújításhoz, amihez minimális önrészt támaszt feltételként. Ez a legelmaradottabb régiókban is segíthet az ingatlanok korszerűsítésében.

Az ingatlanportál adatai szerint a legtöbb felújítandó gázkazános és gázkonvektoros eladó ingatlant Budapesten, majd sorrendben Pest vármegyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben, Hajdúban, Csongrádban, Baranyában, Békésben és Jász-Nagykunban hirdetik, ami alátámasztja, hogy az állami támogatás

a kelet-magyarországi ingatlanok felújításánál nyújthat a legtöbb és leglátványosabb segítséget.

Az otpotthon.hu portálon található összes ingatlanhirdetés 25 százaléka gázkonvektoros és 42 százaléka gázkazános ingatlanra vonatkozik a fűtéstípus alapján, míg a pályázat által kedvezményezett felújítandó házaknak csupán 16,5 százaléka gázkazános és 40 százaléka gázkonvektoros.

Az otpotthon.hu adatai alapján az alábbi négyzetméteráron hirdetik a felújítandó és gázkazános ingatlanokat országszerte.

Az érdemi megújuláshoz kevés

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) számításai szerint az 1990 előtt épült családi házak közül közel 1,3 millió, a teljes ingatlanállomány 28 százaléka lehet jogosult a múlt héten bejelentett új otthonfelújítási programban való részvételre.

A kormány becslése szerint a meghirdetett keretösszeg mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítésére lesz elegendő, ami a célzott ingatlanállomány 1,55 százaléka, a magyarországi lakásállománynak pedig 0,43 százaléka.

Ugyanakkor szakértők szerint a hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség. A lakásállományra vetítve ez évi 3 százalékos korszerűsítési arányt jelentene, jelenleg azonban Magyarországon mindössze 1 százalék körüli a mélyfelújítások aránya (közel 40 ezer lakás), ezen belül 20-25 ezer a családi ház.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi népszámlálási adatai szerint 2022-ben 4 580 538 lakás volt az országban, számuk az előző népszámláláshoz képest 190 ezerrel (4,3 százalékkal) nőtt. A lakott és lakáscélra használt lakások száma ebből 4 008 541 volt. Ha ebből kivonjuk az ezalatt megszűnő lakások becsült számát, akkor az 1990 előtt épült lakott lakások száma körülbelül 3 millió 200 ezer.

Régi, korszerűtlen lakások

Az egyesület megjegyzi, hogy a magyarországi lakásállomány állapota az elmúlt 10-12 évben nem változott nagyságrendileg, hiszen az energiahatékonyságot érintő korszerűsítések nem érintettek olyan mennyiségű lakóépületet, ami jelentős hatással lett volna a lakóingatlanok összességének minőségére.

Ezt mutatják az állapotfelmérések, a lakossági kutatások, az energiatanúsítványok adatai is. A hazai energiafelhasználás 35 százalékáért a lakóépületek a felelősek.

Magyarországon hozzávetőlegesen 2,7 millió családi ház van (ebből körülbelül 800 ezer Kádár-kocka). Energetikailag korszerűnek 5-10 százalékuk mondható, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljeskörűen felújították. Az épületek 5-8 százaléka bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem lakható.

A magyarországi családiház-állomány megközelítőleg 15 százaléka már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint 60 százalékukra igen jelentős felújítás vár még.

Ha ebben az ütemben halad továbbra is a megújulás, akkor az energetikai korszerűsítésre váró családi házakat több mint 80 év alatt lehetne teljesen felújítani – jegyzi meg a TLE.