Irán karnyújtásnyira az atombombától – csak politikai akarat kérdése
Irán karnyújtásnyira az atombombától – csak politikai akarat kérdése
Az iszlám köztársaság soha nem volt közelebb az atombomba legyártásához, és most már semmi sem képes megakadályozni a nukleáris fegyver végső kifejlesztését.
Az atomfegyvert Irán legfelsőbb vezetője egykor iszlámellenesnek minősítette, és fatvában, saját vallásjogi döntésével tiltotta meg gyártását. A kilencvenes évek óta sok változás történt az országban, amelynek élén még mindig a 84 éves Ali Hámenei ajatollah áll. A nukleáris fegyver sem számít már tabunak.
Teherán változatlanul kitart amellett, hogy nukleáris programja nem a fegyverkezést, hanem kizárólag polgári célokat szolgál.
Irán „jelenleg nem végez kulcsfontosságú fejlesztési tevékenységeket, amelyek egy tesztelhető nukleáris fegyver előállításához szükségesek” – idézte a londoni Telegraph az amerikai hírszerzés legújabb értékelését.
Az urándúsítás azonban folytatódik az alig száz házból álló Fordo falu közelében, egy föld alatti létesítményben. Szakértők szerint a dúsított urán minősége alig éri el az atombombához nélkülözhetetlen színvonalat.
Az eltelt öt évben Irán alig egyről öt és fél tonnára növelte a dúsított urán mennyiségét – jegyezték meg februári jelentésükben az ENSZ-ellenőrök.
„Irán a nukleáris felfegyverkezés küszöbéig jutott. Gyorsabban lenne képes a bomba befejezésére, mint történelme bármely másik pillanatában” – erősítette meg az értékelést egy civil fegyverzet-ellenőrzési szervezet igazgatója.
Amennyiben Teheránban megszületik a politikai döntés, alig egy hét alatt fegyverminőségű uránt tudnak előállítani egy hónap alatt olyan mennyiségben, amely öt-hat atombomba gyártásához elegendő
– figyelmeztetett Kelsey Davenport.
Maga az atombomba megépítése sokkal hosszadalmasabb, és inkább egy, mint fél évet vesz igénybe, viszont a folyamat titkos, rejtett helyszíneken folyik, ami megnehezíti az észlelést, és a munka hátráltatását is jelenti – tette hozzá a szakértő.
Az összeomlott atomalku
Leegyszerűsítve atomalkunak nevezik a 2015-ben, Irán mellett az Európai Unió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország által aláírt megállapodást, amely alapján megszüntették a nyugati szankciókat, cserébe pedig Teherán engedélyezte a nemzetközi megfigyelők jelenlétét saját nukleáris létesítményeiben.
A „valaha volt legrosszabb üzletként” bélyegezte meg az egyezményt Donald Trump, aki akkoriban Barack Obama helyére pályázott a Fehér Házban. Győzelme után – nyugati szövetségesei kérlelése ellenére – az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a rövidítve JCPOA-nak nevezett megállapodásból, és visszaállította a szankcióit Teherán ellen.
Négy évvel később Joe Biden elnökségének kezdetén hiába próbálták feléleszteni az atomalkut, amely nemcsak a komoly amerikai politikai akarat híján, hanem az iráni ellenállás miatt is végleg megbukott.
Washington kilépése óta Teherán érvényesítette jogát a megállapodás egyes részeinek felfüggesztésére. Ennek ellenére visszafogta magát, és a dúsított urán mennyisége még mindig jóval a 2015-ös szint alatt marad.
Ugyanakkor az ENSZ-ellenőrök három éve nem tudnak belépni az iráni nukleáris program kulcsfontosságú létesítményeibe. Az Izrael ellen indított támadás másnapján – esetleges megtorlásra hivatkozva – végleg kitiltották a nemzetközi ellenőröket Iránból.
A lényeg azonban, hogy az USA kilépése óta, korlátozott nemzetközi felügyelet mellett Irán nukleáris programja lendületesen fejlődött – figyelmeztetett Julien Barnes-Dacey, az Európai Tanács Külkapcsolati Tanácsának tagja.
Irán nem érdekelt az eszkalációban
Teherán arra számít, hogy a szankciók enyhítésével többet nyerhet, mint egy atombomba megépítésével. Izrael elleni gyűlöletét azonban ez nem csillapította – ezért támogatta a Hezbollah és a Hamász militáns erősítését.
Az összecsapások eszkalációja komoly kockázatot jelent az iráni rezsimre is. Elemzők ezzel magyarázzák, hogy az Izrael ellen indított rakéta- és dróntámadás inkább látványos volt, mintsem megsemmisítő hatású.
Irán készen áll a visszavágásra, ha komolyabb izraeli támadás érné – ez a teheráni nukleáris program felgyorsításának üzenete.
Teherán azonban „nagy árat fog fizetni a nukleáris fegyverek kifejlesztéséért, ezért nem fogja könnyelműen meghozni a döntést” – állítja Kelsey Davenport.
Ezt látszik igazolni az iráni elnök is. Ebrahim Raiszi az Izrael elleni támadás után az orosz elnökkel beszélt telefonon, és közölte: csapásai korlátozottak, az iszlám köztársaság nem érdekelt a fegyveres összetűzés eszkalációjában.
(Borítókép: Ismeretlen férfiak Irán első hiperszonikus rakétájának, a Fattahnak a makettjét viszik egy mecset mellett az IRGC UAV-jának és rakétatámadásának megünneplésére rendezett gyűlésen Teheránban, Iránban 2024. április 15-én. Fotó: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images)