Így leheted tudatos a testbeszéded: 5 gyakori hiba
Mikor máskor érezhetnénk, hogy csak a testünkre számíthatunk a kommunikáció során, mikor valóban elmegy a hangunk? Pontosan ez történt Bíró Nórával is, akinek erre a nehéz élethelyzetre volt szüksége ahhoz, hogy megtalálja a saját útját, és a testbeszéd hazai szakértőjévé váljon. Miért fontos a testbeszéd és hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobbat a segítségével? Többek között ezekről beszélgettünk vele.
Próbáltad már úgy átadni a gondolataidat valaki másnak úgy, hogy nem beszélhettél, csupán a testbeszédedre támaszkodhattál? Azzal régóta tisztában vagyunk, hogy a gesztusoknak és különböző non-verbális kommunikációs eszközöknek hatalmas szerepe van egy-egy fontos tárgyalás során, de az talán kevésbé ismert tény, hogy a testbeszéd akár tudatosan is fejleszthető.
– Egy betegség hatására kezdtél el a testbeszéddel foglalkozni. Mesélsz nekünk erről bővebben? Milyen területen dolgoztál korábban?
– Értékesítőként dolgoztam, és mivel szerettem volna hatékonyabb lenni a tárgyalások terén, eleinte csak elkezdtem tudatosan figyelni a saját magam és mások testbeszédére, aztán elkezdtem sokat olvasni a témában. Az igazi változást azonban egy váratlan esemény hozta el: egy komoly hangszalagbetegség. Korábban is volt már többször hangszalaggyulladásom, de ekkor egy ércsomó alakult ki rajta, amelynek gyógyítására az orvos kezdetnek egy hónap csendkúrát javasolt.
– Egyáltalán nem beszéltél egy hónapon keresztül?
– Igen, egyetlen egy szót sem szólhattam, tehát gyakorlatilag úgy kellett végeznem a munkámat és élnem az életem, hogy nem beszélhettem. Ez idő alatt vettem észre, hogy mennyi mindent mondunk ki feleslegesen, és milyen sok mindent nem a szavainkkal, hanem a testbeszédünkkel fejezünk ki. Sajnos a hangszalag-problémám elhúzódott, sőt az orvosom azt mondta, hogy csak egy többmillió forintos műtéttel lehet megoldani, amelyhez Amerikába kellett volna utaznom. A másik opció pedig a hangterápia volt. Én az utóbbit választottam, és bár az orvos azt mondta, hogy már szerint soha nem lesz olyan a hangom, mint amilyen régen volt, a terápia segítségével bebizonyítottam, hogy tévedett. Ez a mélypont ébresztett rá arra, hogy szeretnék mélyebben és sokkal komolyabban foglalkozni a testbeszéd területével, és ekkor kapott fő fókuszt az életemben.
– Hogyan valósult meg mindez a gyakorlatban?
– Több előadáson részt vettem a témában, majd különböző külföldi kurzusokat is elvégeztem. Először csak elkezdtem magamon majd az ügyfeleken tesztelni a testbeszédet technikákat, például, hogy ki hogyan ül le, vagy helyezkedik el egy tárgyaláson. Majd ezt követően az értékesítési munkámban vezető lehettem és 120 fővel dolgozhattam együtt. Ekkor azt élveztem a legjobban, amikor ennek a hatalmas létszámú közösségnek átadhattam azokat a technikákat és tippeket, amelyeket megtanultam. Nagyon jó érzés volt látni, hogy kipróbálják, amiket javasoltam, és valóban működik.
Így leheted tudatos a testbeszéded: 5 gyakori hiba
– Alapvetően cégek és cégvezetők számára tartasz előadásokat vagy magánszemélyek számára is elérhetőek a képzéseid?
– Korábban jellemzően céges előadásokat vagy tréningeket tartottam, leginkább értékesítők részére. Három fő területen tevékenykedem, amelyek egymással szorosan összefüggnek: a testbeszéd, az értékesítési tréningek és az online kommunikáció, amelyhez a LinkedIn adja a fő platformot, amellyel kapcsolatban abban tudok segíteni másoknak, hogyan tudják a saját szakértői imázsukat kiépíteni. Mivel időről időre megkaptam azt a kérdést másoktól, hogyan lehet énmárkát építeni vagy a testbeszédünket fejleszteni, mentorprogramokat is elvállaltam. Nemrégiben hoztam létre a MOST Klubot, ami egy új közösség, mely inkább a magánszemélyeket célozza, igazából mindenkit, aki szeretne szintet lépni a munkájában. Abban segít a Klub, hogy hogyan tudjuk eladni magunkat, úgy, hogy ne legyünk túl nyomulósak, mégis elérjük a céljainkat. Több szakértőt, felsővezetőt és pszichológust is bevontam ebbe a projektbe, mely során egy zárt csoportban többek között videótárral és online tréninggel is segítem a résztvevőket.
– Ha a testbeszédre gondolunk, nekem az ösztönös viselkedés ugrik be elsőre. Hogyan lehet a testbeszéd tudatos? Mire kell figyelnünk közben?
– Alapvetően a nonverbális kommunikáció valóban ösztönös és a tudatalattinkban játszódik le. Arra viszont tudatosan figyelhetünk, és fókuszálhatunk, hogy egy számunkra fontos helyzetben, mondjuk egy állásinterjú során, amely általában 50-60 percig tart, kontrollálni tudjuk a testbeszédünket. Ilyenkor fontos, hogy pozitív gesztusokat használjunk, és tudatosan figyeljük a másik fél testbeszédét is. Az egyik legfontosabb tanács, hogy az első benyomás, ami csak hét másodpercig tart, döntő hatással lehet egy személyes találkozó során. Sőt, az első benyomást nem is feltétlen a tárgyalóasztalnál tesszük, hanem akár parkolás közben, a büfében vagy a liftben, ahol már láthat minket a másik fél. Ezért is fontos, hogy már a tárgyalás vagy megbeszélés előtt felvegyünk egy határozottabb testtartást.
– Tehát ha felvesszük a határozott viselkedésre jellemző testbeszédet, idővel valóban határozottabbá válunk?
– Ez nagyon érdekes dolog, mert amit belül érzünk, az kivetül a testünkre is. Amy Cuddy, egy harvardi szociálpszichológus vizsgálta, hogy ez vajon fordítva is igaz-e: tehát ha felvesszük a hatalmi pozíciós jeleket, amely magabiztosságot sugároz kifelé, az vajon ránk is visszahat majd. Ezzel kapcsolatban több kísérletet is végeztek, és azok a résztvevők, akik úgynevezett power pózokat vettek fel, mind sikeresebbnek bizonyultak, mint azok a társaik, akik nem vették fel a hatalmi pozíciókat, mivel a határozott testhelyzetek növelik a tesztoszteronszintet és csökkentik a stresszhormonokat, még akkor is, ha csak színleljük a magabiztosságot.
Ezért is nagyon érdekes, hogy milyen sok képzés szól arról, hogy mit mondjunk, de arról sokkal kevesebb szó esik, hogy hogyan mondjuk mindazt, pedig a testbeszédnek hatalmas ereje van. Így egy számunkra fontos helyzet előtt már érdemes felvenni ezeket a bizonyos hatalmi jeleket, mert mi is sokkal magabiztosabbak lehetünk tőle, amely az önbizalmunkra is pozitívan hat.
– Mivel segíthetjük még a tudatos testbeszédet?
– Az egyik legfontosabb dolog, hogy tisztában legyünk a saját testbeszédünkkel, így különböző helyzetekben akár videón is kielemezhetjük magunkat, vagy ismerőseinktől is visszajelzést kérhetünk, hogy van-e bármilyen zavaró szokásunk vagy gesztusunk, amit gyakran használunk. Ezeket alaphelyzetben lehet, hogy észre sem vesszük, de egy videófelvételről visszanézve rögtön szembetűnik. Nekem például ilyen volt, hogy gyakran a fülem mögé tűrtem a hajam, amely két dolgot jelenthet: egyrészről annak a jele, hogy zavarban vagyunk vagy kellemetlenül érezzük magunkat, másfelől viszont azt is jelentheti, hogy vonzódunk a másikhoz. Ez utóbbi viszont elég kellemetlen helyzeteket teremthet egy interjús helyzetben, ezért fontos, hogy ne használjunk olyan jeleket, amelyek mást üzennek rólunk, mint amit szeretnénk. Egy hosszú folyamat része ezekre rájönni, sőt leszokni róluk még több időt igényel, de tudatos munkával elérhető.
– Tudsz erre pár példát mondani?
– Fontos, hogy a beszélgetés során a kezek láthatóak legyenek az asztalnál, tehát ne az ölünkben, hanem az asztal fölött legyenek, mert pozitív és bizalomépítő ereje van. Ennek egyébként evolúciós háttere van, mivel amikor annak idején egy másik törzsből egy idegen ember érkezett őseinkhez, ha a kezei hátul voltak, fenyegetésnek érezték, mert nem tudhatták, hogy fegyver vagy éppen ajándék volt nála. Illetve arra is érdemes figyelni, hogyha például táskát vagy laptopot viszünk magunkkal, akkor ne olyan helyre tegyük, ahol blokkolja a felek közötti teret, esetleg a szemkontaktust is gátolja.
– Ha már a negatív példákra tértél át, melyek azok a gesztusok, amelyeket érdemes kerülni a tudatos testbeszéd során?
– Az ökölbe szorított kéz jellemzően szorongást, vagy akár agressziót is mutathat. Jellemző női gesztus a szorongással és feszültséggel kapcsolatban, ha a nyakláncunkat piszkáljuk vagy a nyakgödröcskénket érintjük meg, de férfiaknál ugyanezt jelentheti a mandzsetta vagy az inggallér igazgatása. Ezek mind-mind stresszoldó pótcselekvések, amelyek segítenek abban, hogy jobban érezzük magunkat, de egy megbeszélés során érdemes kerülni őket. Az arc gyakori érintése például hazugságra is utalhat, de az is tudatosan tanulható, hogy hova érdemes ülni egy tárgyalótermen belül. Leggyakrabban szemben ültetnek le minket a tárgyalóféllel, ami a hierarchiát mutatja, ennél sokkal egyenrangúbb a helyzet, ha derékszögben, tehát 90 fokban ülünk le a vezetőhöz képest akár a bal, akár a jobb oldalára.
– Ha a százalékos arányt nézzük, a testbeszéd vagy a verbális kommunikáció nyom többet a latban egy tárgyalás során?
– Több kutatást is végeztek ebben a témában, és eszerint minimum 50, de inkább 60 százalék szerepe van a testbeszédnek a kommunikációban, ami egyébként a testbeszéd mellett a a vokális kommunikációból, tehát a hanglejtésből, hangsúlyból és a hangszínből, illetve magából a kimondott szavakból áll.
Számos gesztus és jelzés van amelyet érdemes kerülnünk, ha tudatosan alakítanánk a testbeszédünket
– Az életünkben egyre nagyobb teret nyer a digitális világ. Létezik digitális testbeszéd? Hogyan alkalmazhatjuk?
– Igen, persze, elég csak az e-mailekre gondolnunk. Létezik egy rossz beidegződés, hogy ha valami fontos vagy sürgős, akkor nagybetűket és rengeteg felkiáltójelet használunk, ami olyan érzést kelthet az online térben, mintha kiabálnánk. A digitális testbeszédhez tartozik az emojik használata is, amely kevésbé ajánlott, ha egy számunkra idegen embernek írunk. Ez is nagymértékben függ a fogadó féltől és az emberek személyiségtípusától, azaz hogy mennyire nyitott, kreatív, barátságos vagy extrovertált az illető.
– Nem feledkezhetünk meg az online meetingekről sem, melyek főleg a koronavírus-járvány óta értékelődtek fel.
– Bizony, ezzel kapcsolatban is vannak általános szabályok, amelyeket be kell tartanunk. Ilyen például, hogy mennyire rendezett a háttér, illetve összhangban van-e az, amit üzenni szeretnénk azzal, ami mögöttünk látható. A kamerakivágásnak is nagy jelentősége van, tehát hogy ne csak az állunkat vagy a homlokunkat lássa a másik fél, hiszen nem látszik az egész testünk, sokkal kevesebb eszközünk van a testbeszédre. A szemkontaktus sem egyszerű kérdés a virtuális térben, hiszen gyakori hiba, hogy végig a képernyőt nézzük, pedig amikor mi beszélünk, akkor a lencsébe érdemes nézni, majd amikor a másik fél beszél, a kameraképet figyeljük. A megfelelő fényviszony is fontos, hiszen azzal sem tesszük a legjobb benyomást, ha az ablak előtt ülve csak egy árnyékot vagy fekete alakot lát a másik fél belőlünk.